Az öreg hölgy látogatása a Babaházban

2020. január 25. 06:18 - Carbonari

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása és Henrik Ibsen: Babaház

oreg_1.jpgRemélem, a szerzők és a kiadó is megbocsátja nekem a fenti két cím egy mondatba hozását. Igen, két, a Magvető Kiadó gondozásában megjelent klasszikus ikonról van szó, Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása és Henrik Ibsen Babaház című műveiről. A darabokat ezerszer megnézhettük már filmeken és színházakban, parádés szereposztásokban vagy leemelhettük a boltok, könyvespolcok, könytárak polcairól, hogy időtlen mondanivalójuk tárgyilagos sorait újra meg újra elolvashassuk.

Kép: Az öreg hölgy látogatása című 2008-as, német-osztrák filmből

holgy.jpgAz öreg hölgy látogatása gúnyos, szatírikus tanmese arról, hogy az erkölcsi magasságok megszerzése nem is olyan egyszerű, és óriásit lehet bukni, ha megkísértenek pénzzel, hatalommal, és ha a kísértés elég nagy, vagy elég húsbavágó és elmarad vagy elveszik azt a kis jót is, amit addig magadénak tudhattál. A jót megtalálni, megtartani rögös úton lehetséges csak, gyengébbek kedvéért, a nehezebb úton, ahol azonnal szembe kell néznünk tetteink következményeivel.

Christiane Hörbiger, a német-osztrák film öreg hölgye

Mert mi is történt? Egy fiatalember teherbe ejt egy fiatal lányt (Claire Zachanassian), de nem vállalja el tettét, sőt, a végén a lánynak ringyó hírét költi. A fiú elvesz egy gazdag örökösnőt, és éli világát, míg a lány maga mögött hagyja a várost minden lakójával. Mi történt? Szinte semmi, ami ne történne meg nap mint nap a világon. 

Sok-sok év múlva egy idős hölgy érkezik a poros kisvárosba (Güllen), hogy szétnézzen és emlékezzen. Na, meg üzletet ajánljon a városka lakóinak egy apró szívességért cserébe. Esetleges pénzadományt, egymilliárd dollárt egy ember életéért cserébe.
Igen, a hölgy a régi, megesett lány, aki elmenekült a városból, a pénz ára pedig annak a férfinak az élete, aki teherbe ejtette őt. Bagatell, nem? Indul a fordított krimi, ahol az áldozatot kell becserkelni, és a gyilkos kerestetik. Érdekes látni, hogy a kezdeti erkölcsi felháborodás - mégiscsak egy embert kell megölni! - az idő múlásával hogyan csap át közönybe, majd észrevétlen egyetértésbe. A korábbi nagy erkölcscsőszök hamarosan költekezni kezdenek a várható nagy pénz reményében...
Nagyon sokan, nagyon sokat vitatkoztak már a mű lényegéről (és fognak is), hogy  mikor ember az ember, meddig és mivel lehet kísértésbe hozni, avagy van-e az a pénz, amikor nincs kecmec, mindenki (majdnem mindenki) teszi, amit elvárnak tőle. Van az a pénz, amitől korpás a fejbőr, van az a pénz, amiért a korábban elképzelhetetlen emberölés bűntette is kivitelezhető, de legalábbis elfogadható az addig teljesen normális, hétköznapi embernek is.2001nora1-eszenyi_orig.jpg

Azt jó tudni, hogy angol nyelvterületen a mű eredeti címe, Old Lady, az angol nemzeti bank közhasználatú elnevezése. A hölgy tehát olyan gazdag, mint a nemzeti bank, erre utal a cím.

Kunos László fordítása

Henrik Ibsen Babaháza (Nóra) egy 19. századi asszony életéről szól, és mint ilyenhez, a 21. században erős szűrőt érdemes alkalmazni. Mert ami egy mai európai asszonynak egyértelmű, az a szűk 2 évszázaddal ezelőtti, erősen viktoriánus kor erkölcsei között egyenesen botrányosnak hatott. 

Ibsen Nórájának 2001-es előadása a Vígszínházban (Nóra: Eszenyi Enikő, Helmer: Hegedűs D. Géza)

Ebben az analitikus drámában Nóra (a főhős) a 19. századi asszonyok általános életét éli: felelős a család hátteréért, gondozza a gyerekeket, ellátja a háztartást, áldozatot hoz a férjéért, aki ezekért cserébe semmire sem becsüli. A férj számára a látszat minden, feleségét gyerekként kezeli. Nóra ezt tudomásul veszi - mert nincs baj, amíg nincs baj, az ember annyira nem foglalkozik azzal, hogy nem becsülik, amíg be nem üt a krach és nincs tétje -, de amikor kiderül, hogy egy nehéz helyzetben csak magára számíthat, a férjére nem, Nórában órák alatt elindul a változás. Az addig naiv és felületes asszony fellázad, és megszületik az öntudatos nő, aki magasról tesz innentől az őt semmire sem becsülő férjre és az álszent társadalmi rendre: elhagyja a házat, ahol addig élt, magára hagyja férjét és gyerekeit.

Nóra távozása tragikus ugyan, de egyben reményt keltő is: mind a két félnek lehetőséget ad szembenézésre és a hibák kijavítására - ez főleg a ma emberének szóló tanulság. Mert hogy a viktoriánus korban a mindent felrúgó nőt hülyének nézték, az egyértelmű, firkáljon volt bármit is Ibsen erről saját korában.

Fordította: Kurdi Imre

babahaz.jpglatogatasa.jpg

Köszönöm a lehetőséget a Magvető Kiadónak!

A borítókra kattintva elérhetitek a kötetet a kiadótól, kedvezményesen!

Kövess minket Facebookon!

Várady Szabolcs emlékezései versben

Kis magyar abszurd

A vidék lelke

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr4915407144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.