Tizenhárom novella a sci-fi legenda, Philip K. Dick tollából

2019. december 15. 00:16 - GReni

Könyvajánló - Philip K. Dick: Lenn ​a sivár Földön

Philip K. Dick rendkívüli módon képes elvarázsolni az olvasóit. Ezúttal az Agave Könyvek egy már korábban megjelent novelláskötetet hozott el az olvasóknak új köntösben. Tizenhárom novellát találunk a kötetben, melyek tökéletesen mutatják be a legendás szerző munkásságának fő irányvonalait.

philip_k_dick_writer.jpg

Mindent megtalálunk a történetek között, amiről PKD előszeretettel írt: társadalomkritika, politika, vallás, olyan különleges képességek, mint a telepátia és természetesen idegenek, amelyek sok esetben elmaradhatatlan elemei egy érdekes sci-fi-nak. A szerző jó pár regényét kebelezte be Hollywood, nem volt ez másként a novelláival sem. A kötetben például helyet kapott a Fizetség című történet is, mely Ben Affleck, Uma Thurman és Aaron Eckhart főszereplésével A felejtés bére címen került a vászonra 2003-ban.

33425953_so.jpg

Ízelítőül jöjjön néhány történet, amelyek nekem a legjobban tetszettek. Elsőként a Fizetség (1952) című novella, amely nekem teljesen újdonságként hatott, a belőle készült filmhez nem volt szerencsém. Ebben a történetben minden megvan, ami egy jó sci-fi-hoz kell. A főszereplő, Jennings két évet feladott az életéből jókora pénzért cserébe. Ez mit jelent? Elvállalt egy melót, ami annyira szupertitkos, hogy a szerződés lejártával minden emléket töröltek az ott töltött az időből. Arra tér vissza a világba, hogy minden megváltozott, de a legdurvább, hogy a szép kis vagyont menet közben lecserélte pár értéktelennek tűnő kacatra. Most pedig azon van, hogy kitalálja mi is volt ezzel a látszólag óriási őrültséggel a célja. Izgalmas, jól felépített történet egy forradalomról, melyre a főhős közel két évet hajlandó volt feladni az életéből, amelybe visszatérése után egy érdekes rejtvénnyel várta régi önmaga.  

"Kétévnyi munkáért ötvenezer kredit helyett egy maroknyi kacatot kért a cégtől. És a leghihetetlenebb az egészben az, hogy ezekkel többet ért, mintha pénzt kapott volna. Egy darab huzal és egy buszérme segítségével sikerült egérutat nyernie a Milícia elől. A pénzzel semmire sem ment volna, ha egyszer elnyeli a Központ kőgyomra. Ott még ötvenezer kredit sem segített volna rajta.
És még mindig akad pár apróság a zsebében. Kitapogatta őket. Vajon mire valók? Újabb vészhelyzetekre? Honnan tudta előre, amikor módosította a szerződést, hogy egy huzaldarab és egy tantusz egyszer még megmentheti az életét? Mert tudta, ez a napnál is világosabb. A maradék öt csecsebecse valószínűleg szintén életmentő darab - vagy az lesz hamarosan."

640.jpgA következő, amiről mesélni fogok picit, egy nálam maximális pontot érdemlő novella, Az akasztott idegen (1953). Ez a történet kicsit bizarr, kicsit morbid, kicsit beteg, de imádtam. Megismerjük Ed Loyce-ot, aki napi rutinját követve ment a tv kereskedésbe dolgozni. Útközben megpillantott a parkoló fölött egy akasztott holttestet a lámpaoszlopon. Egy ilyen helyzet már önmagában is kiborító lehet, hát még akkor, ha azt látod, hogy ez senkit nem érdekel. Ráadásul, amikor hangosan kinyilvánítod nemtetszésed, még te leszel az, akit letartóztatnak, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne egy halott a lámpaoszlopon. Aztán a történet csak egy furább és furább lesz, végül teljesen beszippantja az olvasót Ed paranoiája.

"Loyce az iszonyattól összeszorította a szemét. Forgott vele a világ, kétségbeesetten kapaszkodott az ócska kerítésbe. Az alak, az emberalak hirtelen felröppent, és a szárnyaival csapkodva a többiek után szállt. A járdánál földet ért, és csatlakozott a többiekhez. Álemberek. Pszeudo—emberek. Rovarok, amelyek képesek arra, hogy embernek álcázzák magukat. A Földön ismert rovarok közül is sokan képesek ilyesmire. Rejtőszín. Mimikri."

 Most pedig jöjjön a kötetben utolsóként szereplő novella, A Rautavaara-eset (1980). A történetben adott egy bázis a világűrben, ahol egy három fős csapat végzett kutatómunkát, Agneta Rautavaara vezetésével. Egy baleset következtében mindhárman életüket vesztették. A csavar a történetben, hogy a helyszínre egy idegen faj robotja érkezik, hogy kiderítse mi történt, majd jelentést készítsen róla (ezt olvassuk mi is). Érkezése után megállapítja, hogy Rautavaara agyát képes életben tartani, de az agy teljesen megzavarodik érzékszervek hiányában, hisz a test halott és ettől hallucinációk gyötrik. Az idegen faj, a Proxima Centaurin élő népek nem igazán értik ezt a furcsa és ósdi földi vallást, ezért kicsit megkavarják az agyban látott képeket, hogy aztán kapjunk egy eszméletlen történetet, ahol olyan képek bukkannak fel, mint például, hogy Jézus megeszi Agneta egyik társát. A kötet egyik legviccesebb darabja ez novella, nálam nagyon betalált, jókat nevettem a kutatáson.

"Láttuk egy teljességgel lélegzetelállító kísérlet kezdetét: két faj teológiájának ötvözését. [...] Istenhez való alapvető viszonyukban a földi lények például hozzánk képest teljesen ellentétes nézeteket vallanak. Ez persze annak tudható be, hogy ők szerves faj, mi pedig plazma vagyunk, ők megisszák Istenük vérét, megeszik a testét; így válnak halhatatlanná. Nekik ebben semmi felháborító nincsen. Számunkra viszont borzalmas. Hogy a hívő megegye és megigya Istenét? Iszonyú, bizony iszonyú. Szégyen és gyalázat — utálatos dolog. Mindig a felsőbbrendű egye meg az alsóbbrendűt; az Isten fogyassza el a hívőt."

Egy kiválóan sikerült válogatás érdekesebbnél érdekesebb novellákkal. Azt kell mondanom, hogy nagyon jól sikerült összeválogatni a műveket, változatos, pörgős történetek, ráadásul még engem is meglepett, hogy majdnem mind maradéktalanul elnyerte a tetszésemet. Ez a novelláskötet minden sci-fi rajongónak kötelező olvasmány!

9789634195832.jpgA kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Időugrás a Marson

Jones kezében a világ: egy korai, érthetőbb PKD regény

Kamera által homályosan: Philip K. Dick megrázó önéletrajzi ihletésű regénye

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2215348670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.