Kirándulástippek: Magyarország világörökségi helyszínei

2018. július 28. 07:48 - GReni

"Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Az Egyezményhez csatlakozó állam egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő Világörökségi Helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára is." (Világörökség Magyarországon)

Világörökségi helyszíneink - kulturális örökség:

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Fővárosunk több helyszíne is világörökségi helyszín. A világ minden tájáról érkeznek megcsodálni a gyönyörű várost, ahol számos turisztikai látnivaló várja az utazókat. Nem véletlen, hogy Európa leglátogatottabb városai között szerepel. A Duna kettészeli a várost, a folyón átívelő hidak sora, a Budai Várnegyed, a Parlament és a városi táj lenyűgöző panorámát nyújt. A világörökségi terület a Margit híd és a Szabadság között található. Itt látható a Budai Várnegyed barokk-kori világa, a polgári városrésszel, a Halászbástyával, a Mátyás-templommal és a Budavári Palotával, míg szemben a pesti oldalon a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia, a Gresham palota, a Pesti Vigadó és a Központi Vásárcsarnok páratlan épületei kápráztatják el az ide érkezőket és az itt élőket. És persze ne feledkezzünk meg a két városrészt összekötő hidakról, a Margit hídról, a Széchenyi lánchídról, az Erzsébet hídról és a Szabadság hídról sem.

Budapest második világörökségi helyszíne az Andrássy út és környezete. Ez a 2,5 km hosszú sugárút számos különleges épületnek ad otthont. Többek között itt található Ybl Miklós egyik gyönyörű alkotása, az Operaház, a Divatcsarnok, a Zeneakadémia, a Kodály körönd épületei és hangulatos bérpaloták, villák. Az út összeköti a belvárost a Városligettel, ahol a hangulatos zöld parkon túl megtalálható a Hősök terének páratlan épületegyüttese: a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. A régió különlegességéhez tartozik a Kisföldalatti (hivatalos nevein M1-es metróvonal, Millenniumi Földalatti Vasút), mely a kontinentális Európa első földalatti kisvasútja.

Hollókő Ófalu és környezete

Hollókő Ófalu egy palóc település Nógrád megyében. A csupán 145 hektáron elterülő falu élő példája a 20. század előtti falusi életnek. Megtalálható a hagyományos palóc építészet és anyaghasználat, mindez pedig tökéletes összképet alkot a környezetével. A faluban 55 épület lakó- és gazdasági épület található, valamint egy kis fatornyos templom, emellett a világörökségi területhez tartozik a falu fölé magasodó várrom is, mely valamikor a 14. század elején épülhetett és a határ, ahol legelők és nadrágszíjparcellák találhatóak. Évszázadokon keresztül minden házat alapozás nélkül, fából építettek, aminek következménye sajnos az 1909-es nagy tűzvész volt, mely súlyos károkat okozott. Azután a házakat vályogból kőlapra építették, cserépzsindellyel, de nagyon ügyeltek a tradíciókra, hogy az eredeti formájukat megőrizzék, hűek legyenek a palóc népi építészethez. Az akkor kialakult arculatot sikerült megőrizniük a mai napig. Emellett őrzik a palóc hagyományokat, ünnepeken például kézzel szőtt, hímzett népviseletbe öltöznek. Egy bájos, kedves falu, ahol több házban is találkozunk kis helyi múzeumokkal. Érdemes ellátogatni és tenni egy sétát a hangulatos házak között.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a Pannon-táj meghatározó épületegyüttese, mely az egykor„Pannónia Szent Hegyének nevezett dombon áll és immár több mint ezer éve ad otthon a szerzeteseknek. A monostort 996-ben alapították Tours-i Szent Márton tiszteletére, hogy az kulcsszerepet játsszon a kereszténység terjedésében Közép-Európában. A rend ma is Szent Benedek Regulája és az „Ora et labora!” („Imádkozzál és dolgozzál!”) jelmondat alapján működik, a bencés hagyományokat követik, olyannyira, hogy a Pannonhalmi Bazilikát a ma is itt élő szerzetesközösség használja. Emellett az épületek között megtalálható a Boldogasszony kápolna, a Millenniumi kápolna, apátsági épületek és oktatási épületek. Számos építészeti stílus alkot egy tökéletes elegyet. Megtalálhatóak 11. századi román, a korai gótikus, a későgót, a reneszánsz valamint a neogót elemek is. Ha ez nem lenne elég, tovább növelik értékét gyűjteményei. Többek között a több mint háromszázezer kötettel rendelkező könyvtára, ahol megtalálható a Főapátsági Levéltár számos értékes dokumentuma. Ezek közül is a leghíresebb a legrégibb magyar (és egyben finnugor) írásos nyelvemlék, a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapító oklevele. De jelentős még a monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye, régiségtára és kincstára, gyógynövénykertje, levendulása, arborétuma, teaháza, pincéje, borháza és biomassza fűtőüzeme, valamint legjelentősebb tevékenysége napjainkban az oktatás. Egy új látogatóközpont várja az utazókat, valamint étterem, borház, pincészet és zarándokház.

