Ausztria-Magyarország hatása az amerikai filmre, Hollywoodra

2018. június 20. 00:05 - GReni

Könyvajánló - Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood

"Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák-Magyar Monarchiából került Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – és három művet mutat be részletesen. A víg özvegy című 1905-ös Lehár-operettet és az 1925-ös amerikai néma-, majd 1934-es hangosfilm változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre."

http_2f_2fa_amz_mshcdn_com_2fwp-content_2fuploads_2f2015_2f10_2fhollywood-7.jpg

Muszatics Péter legújabb könyvében középpontjában a filmkészítés áll. De miről is szól ez a kötet?

"Először a tágabb történelmi-kulturális kereteket ismerjük meg, aztán három művészt - Léhár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot - és három művet: A víg özvegy című 1905-ös Lehár-operettet, az 1925-ös amerikai néma-, majd az 1934-es hangosfilm-változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre."

Három kiemelkedő művész, akik olyan műveket alkottak, melyek az emberi érintés titkát hordozzák. Lehár darabja milliókat érintett meg, a két rendező, pedig képes volt úgy mesélni, hogy a történetet szinte mindenki megértse, ezáltal Hollywood legmeghatározóbb rendezői közé kerültek.

Hogy mi volt a titkuk? Senki sem tudja. Olyan emigránsok voltak, akik tudták hogyan kell ízlésesen és hatásosan tartalmas műveket elmesélni. Ezt a tudást pedig elvitték Amerikába. Muszatics Péter a két ország, Ausztria és Magyarország 19-20. századi fordulójának történelmi összefüggéseivel próbálja kicsit közelebb vinni az olvasókat a titok megfejtéséhez, mindezt pedig megspékeli a korszakból származó igényes, gyönyörű fotókkal, térképekkel, illusztrációkkal.

A történelmi áttekintést a 19. századi osztrák színházak és darabok felidézésével kezdi, amikor a színház a "nép hangjaként" funkcionált, majd az erős iparosodással a közönség átalakult. A 19-20. század fordulóján számos színház alakult a Monarchiában. Erre az időszakra a boldog békeidők címkét aggatták, ami nem igazán fedi a valóságot. Ezekben az időkben rengetegen, milliók döntöttek úgy, hogy kivándorolnak Amerikába, és bár hazájukat hátrahagyták, kultúráját magukkal vitték. 

És ekkor kezdődött az "amerikai álom":

"...ahol néhány ágrólszakadt, de ambiciózus bevándorló olcsó külvárosi mozikat működtet. A közönség tódul az előadásokra. Az alaphang optimista, hiszen a bevándorlók és leszármazottaik gyakorlatiasan, nyitottan tekintenek a világra. Elhagyták Európát, az egymásnak feszülő, feloldhatatlan ellentéteket, mindazt a ballasztot, amelyet évszázadok alatt halmozott fel kontinensük és szülőhazájuk társadalma. Boldogulni akarnak az új világban. Magukkal hozott történeteik eltérők, de jó amerikaiak akarnak lenni, gyorsan be akarnak illeszkedni a közösségbe. Alapvetően más itt minden, mint Ausztria-Magyarországon."

Ekkor Thomas Edison egyeduralkodó volt a filmiparban, de ezek a fiatal, feltörekvő vállalkozók úgy döntöttek, ennek ideje véget vetni. Távol New Yorktól - ahol Edison cége működött - Kaliforniában hozták létre stúdióikat, s így született meg Hollywood, mely azóta is a filmgyártás Mekkája.

Kiket adott Közép-Európa az amerikai filmgyártásnak? Többek között Zukor Adolfot, aki a Paramount Pictures létrehozójaként ismert, Fried Vilmost, közismertebb nevén William Foxot, aki a 20th Century Fox elődjéért, a Fox Film Corporationért felelős, a varsói zsidó fivéreket, akik családnevüket használva alapították meg a Warner Brothers-t, de ott van még Samuel Goldwyn és Louis B. Mayer, valamint a Universal Pictures alapítója, Carl Laemmle.

paramount-studio-sunset_blvd_1950_25.jpg

Rengeteg haszna volt a mozik működtetésének. Ennek köszönhetően pontosan tudták, hogy mi kell a népnek. Ismerték a közönséget, tudták, milyen tartalmú filmekre vágynak, és saját stúdióiknak hála meg is adhatták ezeket nekik, és az új médium hihetetlenül sikeres lett.

"Részben ők teremtették meg az amerikai álmot, a tiszta szívű lányokkal, a bátor cowboyokkal, a kertvárosi házakkal, az igazukért félelem nélkül kiálló polgárokkal, a happy endinggel. [...] Sérült társadalmi környezetből kerültek Amerikába; sokszor maguk is sérültek voltak. Ez érzékennyé tette őket, de erőssé és ellenállóvá is. Megéreztek és megértettek sok olyan emberi jelenséget, amelytől egy egészségesebben működő állam megkíméli a polgárait és művészeit."

Miután átrágtuk a történelmi eseményeket és hatásaikat, rátér a kötet a három legendás alkotásra. Elsőként elmeséli Lehár Ferenc életútját és A víg özvegy megszületését, első fogadtatását, majd azt, miként hódította meg a világot ez az operett, melyet 20 évvel színpadra vitele után Erich von Stroheim, majd újabb kilenc év elteltével Ernst Lubitsh adaptált vászonra. 

vig_ozvegy.jpg

A víg özvegyben két gyönyörű, magabiztos és hiú ember talál egymásra, miközben önmagukat is megtalálják. De életüket körülveszi a politika, a pénz, az ármány és a szerelem. Erre a történetre írodott Lehár librettója, három felvonáson keresztül halhatatlan melódiák sora csendül fel. 

Stroheim forgatókönyve alig hasonlít Victor Leon és Leo Stein eredeti librettójához, mégis ez a némafilm lett a rendező legnagyobb sikere.

"Soha, senki nem írt és rendezett azóta sem ilyen elmélyült és lélektanilag alapos filmet operett alapján."

Úgy látszik, A víg özvegy története csodát művel a rendezőkkel. Azt mondják, Lubitsc legjobb filmje az 1934-es adaptáció, mely az MGM-nél készült. Rendkívül tudatosan használta a jelmezeket, a díszletet és kiválóan irányította a színészeket.

Egy kicsit bő lére eresztve sikerült ez az ajánló, pedig csupán töredéke mindannak, amelyet egy csokorba szedve, olvasmányosan Muszatics Péter elénk tárt ebben a kötetben. Akit érdekel a filmtörténet, biztosan örömét leli ebben a történelmi eseményekre felhúzott írásban.

becs-budapest-hollywood.jpgTöbbet szeretnél megtudni a kötetről? 

A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

A kötetet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszett, amit olvastál? Akkor kövess minket a Facebook-on is!

Érdekel egy kis utazás a filmek világában? Kattints!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2014047282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Willkommenskultur 2018.06.21. 11:47:58

Halivudot zsidok alapitottak, es zsidok vezetik akiknek semmi kozuk az europaiakhoz vagy a keresztenyekhez

hogy ugy megegyezzunk

Macropus Rufus 2018.06.21. 12:19:16

hát ez egy igazán komoly hsz volt. Úgy sőt belőle az értelem, de tényleg.
Anyukád igazán büszke lehet rád. :p
Vaze: a zsidó nem faj, hanem vallás. És innentől kezdve az egész amit írtál egy nagy baromság.
Megjegyzem: ebben az egy montadotban benne van, hogy miért is menekűltek el Mo-ról a zsidó vallású honfitársaink.

Willkommenskultur 2018.06.21. 12:27:30

"a zsidó nem faj, hanem vallás"

Izraelben DNS tesztet vegeznek allampolgarsagi kerelem eseten...hogy zsido-e vagy

muhaha

arabok balrol 2018.06.21. 15:10:51

@Macropus Rufus: Megjegyzem: "ebben az egy montadotban benne van, hogy miért is menekűltek el Mo-ról a zsidó vallású honfitársaink. "

Vagy az is jo kerdes minek menekultek ide?