2008 óta április 2. többek között az Autizmus világnapja, ezen a napon számtalan rendezvény keretében próbálják meg felhívni a figyelmet erre a furcsa, sokszor félelmet keltő állapotra. Sajnos társadalmunk még nem tudta lebontani az előítéleteket és a tabukat a különféle agyi, pszichikai zavarok és más állapotok terén, nem tudunk úgy tekinteni egy mentális problémával, autizmussal, skizofréniával, vagy bármi egyéb bajjal küzdő emberre, mintha csak simán gyomorérzékenysége lenne. De ha megpróbáljuk megismerni ezeket az állapotokat, a hátterüket, akkor képesek leszünk másképp viszonyulni hozzájuk.
Mi is az autizmus?
Az Autizmus Alapítvány megfogalmazása alapján:
"Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé kompenzált (ritkán jól kompenzált) állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak."
A hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A spektrum szó a tünetek sokféleségére utal, valójában arról van szó, hogy az érintettek agya másképpen dolgozza fel az információkat, mint egy átlagos agy. Ebben mondjuk mindegyik agy némileg különbözik, de az autistáké egészen speciális. Nagyjából a népesség 0,2-0,5%-át érinti.
Tünetei számos formában megnyilvánulhatnak, pl.:
- a társas kapcsolatokban: pl. társaktól való elkülönülés vagy szokatlan közeledés,
- egyoldalú interakció;
- a kommunikációban (beszéd, gesztus, mimika): pl. a beszéd hiánya, a beszéd
- szintjéhez képest gyenge beszédhasználat, kommunikáció, vagy a nyelv szó szerinti
- értelmezése, furcsa tartalma, szokatlan hanghordozása;
- az érdeklődés, aktivitás és játék területén: pl. szokatlan, sztereotip, repetitív
- tevékenységek, hobbik;
- a gondolkodásban, a tanulásban és a mindennapi alkalmazkodásban, pl.: ragaszkodás
- az állandósághoz, a megszokotthoz;
- a mozgás területén: pl. repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás;
- az érzékelés-észlelés területén. pl. csökkent fájdalomérzés.
Az autizmus minden esetben szociális problémákkal, érzelmi kötődés hiányával jár, önmagukról sokszor második vagy harmadik személyben beszélnek, és képtelenek érzékelni a testi kommunikációt, az arckifejezést, a mimikát. Az autisták körében gyakori a ritmikus hajlongás, a különös kar- és lábmozdulatok, órákig képesek ismételni ugyanazokat az egyszerű mozdulatokat, gyakran ragaszkodnak bizonyos tárgyakhoz, igénylik az állandóságot, a szavakat sokszor csak zavaró zajként fogják fel, nem szeretik az éles fényt, a hangos zenét.
Az autizmus nemzetközi jelképe lett ez a színes puzzleszalag, ami az állapot sokféleségét hívatott ábrázolni
Az autizmust sokáig a skizofrénia egy formájának tekintették, de a skizofrénia jellemzően 12-20 éves kor között jelentkezik először, addig az autizmus már egészen kicsi korban kimutatható. Különálló kórképként 1943-ban az ukrán születésű amerikai Leo Kanner pszichiáter írta le, a Humboldt Egyetem professzora. Ám az biztos, hogy van némi kapcsolat a két betegség között. Egy korábbi, a skizofréniával foglalkozó posztból idézek, de ide kattintva elérhető a teljes poszt is.
"A kanadai orvosok a skizofréniát összehasonlították az autizmussal, és nem csupán a kettő közötti kapcsolatot tudták kimutatni, hanem az autizmust a skizofrénia egyik formájaként írták le. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Vancouveri Egyetem kutatói Bernard Crespi vezetésével megpróbálták felkutatni azt a gént, amely mindkét betegségnél szerepet játszik. A vizsgált betegek genomjában sikerült eltéréseket találniuk. Az autistáknál néhányszor ismétlődő rövid DNS-szakaszokat mutattak ki, a skizofréniában szenvedőknél ezek a szakaszok teljesen hiányoztak. Így kiderült, hogy az ismétlődő szakaszok az autizmusra, a szakaszok teljes hiánya pedig a skizofréniára hajlamosítanak. A kanadaiak ezért azt feltételezik, hogy az autizmus és a skizofrénia lényegében ugyanannak az érmének a két oldala: ugyanazon DNS-szakaszok mutációja, hibája okozza mindkettőt. Sokak szerint a két betegség pontosan egymás ellentéte, de ha ez így lenne, akkor az egyikben segítő kezelések erősítenék a másik tüneteit, és fordítva, de ez nem igaz: a skizofrénia és az autizmus tüneteit ugyanazon módszerekkel tudják hathatósan kezelni.
A különféle mentális betegségek, így a skizofrénia tanulmányozása során is a kutatók egyre többször dolgoznak mesterséges aggyal. Az agykutatás laboratóriumi körülmények között is folytatható, mégpedig az őssejtek segítségével, amelyeket Petri-csészékben tenyésztenek.
A San Diegó-i Salk Biológiai Intézet kutatói skizofréniában és autizmusban szenvedő betegek sejtjeit vizsgálták. Valódi bőrsejtekből indukálják a pluripotens őssejteket, vagyis olyan differenciálatlan sejteket, amelyekből bármilyen más sejt is létrejöhet. Ezekből neuronokat alkotnak, és látják a növekedésüket, valamint a különféle gyógyszerek hatásait. Ha nem lennének ezek az őssejtek, akkor nem tudnák megfigyelni az emberi neuronok viselkedését, növekedését és kapcsolataikat sem.