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta

A Hortobágyi Nemzeti Park egy hatalmas síkság mintegy 81 ezer hektáros területe, ennek több mint 90 százaléka világörökségi helyszín. Mitől olyan különleges, hogy felkerült az UNESCO védettségi listájára? Több mint kétezer éve él harmóniában ember és természet és őrzi a hagyományos legeltető állattartást. Több százan legeltetnek itt szürkemarhákat, rackajuhokat, méneseket, ráadásul a nyájakat még mindig pásztorkutyák, pulik, pumik és mudik terelik és védelmezik. A harmonikus tájon gémeskutak, az elmúlt évszázadokban épült hidak és csárdák színezik a látómezőt. Nem csupán a pásztorszokásokat, a társadalmi hagyományokat is őrzik. A síkság, a Puszta jó része még máig lakatlan, a 16. század végére ürült ki, a korábbi elszórtan fellelhető egykori településekről néhány templom ad tanúbizonyságot. Egyik leghíresebb és legnépszerűbb látnivalója az 1833-ban elkészült Kilenclyukú-híd, mely a Hortobágy szimbólumává vált. De nem csupán ez vonzza a látogatókat, évente kétszer nemzetközi hírű látványosságot nyújt darvak százezres tömege, vadludak és számos vízimadár vonulása. Madárlesre érkezők és fotósok kedvelt színhelye.

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője

Az ókori rómaiak a mai Pécs helyén a Kr. u. 2. század elején alapították Sopianaet, mely két évszázad alatt a kereszténység egyik jelentős központjává fejlődött. Az itt található késő-római ókeresztény necropolis a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak keresztény temetkezési szokásait szemlélteti. A feltárt leletegyüttes több száz téglasírt, több tucat kőből és téglából épített kisméretű családi sírkamrát és nagyobb közösségi sírboltot, temetői építményt, emlékkápolnát, mauzóleumot tudhat magáénak. Számos bibliai jelenetekkel, szimbólumokkal ellátott freskó és különleges alkotás szemlélteti a korai kereszténység művészetét, építészetét. Az elmúlt 11 évben feltárt emlékek a Cella Septichora Látogató központban kapcsolódnak össze, míg az Ókeresztény Mauzóleum és az Apáca utcai síremlékek különálló szigetként tekinthetők meg. Végezetül egy kis érdekesség: a freskók és a sírokból előkerült leletek Európa Olaszországon kívüli legjelentősebb ókeresztény lelőhelyévé teszi Pécs városát.

Fertő/Neusidlersee kultúrtáj

Amikor azt halljuk, hogy Fertő kultúrtáj, akkor szinte mindenki látja maga előtt Európa legnagyobb sósvizű szikes tavát, a 310 négyzetkilométeres Fertő-tavat, mely számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. Az UNESCO 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánította. A határ az idők során ugyan kettészelte a vidéket, de mind a magyar és mind az osztrák oldala nemzeti park (Fertő-Hanság Nemzeti Park és Neusiedlersee Seewinkel Nationalpark). A térségben hagyományos szőlőművelés, bortermelés és állattartás is jellemző, ezt tükrözik a térség építészeti sajátosságai is, ráadásul az itt találkozó különböző kultúráknak köszönhetően történeti és néprajzi kincsekben is bővelkedik. A régió turisztikai látványosságai közül muszáj kiemelni a nagycenki Széchenyi-kastélyt, mely gyönyörű látványt nyújt, emellett könyvtára és gyűjteményei adták a Nemzeti Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének alapjait.

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

Tokaj gyönyörű természeti jelenség, különleges klímával, ahol a borrajongók örömmel járják a pincéket is. A világörökségi listára a világon egyedülálló évezredes szőlészeti és borászati kultúrája miatt kerülhetett fel. Közel 90 ezer hektárnyi terület áll az UNESCO védettsége alatt, ez huszonhét sajátos hangulatú, sokszínű, történelmi települést foglal magában. A hegyalját vulkanikus lejtők jellemzik, melyek mikroklímájukkal segítik a szőlőszemek aszúsodását előidéző nemespenész megtelepedését. A tökéletes borhoz pedig elengedhetetlen az ideális hordó, melyek elkészítéséhez a környező kocsánytalan tölgyerdők adnak kiváló faanyagot. A borvidék további érdekessége, hogy a világon elsőként nyilvánították zárt borvidékké és tették védetté a területet 1737-ben királyi rendeletben. És még egy érdekesség a végére: a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján a Vitis sylvestris, mely a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető ősszőlő.

Világörökségi helyszínünk - természeti örökség:

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

Ez a földalatti különleges mesevilág, az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai kiemelkedő és népszerű látványosságai hazánknak és Szlovákiának is. A több mint ezer ismert barlangból álló rendkívüli rendszer több tízmillió éve formálódik. Páratlan és változatos különböző színű, alakú és méretű cseppkövek, zászlók, lefolyások és egyéb különleges cseppkőformák, kalcitlemezek és borsókőféleségek díszítik. Ez a függőleges aknabarlangokkal is tarkított gyönyörű világ egyedülálló ökoszisztémával rendelkezik. Több mint ötszáz állatfajnak ad otthon, köztük két veszélyeztetett denevérfajnak is. A barlangrendszer legjelentősebbje a 26 km hosszú Baradla-Domica barlangrendszer, mely a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, aktív patakos barlangja. A Nemzeti Parkban több túra keretén belül járhatjuk be a betonjárdával, lépcsőkkel kiépített, kivilágított szakaszokat utcai ruhában, de lehetőség van barlangász vezetésével overallos, fejlámpás túrán is részt venni. Egy egyedülálló "földalatti múzeum és terepi laboratórium".