Nők a magyarországi nyilasmozgalomban

2019. november 14. 06:48 - Carbonari

Könyvajánló - Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők

lathatatlan_1.jpgZavaros időkben nem jó élni, mert olcsó az emberi élet.
Gyakran annyi is elég a tragédiához, hogy rosszkor vagy rossz helyen.
1944-ben a Csengery utca 64. szám alatt lakókból 19 ember pont így járt. 

A Jaffa Kiadó Pető Andrea, történész, az MTA doktora, a CEU egyetemi tanára tollából a magyarországi nyilasmozgalom azon tagjairól írt könyvet Láthatatlan elkövetők címmel, akik nemüket tekintve nők voltak. Láthatatlan elkövetőknek nevezi ezeket a lányokat, asszonyokat, akik a kor megítélése szerint vagy megtévedt rossz lányok voltak, vagy mindenképpen sérült, de legyintésre sem méltó elkövetői voltak a borzalmaknak. A szerző ennek járt utána, hogy valóban így volt-e, vagy nagyon is tudatában voltak ezek a hölgyek annak, hogy mit cselekszenek.

A leggyakrabban felmerülő név Dely Piroska, akit a budapesti népbíróság az 1944. október 15-i, Csengery utcai eset miatt (19 ember halála) halálra ítél és az ítéletet végre is hajtják. Hogy mi történt aznap a Csengery utca 64. azám alatt? Senkit nem akarok elkeseríteni, de ma már soha nem fogjuk megtudni. A népbírósági ítélet egyfajta ideológia mentén ugyanúgy fals, mint a túlélők emlékezete (ami szintén érthető).  Szemtanúk vallomásai aszerint változnak, hogy mikor, kinek, milyen összefüggésben beszélnek az átéltekről, színezve a történteket irigységgel, sérelmekkel, gyűlölettel, erőszakkal. Az emlékező kiválogat, elhallgat, elfed, túloz, megváltoztat, dicsőít vagy ördöggé tesz, amikor vallomást tesz. A vádlottak nyilvánvalóan védték önmagukat, az ő szavaik sem az objektív valóságot közvetítik az olvasó számára. csillagos.jpegAmi történt: 1944. október 15-én, a Csengery utca 64. szám alatt (amely csillagos ház volt) aznap este fegyveresek jelentek meg és szörnyű vérengzést követtek el. A családokat egy keresztény családdal együttműködve kirabolták, majd kiterelték a házból őket, remélve, hogy sosem látják többé őket, de sok túlélő visszatért. A szerző ezen eseten keresztül vizsgálja az "elkövetőkutatás, a politikai radikalizmus, az emlékezetpolitika és a társadalmi nemek metszetét, hogy feltárja, mi okból lettek és maradtak láthatatlanok a magyar holokauszt túlélői." A mű a végrehajtók és kollaborálók olyan oldalát mutatja be, amely zavarba ejtően kínos részletekkel gazdagítja az elkövetők láthatatlanná válását a témában. Kirajzolódik egy véres időszak, amikor a zsidók bújtatása nem mindenkinek volt emberbaráti cselekedet, hanem élelmes emberek gazdasági hasznot hajtó - bár életveszélyes, és ennek megfelelően roppant drága - szolgáltatása.

Dely Piroska ellen kínzással való fenyegetés, elhurcoltatás és kivégzés volt a vád. Apróság, hogy olyan ember állította, hogy Dely is ott volt a Csengery utcában, és nyilas egyenruhában, aki akkor nem láthatta, mert éppen kórházban feküdt. Természetesen értem, a tanú elveszítette családja nagy részét, neki azt mondták, hogy ez a személy ott volt, és bosszúra vágyott: mindenáron. Nem mondom, hogy a hölgy nem érdemelt száz halált. Csak azt mondom, hogy bizony, nem klappolt ott minden.peto.jpgA szerző, Pető Andrea

A Csengery utcai túlélők állítottak először magán-holokausztemlékművet Budapesten. Sokan sem elfelejteni, sem megbocsátni nem tudták a történteket, a bosszú mellett az emlékezés lett legfőbb fegyverük a történtekkel szemben. A kötet mikroszinten, percekre és négyzetcentiméterekre bontva tárgyalja a magyarországi zsidóság szisztematikus kifosztását, ahogy néhány ember kiprivatizálta magának az összeomló magyar állam funkcióját.

És hogyan válhattak láthatatlanná ezek az elkövetők? Az akkori ideológia a női nemmel (becsületes, önfeláldozó, gyengéd, családot ellátó, családi háttérért felelős, gondoskodó, stb.) összeegyeztetlennek találta a nyilas nők és egyéb kollaboráns nők magatartását, ezért negligálta és elbagatellizálta tevékenységüket. Pedig a vizsgálatok szerint sokan nagyon is tudatosan élték ki a védtelenekkel szemben aljas ösztöneiket: voltak közöttük sokan, akik tanult emberek voltak, akik tudatában lehettek cselekedeteik szörnyű mivoltának. A szerző ennek a láthatatlanságnak eredt nyomába a Csengery utca 64. szám alatt történtek ürügyén, és ezt találta, amit a könyvben olvashatsz.

lathatatlan.jpg

 

 

A kötetet a Jaffa Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Kulináris szocializáció francia módra, avagy hogy ne legyen válogatós a gyereked. Nézd csak meg!

Egy házasság eróziója

Sportújságírói történelem

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3015135414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.