A Naptól számított első bolygó, amely a Földről nézve sosem távolodik el nagyon központi csillagunktól, épp ezért elég nehéz volt a múlt embereinek megfigyelni. Talán e sürgölődés hatására lett ő az írnok, a hírvivő sok kultúrában. Az égbolt mítoszai c. sorozatunk soron következő, harmadik részében a Merkúr a vendégünk, tartsatok velünk!
A Merkúr a Naphoz legközelebb lévő bolygó, alig több, mint 58 millió kilométerre kering a csillagtól. Mérete is kevesebb, mint fele a Földének, ezzel a Naprendszer jelenlegi legkisebb bolygója.
Az ókori Mezopotámia papjai a Merkúrban Nabu istent látták, kultuszának központja Borszippában, Babilontól délre volt. Mára kevés adat maradt fent róla, de azt tudjuk, hogy i. e. 1000 körül Nabu átvette egy régi sumer istennő, Nasiba vagy Nadiba helyét, és ő lett az istenek írnoka, az írnokok védelmezője. Nabu a főisten, Marduk (aki azonos a római Jupiterrel) fia, ezért az asztrológus papol a Merkúr változásait előjelként tekintették az uralkodó fiára, a trónörökösre vonatkozóan. Nabu a mezopotámiai mitológiában az újévi tavaszünnep hetedik napján kiszabadította apját a fogságból, ezzel helyreállítva a hatalmat és a rendet a következő egy évre, a tizenegyedik napon pedig az istenek összegyűltek, hogy meghatározzák ítéletüket a világ felett, ezt pedig Nabu jegyezte le.
Az ókori Kínában csillagnak hitték, a Merkúr volt az ún. óracsillag, az északi irányt határozták meg a segítségével. Érdekesség, hogy a görögök a napkeltekor és a napnyugtakor látható Merkúrt sokáig két külön bolygónak hitték, Pitagorasz volt az, aki rájött, hogy egy és ugyanaz. A maják azonban tudták, hogy egyetlen égitestről van szó, és négy bagolyként ábrázolták: kettő a napkeleti, kettő pedig a napnyugati Merkúrt jelképezte. Hitük szerint ő volt a túlvilág hírnöke. A germán mitológiában ő volt Odin, vagyis Wotan, és számos nyelvben a szerdai nap a "Wotan napja" szókapcsolatból ered. A hinduk szerint pedig a Merkúr volt maga Buddha, és szintén a szerdai napot kapcsolták hozzá. 
Aubrey Brown rajza Odinról
Merkúr, a római isten eredetileg a kereskedelem istene volt, latin nevéből származik a merchant és a commerce szó is, később azonosították őt Hermésszel, a mozgás, áruszállítás és kereskedelem istenével, az istenek hírnökével. A kereskedelem és a hírnökség között mindig is volt kapocs, hiszen sok hírt az utazó kereskedők vittek el egy-egy faluba, városba. Hermész eredetileg egyébként fallikus termékenységisten, és az utazók védőistene volt. Neve "kőhalmokat" jelent, ugyanis az úton járó vándorok kőhalmokat emeltek, hogy útjuk következő szakaszán is óvja őket. Minden újabb arra járó egy újabb követ rakott a halomra. Hermész volt az is, aki átvezette a holtakat a túlvilágra. A görög mitológiában Zeusz és Maia nimfa gyermeke, aki születése délelőttjén megalkotta a lírát, és mire beesteledett, ellopta féltestvére, Apollón tehéncsordáját. Apollón ezért neheztelt Hermészre, de Zeusznak tetszett az ügyes és tavasz fiú, és pártfogásába vette, pohárnoknak nevezte ki. Némelyik a legkorábbi Hermész-ábrázolások közül idős, hosszú ősz szakállú emberként jelenítette meg, de Hermészt később mindig egy fiatal, szép férfi képében ábrázolták. A tolvajok, az irodalom, az ékesszólás istene, bár ravasz volt, de sosem pártolta az erőszakot, hitte, hogy minden megoldható szavakkal. 
Az időszámítás előtti utolsó századokban elkezdték Hermészt az egyiptomi Thot istennel azonosítani, aki korábban holdisten volt. Sorozatunk előző részében, amely a Holdról szól, olvashattok róla is. Thot és Hermész között adta magát a párhuzam, számos azonos vonásuk volt: a tanulás védelmezője, az istenek írnoka, a hírnök volt mindkettő. Thot alakja kettévált, és a Hermész-féle Thotot elkezdték Hermész Triszmegisztosz (háromszorosan legnagyobb Hermész) néven emlegetni. Úgy gondolták, ő adta a gyógyítást, a varázslatot, mágiát, alkímiát és asztrológiát az emberiségnek. Latin neve Mercurius, ő az alkimisták vezetője és célja is egyben. Az asztrológiában az Ikrek és a Szűz jegy tartozik hozzá, ezért ábrázolták az Ikreket sokszor lanttal.
A sorozat következő részében megismerkedünk az Esthajnalcsillaggal, vagyis a Vénusszal, tartsatok velünk!
Kövessetek minket Facebookon!
Az előző részben a Hold mítoszai voltak terítéken, ha lemaradtál, kattints!
