Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenségek eredete,
avagy kinek mennyi jut a Föld javaiból?
Emlékszel A nagy szökés című kultikus filmre?
Hadifogolytábor, 250 ember, akik megszöktek,
akikből végül csak 3 embert nem kaptak el.
Hármat.
És miért készült három ember sikeréről film, amikor 247-nek a szökés miatt kivégzés jutott osztályrészül?
Hogy nem sikerülhet mindenkinek minden, de nem lehet belenyugodni
a megváltoztathatatlannak bélyegzett sorsokba sem.
A nagy szökés itt a szegénység és a rossz egészség elől történik.
Alany: az emberiség.
Bagatell, azt mondod?
Hát nem az.
Valakinek a jóléte mindig valaki másnak a kárára történik.
Általában.
Hogyan szökjön meg az emberiség a fenti két ellenség elől?
Milyen kísérletek történtek erre világszerte a múltban?
Milyen a jelenünk ebből a szempontból?
Milyen megoldások léteznek a ma emberének?
A mű erényei a témában: közérthetőség, világos, józan érvelés.
Nem kell, nem muszáj elolvasnod.
Csak érdemes.
Semminek a megtörténte sem hiábavaló a világon, végződjön az kudarccal is az egyén számára. Tanulópénz lehet másoknak, hogy így nem, hanem másképpen. Világunk története számos nagyszerű epizódból áll, amelyre szívesen sütjük rá a bélyeget: aranykor. A kívánatos korok legkívánatosabbika: a gazdaság szárnyalt, az embereket nem sújtotta járvány, betegség, éhínség.
És mégis, ezek a korok is óriási egyenlőtlenségeket hoztak magukkal.
Emlékszel az ipari forradalomra? Anglia, 18 és 19 század. Óriási gazdasági növekedés, amely százmilliók számára tette lehetővé a felemelkedést, szökést a nyomorból. A történészek ezt a korszakot Nagy Széttartásnak is hívják,
Miért?
Mert Anglia, Észak-Európa, Észak-Amerika abban az időben húzott el gazdaságilag a világ többi részétől, szakadék keletkezett, amely szakadékot a mai napig nem lehetett se betömni, se istenigazából áthidalni. Ennek a könyvnek a története egyszerre szól a növekedésről és az egyenlőtlenségről, veszi górcső alá az ettől elválaszthatatlan egészség terén bekövetkezett változásokat. Az egyenlőtlenség ezen a téren is nyomon követhető. Mindenki tudja, hogy az elhízás vagy a cigaretta öl. De csak azok kezdték el az egészséges életmódra való áttérést, akikhez a hír hamarabb eljutott (képzettebbek), és akik meg is engedhették maguknak, hogy egészséges(ebb) táplálékot vegyenek magukhoz, vagy felfogják, hogy a cigaretta halálos függőség.
A témában innováció és kreatív rombolás kéz a kézben jár: az új módszerek lerombolják a régieket, és bár kétségtelenül jót akarnak, eredményesebbek, hosszú távon kifizetődőbbek, de rövid távon kitermeli a maga veszteseit is. Korunk főneve, a globalizáció, sok ilyen csoportot sújt: az olcsóbb termékek importja sokkal gazdaságosabb, mint újként előállítani. Mi történik azokkal az emberekkel, akik azon a földrajzi területen ennek az előállításából éltek meg? Hát, ezentúl nem ebből fognak megélni. De mi történik azzal, aki képtelen más egzisztenciális módszert találni saját boldogulása érdekében?
És nem kell messzire menni, hogy saját környezetünkben példákat találjunk a jelenségre. Ott vannak a nagy bevásárlóközpontok, bennük szupermarketekkel. Ezek a hatalmas élelmiszer-ruházat-vegyi áru beszerzési helyek szinte mindent olcsóbban tudnak adni, mint a helyi kisvállalkozások. A világ minden részéből ömlik hozzájuk az áru, és mivel nagyok, ezért számos, részükre kedvező megoldást tudnak alkalmazni, az árukészletük bizományba vagy halasztott fizetéssel van náluk, és csak akkor utalják az eladónak az áru ellenértékét, amikor már eladták, és azt is esetleg az eladás dátumától számított 30 nap múlva. Vagy kilencven nap múlva. Hja, így könnyű. Ezzel szemben a helyi vállalkozó…? Na, ugye. Ki marad talpon? A multi és néhány tőkeerősebb kisvállalkozó. A többinek más megélhetés után kell néznie.
Sorolhatom tovább a jelenségeket, de nincs értelme. Sir Angus Stewart Deaton tőlem sokkal, de sokkal jobban képzett a témában, és ő nem csak jelenségeket hoz fel példaként, hanem a maga komplexitásában összefüggésekre mutat rá, elemez, méghozzá tűpontosan. Hja, kérem, egy közgazdasági Nobel-emlékdíjasnak ez majdnem hogy ujjgyakorlat.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!
Köszönjük, Corvina Kiadó!
Tetszik, amit olvastál?
Akkor kövess minket a Facebookon is!
Szerinted Nagy Sándor, Wellington herceg, Grant és Hitler, vajon képesek lennének közös asztalhoz ülni? (túl az időbeli lehetetlenségen) Lenne egyáltalán közös témájuk? Mit gondolsz? Kattints!
„Ebben a könyvben én főleg azokkal a gondolatmenetekkel foglalkozom, amelyek azt mutatják be, hogy mi az egyenlőtlenség következménye, használ-e vagy árt, illetve, fontos-e, hogy milyen egyenlőtlenségről beszélünk. Vajon a társadalomnak használ, ha van néhány nagyon gazdag polgára, miközben a legtöbben nem gazdagok? Ha nem, vajon a társadalom hasznára vannak-e azok a szabályok és intézmények, amelyek lehetővé teszik, hogy néhányan sokkal gazdagabbak legyenek, mint a többiek? Vagy a gazdagok mindenkinek kárt okoznak azzal, hogy megnehezítik a nem gazdagok számára hogy ez utóbbiak befolyással lehessenek a társadalom működésére? Vajon az egészség terén fennálló egyenlőtlenségek ugyanolyanok-e, mint amelyek a jövedelem terén fennállnak, vagy valamiképpen különböznek? Mindig igazságtalanok, vagy vannak olyan esetek, amikor valamiképp nagyobb jót szolgálnak?”
