Ray Bradbury klasszikus novellái új fordításban

2020. január 23. 07:43 - GReni

Könyvajánló - Ray Bradbury: Az illusztrált ember

"Az illusztrált ember nemcsak attól más, hogy az egész testét képek borítják, hanem attól is, hogy ha az ember sokáig nézi, akkor ezek a képek életre kelnek és történeteket mesélnek jelenről és jövőről. Baljós, óva intő tanulsággal."

ray_bradbury_az_illusztralt_ember_b1_002.jpgRay Bradbury klasszikusa '92-ben A ​tetovált ember címmel látott napvilágot magyar nyelven, ezúttal azonban az Agave Könyvek hozta el az olvasóknak új fordításban, immár Az illusztrált ember címen. A novelláskötet 1951-ben jelent meg. Ez volt a szerző második novelláskötete. Igazi klasszikus, mégsem mondható elavultnak. Sőt! Néha annyira rátapintott korunk problémáira, mintha tegnap írta volna.

Az illusztrált ember testét képek borítják. De nem egyszerű képek, tetoválások, mert ezek élnek és változnak, tanulságos történeteket mesélnek. Valakik ámulattal nézik őket, van aki elszörnyed, egy közös mindenkiben, hogy félnek tőlük.

"Mindenki látni akarja a képeket, de közben senki nem akarja látni."

Mindegyik novella más és más időbe és helyszínre kalauzolja el az olvasót, miközben számos tanulsággal szolgálnak, bár némelyik elég erőszakosra, ijesztőre sikerült. Megmutatják az ember legsötétebb oldalát, tetteinek következményeit. És itt muszáj megjegyeznem, hogy mennyire telitalálat a könyvhöz készült borító, ugyanis egy-egy kép megelevenedik a novellákban. Megjárjuk a Földet, a Marsot, a Vénuszt, az űr különböző pontjait, hogy szembesüljünk az ember hibáival, miközben kapunk egy szép darabot Bradbury kiválóságából. Külön izgalmasak az ilyen régi művek, melyből megtudjuk miként képzelte el az űrutazást, milyennek képzelte azt a jövőt, amely nekünk épp a jelenünk. Vannak a sztorikban űrbéli hittérítők, robotok, invázióra készülő idegenek, veszélyessé váló high-tech házak, véget nem érő esőzés, űrhajósok, de a lényeg, hogy középpontban mindig az ember áll minden gyarlóságával együtt. A szerző nem hagyja unatkozni az olvasó fantáziáját.  Ízelítőül jöjjön két történet kedvcsinálónak.

Az egyik A világ utolsó éjszakája, mely úgy indul, hogy a férj megkérdezi a feleségét, hogy mit tenne, ha ez lenne a világ utolsó éjszakája. Úgy felel, mint várhatóan a legtöbben tennénk: nem tudja, mert nem szokott ezen gondolkodni. Megmondom őszintén, hogy én is ezt válaszoltam, sőt, miután elolvastam a novellát és agyaltam rajta kicsit, még most is ez a válaszom. Te mit csinálnál? Ők úgy döntöttek ez is olyan este, mint a többi. Vacsoráztak, mosogattak, lefektették, megpuszilták a lányaikat, majd jó éjszakát kívántak egymásnak örökre. Egy egyszerű, rövid történet egy családról, ahol a szereplők egy baljós álom után mégis nyugodtan, megbékélve a sorsukkal, megelégedve az együtt leélt élettel bátran néznek szembe azzal, hogy nem lesz holnap.

marc-burckhardt-ray-bradbury-illustrated-man-24.jpgMarc Burckhardt izgalmas illusztrációja a Nulladik órához, mely a 2017-ben a The Folio Society jóvoltából megjelent kötetben található. (Forrás: www.dutchuncle.co.uk)

Ha már az előző egy elgondolkodtató, szép történet volt, akkor most jöjjön egy aljas, horrorisztikus sztori, ami vidáman játszó gyerekekkel indul. Címe: Nulladik óra. Megismerjük a hétéves Mink-et, aki egy új játékot, az inváziót játssza a környékbeli gyerekekkel. Aztán mesél az anyjának az új barátjáról, Drillről, aki az űrből jött és megtanította nekik a játékot, és azt is mondta nekik, hogy majd ők irányíthatják a világot az invázió után. Aztán elérkezünk a nulladik órához és az apránként fokozódó feszültség tetőfokára hág, amikor robbanások sora rázza meg az egész utcát... Mit kell tenni, ha túl erős a védelme egy várnak? Szerezni kell egy belső embert. Hát létezik-e jobb fegyver, ha le akarsz igázni egy túl erős ellenfelet, mint ártalmatlannak tűnő, befolyásolható gyerekek és egy jópofának tűnő játék?

Amikor novelláskötetet veszek a kezembe, mindig fel vagyok rá készülve, hogy nem fog minden írás tetszeni. Most is akadtak hullámvölgyek, de a szépen megírt, különböző, változatos történetek mind képesek elgondolkodtatni és nyomot hagyni az olvasóban függetlenül attól, hogy a Földön vagy az űr bármely más pontján játszódjanak. És azt is megkockáztatom, hogy Bradbury képes elérni, hogy olyan ember is szeresse az írásait, aki nem épp sci-fi rajongó. Ez a könyv mindenkinek való. Annak, aki szereti a sci-fit kötelező olvasmány, aki pedig ismerkedne a műfajjal, tökéletes kezdet.

ray_bradbury_az_illusztralt_ember_b1_002.pngA kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Fahrenheit 451 és más történetek

Időugrás a Marson

Lepattant világok

A jelen nem létezik? Nincs?

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1615312756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tralfamador75 2020.02.02. 11:56:46

Köszi az ajánlót.
Nekem egy kérdésem van: milyen a fordítás? Szerintem a korábbi fordításokkal összevetve az újak szárazabbak, elvész a Bradburyre jellemző hangulat. Olyasmi érzés, mintha lemásolnának egy steampunk gépet, megtartanák pusztán a funkcionalitását, a külsővel meg nem foglalkoznának. Megvan a történet, a jelzők a helyükön, de nem ad többlet élményt. Amikor az Agave nekiállt kiadni Bradbury novelláit, nagyon megörültem. Aztán elolvastam valamelyik kötetet, és lehervadt a mosoly az arcomról. Lehet, hogy ha nem olvasom a Marsbéli krónikák első fordítását, nem így vélekednék, de hát ez van.

GReni 2020.02.02. 17:54:42

@Tralfamador75: Szia! Ennek a kötetnek a korábbi fordítását nem olvastam, de Bradbury-től olvastam a Fahrenheit 451-et, a Holdkórosokat és a Kaleidoszkópot és nem éreztem problémásnak azokhoz képest ezt a fordítást.