Szerelmes levél a középkori iszlámhoz, avagy egy dzsinn is lehet csapdahelyzetben

2019. november 30. 06:19 - Carbonari

Könyvajánló - S. A. Chakraborty: Rézkirályság

spirit.jpgAmikor mindenkinek van igaza - és senkinek sem. 
Ezt az ambivalens helyzetet dolgozza fel a fantázia 
erejével S. A. Chakraborty a Rézkirályság című könyvében,  
a középkori iszlámhoz visszatérő meséjében. 
Szerepel itt dzsinn, ifrit, ember és egyéb, a szellemvilág 
bugyraiból előhozott lények, az olvasó pedig csak kapkodja 
a fejét, hogy juj, és nahát, mi van itt! 

Az Agave Könyvek elhozta a magyar piacra S. A. Chakraborty Dévábád trilógiájának második kötetét, Rézkirályság címmel. A mű tobzódik a természetfeletti lények jó-rossz tulajdonságaiban, visszatérve a középkori iszlám mesélési hagyományokhoz (a szerző szerint a mű nem más, mint szerelmes levél a középkori iszlámhoz). Az olvasó pedig rettenetes gyönyörrel tartja kezében a tégla nagyságú és tömegű könyvet, sorról sorra haladva falja a szöveget, miközben tesz arra, hogy aludni kéne inkább, nem a kötet felett görnyedni, mert ezt nem lehet nem olvasni, és még akkor sem, ha szívem szerint a történet első felét (az író helyében) elintéztem volna maximum nyolcvan oldalban, hogy a többi ötszáz a mű második felében tárgyaltakat bontsa ki, de nagyon.

"S. ​A. Chakraborty folytatja a Bronzvárosban megkezdett elsöprő kalandot. Megteremt egy olyan világot, ahol a dzsinnek egyetlen csettintéssel lángokat idéznek, a vizeket pedig áthatja az ősi mágia; ahol a vér ugyanolyan veszélyes lehet, mint bármelyik bűbáj, és egy eszes kairói szélhámos átformálja egy királyság sorsát."

Öt évvel tovább járunk az időben a Bronzvároshoz képest, ahol Dárajavahus-e Afsín (Dára) már meghalt, Bánu Nahri lehetőségeihez mérten kiaknázta a kényszerházasságából származható, kicsikart előnyöket, Alizajd al-Kahtáni herceg száműzetésben, folyamatos orgyilkosságok fenyegetése alatt él, az élet pedig folyik tovább a maga medrében Dévábád mágiával, cselszövésekkel és erőszakkal teli világában.

A külvilágban azonban egyéb erők is mozgolódnak, akik revansot kívánnak venni az elnyomásért, vereségért, aminek elérése érdekében bármire hajlandók, a cél érdekében bárkivel szövetségeket kötnek, és nincs olyan szörnyűség, amit az áhított nagyobb jó érdekében meg nem cselekednének. Ha az kell, porig égetik Dévábádot is, minden lakójával. Ez a helyzet áll elő akkor is, amikor Alizajd megmenekülve az orgyilkos késétől, egy távoli sivatagban éli mindennapjait. Lakói éppen javában kihasználják vízzel kapcsolatos mágiáját, amikor egy kitervelt cselszövés áldozatává válva, kénytelen visszatérni Dévábádba - előrevetítve ezzel egy csomó békétlenséget, nem beszélve Ali herceg fanatikus, roppantmód fárasztó igazságérzetéről, amelyet minden fél a maga részére kíván kiaknázni.arabic.jpgNahri is különböző erők középpontjában áll. Gasszán al-Kahtáni - a jelenlegi uralkodó - figyelme egy pillanatra sem lankad róla, Naszrinnak, Nahri egyes számú segítőjének is megvannak a maga külön útjai, amelyekre amúgy szeretett asszonya érdekében (is) lép, más népcsoportok, elnyomottak és betegek rája kivetített érzéseiről nem is szólva. Nahri körülményeitől körbe zárva egyelőre tehetetlennek érzi magát, tyúklépésenként igyekszik tágítani börtönének falait, és teszi, amit tehet ebben a helyzetben. Végül Alival is megbékül egy romjaira hullott kórház felújítása érdekében. Már csak az Afsínja hiányzik életéből, gyakran eszébe jut védelmezője halála, és olyankor elfelhősödik a homloka.
Pedig Dára.. él.chakraborty.jpgA szerző, S. A. Chakraborty

