Lehet-e egy hazafi veszedelmes?
Gondolkodhat-e másképpen, mint saját elnöke?
Árt, vagy használ-e az országának ez a különállás?

Nem kell fintorogni a migráns szón, 
maga Verebes jelentette ki magáról a fenti mondatot, 
méghozzá a könyveivel kapcsolatban, önéletrajzi regényében. 
Szerintem jól hangzik, nem? 

"Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák-Magyar Monarchiából került Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – és három művet mutat be részletesen. A víg özvegy című 1905-ös Lehár-operettet és az 1925-ös amerikai néma-, majd 1934-es hangosfilm változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre."

A szerző, aki sokak szerint megérdemelné, de még nem kapott Nobel-díjat, Paul Auster. Szép képekkel operál, a leírása egyedi, távol tartja, mégis közel hozza New York utcáit és karaktereit. A New York trilógia három kisregényt tartalmaz, amelyek ugyanazt a témát járják körbe több oldalról: a nyomozás sokféleségét.

Olvastad valamennyi J. K. Rowling művet? 
Mázlista. 
Nálam a történetekből készült filmek jöttek be, 
legyen az Harry Potter egytől sokadik epizódja 
vagy az Átmeneti üresedés, 
legutóbb pedig C. B. Strike sorozat az HBO-n. 

Visszavonhatatlanul itt a nyár, és ilyenkor az ember nem igazán kívánja a nehéz, zsíros kajákat. Számomra a legjobb vacsora vagy hétvégi ebéd egy jó kis saláta, lehet hússal vagy anélkül. Megosztanám most a három kedvencemet, amelyek sokszor készülnek, akad köztük egyszerű, gyors, és kicsit időigényesebb is, több hozzávalóval.

Általában amikor készíttetünk magunknak egy tetoválást, annak valami személyes jelentése van. Leggyakrabban egy emlék, egy kapcsolat, egy érzés, inspiráció és még sorolhatnám, hiszen végtelen oka lehet, amiért az ember úgy dönt, hogy valami számára különleges dolgot varrat magára. De olyan is van, hogy csupán azért választja valaki a tetoválást, mert az trendi. Ilyenkor sok esetben egy-egy mintát divatból választanak és fogalmuk sincs róla, hogy mit is szimbolizálhat. Nézzünk néhány gyakori motívumot és jelentésüket.

Az utóbbi időben észrevettem, hogy van némi zavar a fejekben a kiadókról, a folytatásos regényekről, illetve a recenziókról. Az alábbi poszt ezt szeretné egy picit rendbe tenni. Nyilván nem látok be mindenhová, de azt tudom, hogy nálunk miként is működik a dolog.

"Christopher Moore új könyve a második világháború utáni San Franciscóban játszódik, kötekedő kocsmatöltelékek, ódivatú ópiumbarlangok és rasszista rendőrök között. A regény Raymond Chandler világát idézi, csak éppen a szereplőgárda inkább hasonlít Tapsi Hapsira és társaira. Nagyon noir, nagyon Moore."

Emlékszel még a magyar népmesékre? Vagy Illyés Gyula gyűjtésére, a Hetvenhét magyar népmesére? És Benedek Elek meséire? Ezeken nőttél fel, igaz? Sőt, talán első betűidet is ezeken gyakoroltad. Nos, van egy jó hírem! Ma is születnek ugyanezt a kedves, nosztalgikus hangulatot árasztó mesék, mint annak idején!