Kézikönyv kezdő, haladó és leendő II. típusú cukorbetegeknek
Kivertem a biztosítékot a fenti sorokkal, mi? Már a moly.hu-n - a művet beharangozó karc alatt - berzenkedtek az emberek a megfogalmazás miatt: mi az, hogy leendő cukorbeteg? Hogy meri leírni, de még inkább kiírni a szerző a fedlapra, a cím alá? Mindenki nyugodjon le a 'csába, totálisan igaza van Farkas Wellmann Endrének a Cukor.baj című könyvében (amely a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg), például igen sok elhízott ember van, akik akarják, nem akarják, a cukorbetegség előszobájában falják tovább a pacalos csülköt hófehér, ropogós búzakenyérrel, mert az nekik jár. Ja. Meg a cukorbetegség is jár. Ez van, skacok!
Könyedebb, lazább a hangvétel, mint egyébként szokásos recenzióimban, ugye? Nos, ezt azért engedtem meg magamnak, mert Farkas Wellmann Endre szintén lazára vette a figurát. Röpködnek benne az alábbi szófordulatok: meg fogsz dögleni, outsider leszel, barátom, helyben sarkig fosod magad, a betegség lassan kiszorít önnön életedből, sőt, amit agyból képtelen voltál addig megoldani (tudatos étkezés, testmozgás), azt most az orvos megoldja kémiából. Egy darabig. Aztán szépen elrohadsz belülről a diabétesz valamelyik mellékhatása miatt. Amúgy pazar, mi?
A szerző pontosan és biztos kézzel ír a cukorbetegségről. A hozzávezető útról, kínokról, stresszről, betegségtudatról, buktatókról, amelyek óhatatlanul ott vannak sok ember életében. Kinek nincs hülye főnöke vagy ostoba vevője, akin kiakadva sík ideg lesz? Ki nem szeretné azt az ételt, amelyen szocializálódott? Marhapörit, zsíros kenyeret, babgulyást, libasültet? Ki imádja az izzasztó mozgást olvasás vagy punnyadás helyett? Igen, én is. De ha nem lehet, hát nem lehet.
A betegségtudat elfogadása is komoly küzdelmet okoz. Hogy ezt sem lehet, azt sem lehet, erre is vigyázni kell, arra is vigyázni kell. Hogy az eszterházi tortából csak egy szeletet ehetek, azt is évente egyszer? Vagy egyszer sem..? A cukorbetegség tesz rád. Lassú és alamuszi, magabiztosan rombol, hacsak nem kapod el idejében. És nem elég neki időszakosan felbuzdulni az egészséges életmód szempontjából (mert most éppen rosszabbak az értékek és be vagyunk szarva), tartani kell azt egy életen keresztül. Gáz, mi? Pá, pá dobostorta, kolbászos vajas zsemle, stampo pálinka! Ezentúl a tévé előtt szobabiciklizni fogsz punnyadás és kajakóma helyett. Ez van.
A szerző, Farkas Wellmann Endre
Farkas Wellmann Endre a diabéteszed van hír után kísérletbe kezdett saját magán, étrendmódosítással, némi mozgással, és rettenetes nagy haraggal. Mindent utál benne, a kaját, a mozgást és az egész világot. Hogy merte a rohadt cukorbetegség őt megtámadni? Sorban jegyzi fel mért cukorértékeit, hangulatát és hogy mennyit mutat éppen az a "kurva mérleg". Ahogy haladunk az olvasással, úgy kezd egyre mélyebbre menni a betegség előidéző okokba, a mentális egészségbe, a család szemléletformáló erejébe, a szocializáció milyenségébe, az egyén + intelligencia + kultúra összefüggéseibe, az énkép és a valóság viszonyába, amelyek egyenként és összességében egyértelműen a személyes felelősség kérdését is komoly tényezővé emelik ki a cukorbetegség létrejöttében. Mert amíg nem fáj igazán, addig senki sem akar változtatni. Az én cukorbetegségem szebb, de legalábbis más, mint a többi, gondolja szinte mindenki. Sőt, én csak véletlenül lettem cukorbeteg. Ja. Persze.
A könyv napló a diabétesz felfedezésétől annak elfogadásáig vezető úton, nem elhallgatva a buktatókat, őszintén beszélve hiányosságokról, gondolkodási sémák tévességéről, gyengeségről és haragról (miért pont én?), ellátva leletmásolatokkal, okos tanácsokkal. Igen, a mű Kézikönyv kezdő, haladó és leendő II. típusú cukorbetegeknek. Tényleg! Emeld le a polcokból és tanulj más kárán. Ahogy az okos emberek szoktak.
Köszönöm a lehetőséget Partvonal Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva.
Kövess minket Facebookon!
