Véletlenül került a kezembe ez a könyv a tavalyi könyvhéten. Véletlenül sikerült is pár szót beszélni a szerzővel, aki volt olyan kedves, és dedikálta nekem a könyveket (mert persze rögtön beszereztem a második részét is). Aztán elolvastam. Ez volt a második olyan könyv, ahol nem olvastam bele a végébe, pedig NAGYON tudni akartam, mi ez az egész... én szeretem a spoilereket, szeretem tudni, merre halad a történet, és jobban oda tudok figyelni az apró jelekre, ha vannak. Na itt nem is voltak olyan aprók azok a jelek, pontosan tudtam, hogy minek lesz jelentősége később.

A főszereplő Amy Soleil és a családja, Gary, az ikertestvére, egy évvel idősebb nővérük, Ashley, és a szüleik, Frederick és Tess Soleil. Most költöztek Backridge-ből a ködös Moonshadow-ba, amelynek iskolája egy ódon kastély, igazgatója a fekete köpenyében egy furcsa, hatalmas és ijesztő pókra hasonlít, aki az egyenruha és a halálról szóló versek megszállottja, a portás egy hatalmas kardot hord magánál, első nap rögtön eltűnik az osztályfőnök, és a szülők másképp emlékeznek a múltra, mint Amy és Gary. Mi történik itt?

A fiatalok hamar barátokra lelnek, sőt, még egy zenekart is alapítanak: Amy dobol és vokálozik, Gary gitározik, Jerry énekel és gitározik, Will szintetizátorozik, és még az igazgató lányát, Leát is beveszik a csapatba az elektronikus hegedűjével. A sikerük elsöprő, egy versenyt is megnyernek, és Amy és Gary tehetségéhez nem érnek fel a többiek. Mintha már évtizedek óta zenélnének, pedig még csak 15 évesek... Közben zajlik a nyomozás. Mi történt a tanárukkal? Mik ezek az apró elszólások a szüleiktől és nővérüktől? Miért beszélnek olyan városokról és helyekről, ahol sosem jártak? Hogy kelt lába néhány nap leforgása alatt néhány tárgynak? Miért érzi úgy Amy, mintha az iskola macskája, Tank rá vadászna? Hogy lehet, hogy amikor 5 percre szakadtak el a többiektől, hirtelen semmit sem láttak maguk előtt, csak ijesztő ködöt és a macskát? Aztán amikor megtalálják őket, az igazgató és a portás meg mindenki más állítása szerint fél óra eltelt... Rejtély rejtély hátán, és közben szinte halljuk, ahogy ez a fiatalokból álló kezdő zenekar csodás dalokat ad elő. A kis csapat összeáll, és Scooby-ékat megszégyenítő tehetséggel keresik a múltjukat, a Modeus Carvát, mindent, amire nem emlékeznek. 

Ám mielőtt rájönnének a titok nyitjára, egy szörnyű tragédia történik: egy szerettük meghal, megöli valami rettenetes. És akkor lehull a lepel a Soleil család és Moonshadow titkáról, ám egy olyan ellenféllel állnak szemben, amilyenre az évszázadok alatt még nem volt példa.

A szerző a könyvével :)

A sorozatnak egyelőre csak az első két része jelent meg, az első csak afféle bevezetés, bemutatása a főbb szereplőknek és az egész helyzetnek: a második kötet lesz, ahol igazán beindul a sztori. A fiatal szerző férfi létére mesterien bánik egy fiatal női főszereplővel, látszik, hogy valahonnan - talán lánytestvérei által - első kézből tapasztalta, milyen is ez az egész. A stílusa nagyon jó, bár egy kicsit furcsa. Nem zavaróan, nem rossz értelemben, inkább figyelemfelketően. Ezt lehet tekinteni stílushibának is, de egyediségnek is. Sokat gondolkodtam rajta, hogy hogy is tudnám jellemezni ezt a stílust egy szóval, de jobbat nem találok rá, mint hogy közvetlen. Úgy ír, ahogy élőszóban beszélünk. Nem zavaróan, de vannak szóismétlések, sűrűn használ különféle hangulatokat kifejező indulatszavakat, de még egyszer: nem zavaróan. Inkább természetesen. Tetszik. 

Ajánlom, ha tetszett... hát itt most sok könyvet és rajzfilmet fel tudnék sorolni, igen, van benne némi Potter-hangulat, van benne némi borzongatás, némi nyomozás, némi zene, némi 15 évesek problémái, egy csipetnyi varázslat - de az is a sötét és fenyegető verzióból, egy leheletnyi testvérviszály. Ami kicsit szemet szúrt nekem, az a szeretet, ami érezhetően megvan főleg a három testvér között, de a szüleik felé is oda-vissza. A 15 évesekre nem feltétlen ez a szeretetteljes, de mégis piszkálódó viselkedés a jellemző. Persze könnyen lehet, hogy nem is 15 évesekről beszélünk?...

A könyvet a Főnix Könyvműhely adta ki, és a zenekarnak, a Holdárnyéknak még saját honlapja is van, ahonnan dedikált változatot lehet rendelni. A borítóra kattintva megtehetitek.

Ha érdekel egy magyar disztópia, kattints ide!

Kövess minket Facebookon!