A vizsgálatok szerint a skizofrén betegek neuronjai megegyeznek az egészségesekével, de szinapszisuk eltérő. Ez azt jelentheti, hogy az antipszichotikumok megváltoztathatják a neuronok tulajdonságait. A kutatók laboratóriumi körülmények között hagyták, hogy a neuronok maguktól szinapszisokat, vagyis kapcsolatokat hozzanak létre, majd vizsgálták az így kialakult viszonyaikat és viselkedésüket. Így rájöttek arra, hogy a dopamin hiánya, illetve a feketeállomány, a középagy szürkeállománya és az agykéreg között lévő kapcsolat összefügg a Parkinson-kór kialakulásával. Hosszú út áll még a kutatók előtt, de ha sikerül megérteni a neuronok működését, nem csak a skizofréniát és autizmust lehetnek képesek gyógyítani, hanem sokféle mentális és idegrendszeri betegséget is. "
Andrei Werner alkotása
Az autizmus veleszületett rendellenesség, amelyet okozhat hibás gének öröklése és egyéni mutáció egyaránt, néhány hónapos korban már kimutatható, egyik első jele, hogy a gyerek eljátszik egyedül is, látszólag nem érdekli a környezete, nem próbál kapcsolatot teremteni a körülötte élőkkel, amit a legtöbb néhány hónapos gyerek már megtesz és igényel. De ez még nem annyira erős tünet, és nem is feltétlen jelenti azt, hogy a gyerek autista vagy Asperger-szindrómás (az autizmus egyik, enyhébb formája), de lehet rá utaló jel. A beszéd elmaradása már sokkal meghatározóbb tünet, de leggyakrabban a gyerek 2-3 éves kora körül vagy még később derül ki, hogy autista, amikor már közösségbe jár, és feltűnően másképp viselkedik, reagál, fejlődik, mint a többség.
Iris Grace ujjal készült festménye
Az autistáknál a kommunikációs zavar alapvető tünetnek számít, és nagy részüknél mentális retardáció is társul, de ezt a kommunikációs nehézségek miatt nem egyszerű megállapítani. Az autizmus hivatalosan nem betegség, nem pszichózis, hanem súlyos vagy kevésbé súlyos fejlődési rendellenesség, kapcsolódási zavar, ami jelen állapotban nem gyógyítható, tüneteinek többsége gyógyszerrel vagy terápiával nem mérsékelhető. Manapság a népesség körében az egyik legismertebb mentális állapot az autizmus, de a közvélemény sokszor csak a "zseni" fogalmával tudja párosítani, sokak szemében az autista olyan személy, aki szociális és érzelmi-kötődési problémákkal küzd, de egyébként a memóriája vagy a tudása egy-egy témában sokrétű, figyelemre méltó.
Iris Grace alkotási folyamatát meredten lesi cicája, Thula. Iris Grace 5 évesen kezdett festeni, profi fotós édesanyja azóta egy könyvet is írt autista kislányáról, az életükről, és arról a segítségről, amit Thula jelentett Irisnak. Az autista betegek sokszor sokkal könnyebben képesek kötődni egy állathoz, így ezek a terápiás állatok sokat segíthetnek közérzetük, állapotuk javulásában, a biztonságérzetükben. Szerintem egyébként minden gyereknek szüksége lenne egy kedves állati társra a megfelelő fejlődéshez.
Valóban számos olyan beteg él, akinél az autizmus nem párosul mentális retardációval, ismertek olyan esetek, hogy hatalmas számok szorzatait meg egyéb bonyolult matematikai műveleteket fejben másodpercek alatt kiszámol valaki, más pedig egy adott dátumról tudja azonnal megmondani, hogy az milyen napra esett vagy fog esni, és ismertek a telefonkönyvet felmondó autisták, vagy épp az a New York-i fiatal, Stephen Wiltshire, akinek egyszer megmutatták a várost helikopterről, majd emlékezetből a legapróbb részletekig pontosan lerajzolta. Sok esetben a memória és az autizmus között van összefüggés, de ennek okai még nem teljesen tisztázottak. Az agyi szinapszisokban és a DNS-szakaszokban keresendő a megoldás, ez már biztos.
Az elmúlt évtizedekben az autizmus diagnosztizálása sokat fejlődött, és a népesség körében egyre nagyobb számban fordul elő, azonban ez nem feltétlen jelenti azt, hogy valóban több az autista arányaiban, mint régen. Ne feledjük el, hogy ezeknek a betegségeknek a diagnosztizálása és az elfogadása, nem sátáni erőknek való tulajdonítása nem tekint vissza hosszú múltra, a régmúltban isteni csapásnak, ördögi gonoszságnak tekintették, és sok esetben kivetették a társadalomból, megkínozták vagy kivégezték a mentális problémákkal küzdőket. Nem volt ez másképp az autizmus esetében sem, és sajnos ezek a buta előítéletek a mai napig meghatározóak. Fontos tudni, hogy ahogy feljebb is írtam már, az autizmus éppúgy örökölhető, ahogyan egyéni mutáció is lehet, de ez a probléma kialakulhat a terhesség alatt is, jelenleg is vizsgálják pl. a magzati korban a szervezetbe jutó különféle vegyi- és méreganyagokat, hormonokat, hogy milyen változásokat okoznak. Meghatározó szerepük van az agyi fejlődésben, és ez bőven túlmutat azon, hogy az anyuka dohányzik-e, vagy sem. Sok esetben sokkal súlyosabb tényező a passzív (pl. apuka általi) dohányzás, a légszennyezés, a szennyezett víz, a csapvízben lévő hormonok, az ételekben, levegőben lévő vegyi anyagok. Még közel sem tudunk mindent erről az állapotról, de az biztos, hogy nem az ördög műve, és nem üldözendő.
Érdekel a skizofrénia is? Kattints ide!
Kövess minket Facebookon!