A három Beth

2019. május 22. 00:04 - Arthur Arthurus

Könyvajánló - Jeff Abbott: Rögeszme

Képzeld el, hogy a zsúfolt plázában ebédelsz, amikor meglátod az egy éve eltűnt anyádat... mit teszel?rsz_jack_garland_5-660x440.jpg

Mariah Dunning így járt. Fiatal lány, akinek az anyja nyom nélkül tűnt el, és mindenki az apját gyanúsítja, hogy eltüntette, megölte a feleségét. Elvégre mindig a házastárs a tettes, nem? Telemázolják a garázst, ferde szemmel néznek rá, de Mariah tudja, hogy nem az apja a tettes. És azt is tudja, hogy az anyja sosem hagyná el önszántából. Mégis mi történhetett vele? Egy bűnügyi blogger egy elmélkedő posztban összefüggésbe hoz egy korábbi eltűnést - mindkét nőt Beth-nek hívják, mindkettő ugyanabból a városból tűnt el, csupán fél év különbséggel, és egyikről sincs semmi hír azóta. Mariah azonnal beleássa magát a másik Beth múltjába, hátha ezzel közelebb kerül az Beth-éhez, az édesanyjához. De amit kiderít, azt talán jobb lenne, ha nem tudná...

Fenyegetések, gyilkosságok, zsarolás és pénz... mi köze mindehhez a két nyomtalanul eltűnt nőnek, akikhez hamarosan csatlakozik egy harmadik is? Mi folyik Lakehavenben? 

Ez volt a harmadik könyvem Jeff Abbott-tól, a texasi írótól, aki sok történetét helyezi egy képzeletbeli gazdag texasi kisvárosba, Lakehavenbe, és van saját közösségi oldala is, a Faceplace. Ez utóbbiról nem tudom eldönteni, mi a véleményem. Elsőre tudom, hogy zavart, de azt hiszem, mostanra megszoktam. Ha Abbott, akkor Faceplace. Hangsúlyosan texasi az író, és a történetei is azok, jellegzetes déli emberek, jellegzetes távolságtartás, miközben mindenbe bele akarják ütni az orrukat. Valamiért mindig fenntartásokkal kezdem el Abbott könyveit, de eddig mindig meglepett, és bár voltak bajaim a könyveivel, tetszettek. Inkább a nagyon jellegzetes texasi szereplőkkel és hangulattal volt bajom, az az egész vidék valahogy távol áll tőlem a nézeteivel, szokásaival, stílusával.

A szerző és a kötet eredeti borítója, The Three Beths (A három Beth) címmel

Ez a könyve nem ütötte meg nálam a mércét, pedig a története érdekes, csavaros, mégis valahogy súlytalan és érdektelen maradt számomra. Utólag, a köszönetnyilvánítást olvasva tudtam meg, hogy ezt a regényt akkor írta, amikor leégett a családi házuk, és mindenüket elvesztették. Talán ez is rányomta valahogy a bélyegét.  Meg talán az is, hogy mostanság a másféle krimiket részesítem előnyben, a véres-brutális-sorozatgyilkosos, de okos krimiket, ez viszont inkább fenyegetős-rejtélyes krimi. Mindazonáltal nem bántam meg, és radaromon tartom a szerzőt továbbra is, hátha még meg tud lepni valamivel.

Ha szereted a krimiket vagy olvastál már Jeff Abbott könyvet, érdemes egy próbát tenni vele.

Köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.

Ha elfelejted a múltad, elveszíted önmagad

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr514841790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása