"Hollywoodot részben közép-európaiak, Bécs barokk eredetű kultúráján nevelkedett művészek hozták létre, akik tisztában voltak a helyes arányokkal. Többségük az Osztrák-Magyar Monarchiából került Amerikába. Az álomgyár az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. Muszatics Péter könyve a tágabb történelmi-kulturális keretek ismertetésén túl három művészt – Lehár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot – és három művet mutat be részletesen. A víg özvegy című 1905-ös Lehár-operettet és az 1925-ös amerikai néma-, majd 1934-es hangosfilm változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre."
Muszatics Péter legújabb könyvében középpontjában a filmkészítés áll. De miről is szól ez a kötet?
"Először a tágabb történelmi-kulturális kereteket ismerjük meg, aztán három művészt - Léhár Ferencet, Erich von Stroheimet és Ernst Lubitschot - és három művet: A víg özvegy című 1905-ös Lehár-operettet, az 1925-ös amerikai néma-, majd az 1934-es hangosfilm-változatát. Utána, kitekintve, a hatást is, amelyet ők és más közép-európai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre."
Három kiemelkedő művész, akik olyan műveket alkottak, melyek az emberi érintés titkát hordozzák. Lehár darabja milliókat érintett meg, a két rendező, pedig képes volt úgy mesélni, hogy a történetet szinte mindenki megértse, ezáltal Hollywood legmeghatározóbb rendezői közé kerültek.
Hogy mi volt a titkuk? Senki sem tudja. Olyan emigránsok voltak, akik tudták hogyan kell ízlésesen és hatásosan tartalmas műveket elmesélni. Ezt a tudást pedig elvitték Amerikába. Muszatics Péter a két ország, Ausztria és Magyarország 19-20. századi fordulójának történelmi összefüggéseivel próbálja kicsit közelebb vinni az olvasókat a titok megfejtéséhez, mindezt pedig megspékeli a korszakból származó igényes, gyönyörű fotókkal, térképekkel, illusztrációkkal.
A történelmi áttekintést a 19. századi osztrák színházak és darabok felidézésével kezdi, amikor a színház a "nép hangjaként" funkcionált, majd az erős iparosodással a közönség átalakult. A 19-20. század fordulóján számos színház alakult a Monarchiában. Erre az időszakra a boldog békeidők címkét aggatták, ami nem igazán fedi a valóságot. Ezekben az időkben rengetegen, milliók döntöttek úgy, hogy kivándorolnak Amerikába, és bár hazájukat hátrahagyták, kultúráját magukkal vitték.
És ekkor kezdődött az "amerikai álom":
"...ahol néhány ágrólszakadt, de ambiciózus bevándorló olcsó külvárosi mozikat működtet. A közönség tódul az előadásokra. Az alaphang optimista, hiszen a bevándorlók és leszármazottaik gyakorlatiasan, nyitottan tekintenek a világra. Elhagyták Európát, az egymásnak feszülő, feloldhatatlan ellentéteket, mindazt a ballasztot, amelyet évszázadok alatt halmozott fel kontinensük és szülőhazájuk társadalma. Boldogulni akarnak az új világban. Magukkal hozott történeteik eltérők, de jó amerikaiak akarnak lenni, gyorsan be akarnak illeszkedni a közösségbe. Alapvetően más itt minden, mint Ausztria-Magyarországon."
Ekkor Thomas Edison egyeduralkodó volt a filmiparban, de ezek a fiatal, feltörekvő vállalkozók úgy döntöttek, ennek ideje véget vetni. Távol New Yorktól - ahol Edison cége működött - Kaliforniában hozták létre stúdióikat, s így született meg Hollywood, mely azóta is a filmgyártás Mekkája.
Kiket adott Közép-Európa az amerikai filmgyártásnak? Többek között Zukor Adolfot, aki a Paramount Pictures létrehozójaként ismert, Fried Vilmost, közismertebb nevén William Foxot, aki a 20th Century Fox elődjéért, a Fox Film Corporationért felelős, a varsói zsidó fivéreket, akik családnevüket használva alapították meg a Warner Brothers-t, de ott van még Samuel Goldwyn és Louis B. Mayer, valamint a Universal Pictures alapítója, Carl Laemmle.
Rengeteg haszna volt a mozik működtetésének. Ennek köszönhetően pontosan tudták, hogy mi kell a népnek. Ismerték a közönséget, tudták, milyen tartalmú filmekre vágynak, és saját stúdióiknak hála meg is adhatták ezeket nekik, és az új médium hihetetlenül sikeres lett.
"Részben ők teremtették meg az amerikai álmot, a tiszta szívű lányokkal, a bátor cowboyokkal, a kertvárosi házakkal, az igazukért félelem nélkül kiálló polgárokkal, a happy endinggel. [...] Sérült társadalmi környezetből kerültek Amerikába; sokszor maguk is sérültek voltak. Ez érzékennyé tette őket, de erőssé és ellenállóvá is. Megéreztek és megértettek sok olyan emberi jelenséget, amelytől egy egészségesebben működő állam megkíméli a polgárait és művészeit."
Miután átrágtuk a történelmi eseményeket és hatásaikat, rátér a kötet a három legendás alkotásra. Elsőként elmeséli Lehár Ferenc életútját és A víg özvegy megszületését, első fogadtatását, majd azt, miként hódította meg a világot ez az operett, melyet 20 évvel színpadra vitele után Erich von Stroheim, majd újabb kilenc év elteltével Ernst Lubitsh adaptált vászonra.
A víg özvegyben két gyönyörű, magabiztos és hiú ember talál egymásra, miközben önmagukat is megtalálják. De életüket körülveszi a politika, a pénz, az ármány és a szerelem. Erre a történetre írodott Lehár librettója, három felvonáson keresztül halhatatlan melódiák sora csendül fel.
Stroheim forgatókönyve alig hasonlít Victor Leon és Leo Stein eredeti librettójához, mégis ez a némafilm lett a rendező legnagyobb sikere.
"Soha, senki nem írt és rendezett azóta sem ilyen elmélyült és lélektanilag alapos filmet operett alapján."
Úgy látszik, A víg özvegy története csodát művel a rendezőkkel. Azt mondják, Lubitsc legjobb filmje az 1934-es adaptáció, mely az MGM-nél készült. Rendkívül tudatosan használta a jelmezeket, a díszletet és kiválóan irányította a színészeket.
Egy kicsit bő lére eresztve sikerült ez az ajánló, pedig csupán töredéke mindannak, amelyet egy csokorba szedve, olvasmányosan Muszatics Péter elénk tárt ebben a kötetben. Akit érdekel a filmtörténet, biztosan örömét leli ebben a történelmi eseményekre felhúzott írásban.
Többet szeretnél megtudni a kötetről?
A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
A kötetet a Kossuth Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszett, amit olvastál? Akkor kövess minket a Facebook-on is!
Érdekel egy kis utazás a filmek világában? Kattints!
