Három izlandi történet

2019. december 18. 00:06 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga

A Fontes Boreales - Északi Források c. kiadói sorozat egy új kötettel bővült, ami három eredeti, hamisítatlan izlandi sagával, három merőben más történettel ismertet meg minket.1_95.jpg

A Corvina Kiadó egy igényes sorozatban jelenteti meg hazánkban a híres izlandi sagákat, Észak-Európa legrégibb fennmaradt irodalmi műveit. Ezek a sagák általában nemzetségtörténetek, ki kinek a fia, ki hová költözött, és főleg ki kit ölt meg, ki kiért állt vérbosszút. Ebben a tekintetben pedig e három izlandi történet különleges csemege.

Az első, a Hrafnkels saga közvetlenül az izlandi honfoglalást követő nemzedék életében, 925-950 körül játszódik, a keleti, ritkábban lakott, és a régi ván istenek mellett tovább kitartó, rosszabb körülmények között élő emberek körében, egy különös vérbosszú és az izlandi igazságszolgáltatás történetét eleveníti fel. A második történet, a Gísli saga kicsit később, 940-980-as években játszódik, és épp ennek a régi, mélyen gyökerező, mindent felülíró erős nemzetségi, vérségi kapcsolatokon nyugvó izlandi társadalmi rend felbomlásáról, válságáról szól, középpontjában egy különös bűnesettel. A harmadik, a Bandamanna pedig mindezek után, a még nem rendeződő viszonyok között egy merőben új hozzáállási és kezelési módját mutatja be a problémáknak: a kereskedelmi, tőkés központú, a nemzetségek hibáik túllépő izlandi történetet. A három saga nem csak néhány ember vérségi kapcsolatát mutatja be, hanem egy folyamatot is, egy változási, fejlődési folyamatot a szűkös és rideg Izland társadalmi struktúrájában és hozzáállásában. Emellett pedig a sagák szerzője ügyesen és érzékenyen mutatja be az egyes emberek személyes problémáit, vágyait, kétségeit, olyan karakteri mélységet kölcsönözve nekik, amelyek ritkák a sagák esetében.

Akkoriban azt mondták: aki a fegyvert kihúzza a sebből, annak kötelessége megbosszulni a halottat, meg hogy aki a fegyvert bent hagyja a sebben, az nem emberölésben, hanem orgyilkosságban vétkes.

Érdekesség, hogy ezeket nagyon sokáig történeti tényleírásnak kezeltél, és sok helységnevet pl. ezek alapján változtattak meg. De a sagák amellett, hogy sokszor valóban valós alapúak, az elsődleges céljuk nem a tények leirata. Ahogyan az ókori görög-római történetírók írásait is fenntartással kell kezelni - ők sem voltak mentesek a mindenkori politikai és egyéni érdekektől, nézetektől, tárgyi tévedésektől vagy szándékos félrevezetésektől, és mint tudjuk, egy forrás nem forrás. Ha legalább három egymástól bizonyítottan független forrás mondja ugyanazt, akkor elfogadhatjuk történeti elemként, tényként. Továbbá fontos körülmény, hogy ezeket a sagákat jóval később, az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején jegyezték le először - legalábbis ez a legrégebbi, amelyet találtak -, és nincs az a szájhagyomány, amely eredeti épségében őrizné a történeteket nemhogy sok-sok évszázad, de még fél óra múltán sem... 

2_37.jpg

Ez a három történet megjelent nálunk 1973-ban is, Három izlandi történet címen - ahhoz a kiadáshoz képest csupán a nevek átiratán változtattak, a Fontes Boreales - Északi Források sorozat névátirati tematikájához igazították. A magyar megjelenés természettel ezúttal is az izlandi sagák és a skandináv történetek nagy ismerőjének, Bernáth Istvánnak a nevéhez fűződik, és szokás szerint ismét ő adta a kötet bevezetőjét és jegyzeteit, noha sajnos már csak az 1973-as megjelenésből használhatták fel. Bernáth István 2012-ben elhunyt.

A kötet különleges, nem csupán a megszokott izlandi nemzetségtörténeteket és legendákat meséli el, de egy olyan - vérbeli skandináv krimi-szerű - bűntény is meghúzódik a Gísli saga hátterében, amely ma is megállná a helyét a krimiirodalomban. Talán éppen ezért, talán a társadalmi rétegek miatt, de ez tetszett a legjobban a három közül. És csak miután elkezdtem olvasni a könyvet, ahol írják, hogy ez a kötet más címen is megjelent már itthon, rákeresve, a borítóját meglátva lettem benne biztos, hogy a régi kiadás is a polcomon van :) Előkeresem és belenézek majd, akkor mennyire írták máshogyan a neveket. 

Ha valaki érdeklődik az egyik legrégebbi európai történetek és az egyszerű, de kemény izlandi világ iránt, annak tökéletes ez a kötet. Nekem a sorozatból ez a harmadik könyvem, és mindhárom nagyon jó volt. Ajánlom azoknak, akik nem akarják, hogy elvigye őket Jólakötturinn, egy szép karácsonyi mintás zokni és egy jó könyv - pl. ez - meg is óv tőle :)

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron.

Ki volt az első európai Amerikában?

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7815356440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.