Mindenki báb hát a maga szintjén. Nahri, Ali herceg, Dára - valamennyiőjüket mozgatja több kéz is a maga érdekében elérni kívánt cél alapján. Ki aranykalitkában tengődik, ki saját lelkének foglya, ki pedig fanatizmusa által használtatik ki. Mintha az egész világot ez a két legfölöslegesebb érzés, a jóhiszemű büszkeség és a gyötrő bosszúvágy hatná át és tennének tönkre mindent, a legkisebb jót is. Mintha az egész iszlám hitvilág folyamatos és szentséggé emelt rablóhadjáratok sora lenne, ahol a gyenge törvényszerűen elbukik és onnantól járni járna neki, de nem jut a tőle (is) beszedett érték terhére a közös jóból (ismerős?), és semmiféle hivatalos társadalmi szolidarítás sem illeti meg: pusztuljon. Minél hamarabb, annál jobb. És ha szlogenekben jár is számára valami kis segítség, azt olyan módon kell neki megadni, hogy lehetőleg ne legyen alkalma igénybe venni, hogy aztán ezt kidomborítva a másik fél széttárhassa a karjait: én akartam neki segíteni, de hát, nézzétek, nem kér belőle, nem él vele (gondolom, ez is ismerős). Persze, hogy ebben az élethelyzetben az elnyomott fél lázongani kezd, csak szikrára vár, hogy robbanhasson a helyzet.cairo.jpgAmikor csak az elnyomót ekézzük, a lázadó szinte mindenki szimpátiáját elnyeri, holott, ha megvakargatnánk, mi, minek az érdekében, miért történik, előfordulhatna, hogy az elnyomott fél számlájára is elmormolnánk pár elmész te a jó édesanyukádba kezdetű, örökbecsű és értelmű szöveggel bevezetett szólamot. Mégis, mi mit igazol? Népírtásra kiváló érzékkel megtervezett népírtás megfelelő válasz-e? Szükséges-e és lehet-e elszámolni úgy ártatlanok életével, hogy rosszkor voltak rossz helyen, így jártak? Járulékos veszteség, amely eleve eldöntetett és belekalkuláltatott a nagyobb jó érdekében?

Ha te vagy a minden hájjal megkent vezető, persze, hangzik a magabiztos válasz, így kell ezt csinálni. Ha pedig te vagy a járulékos veszteség, úgy sem beszélhetsz már soha senkinek. És hogy mindez jogos vagy jogosnak vélt bosszúd érdekében történik, kit érdekel, ha te győzöl? Vagy mégsem így van ez?

Ezeket a kérdéseket boncolgatja ez az epikus fantsy a kiváló érzékkel felépített álomvilágában, ahol senki sem gáncs nélküli lovag vagy lovagina. Mindenki saját lehetőségei által bezárt körből igyekszik kitörni és tenni a dolgát, hinni a jóban, vagy megértve a rosszat, cselekedni, amit cselekedhet. Az olvasó pedig egyszerűen csak élvezi S. A. Chakraborty fantáziája által megteremtett világot és ámélkodva csukja be a könyvet, hogy teúristen, megint Kairóban vagyunk, de hogy? És mi lesz Szulejmán gyűrűjével, ami állítólag nem hagyhatja el Dévábád területét?!

Itten' mostan' körömrágás lesz tavaszig, amíg a harmadik rész is ideér magyarul.

rez.jpg

 

A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Milliárdos üzlet - a különc vagy a népszerű zseni győz?

A virtuális háború is háború

Világégés után el tudod képzelni a Földet ember-földönkívüli hibridekkel?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3415321260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.