Alaposan átdolgozva, új köntösben jelentette meg idén a Historycum Kiadó Urbánszki László Nemtelen nemesek című könyvét, Magyar Vadnyugat sorozat 1. alcímmel. Mi a csuda, ezek szerint ennek folytatása is lesz?

Már kézbe venni is gyönyörűség a felújított Urbánszki könyvet, ellentétben a korábbi kiadással, amely sem tartalmilag, sem kötészeti igényességben ennek a nyomába sem ér. Emlékeim szerint az előző kiadás puha fedelű, szánalmas kis könyvecske volt (bocsánat), ez pedig combos, kemény fedeles, igényes borítóképpel rendelkezik, a belbecsről nem is beszélve. Ennek az első sorai is elbűvöltek és a további tartalom sem hagy maga után kívánni valót. Színesebb, szagosabb, élvezhetőbb lett minden. Urbánszkinak első munkái közül való ez a regény, s mint olyan, tele volt gyerekbetegséggel (oké, szerintem). Ebből kifolyólag kábé a felénél le is tettem, mert... khm.. nem kötött le, untam a sok ivászatot, nő hajkurászást, nyegle virtust. 2016-ban a moly.hu-n ezt írtam róla: "Könnyed, érdekes, kalandos, nagyon macsó… és nagyon nem érdekelt. Hamvában hagytam felénél. Isteni szerencse, hogy a Vérszagra gyűl sokkal, de sokkal, de nagyságrendekkel jobban van megírva, és hogy a Nemtelen nemesek ELLENÉRE is belekezdtem."

Nos, megítélésem szerint az átdolgozott kiadás megér egy misét. Sőt, püspök celebrálta ünnepélyes nagymisét.

Pedig a keret nem változott: Ladányfia Bene, a másodszülött kurafi úgy kerüli a munkát, mint ördög a szentelt vizet, ellenben tökéletes fapofával veri a blattot a fent említett patás bibliájával (kártyázik, na). Élete a munkakerülésen túl kimerül nők hajkurászásában és férfias mulatságok abszolválásában. Lényeg, a lényeg, hogy pia, nő és kaland legyen bőséggel, a többi nem számos. A szerző, Urbánszki László

Persze, az ilyen léha életet a középkorban sem adták ingyen, kellett némi finesz ahhoz, hogy a semmiből jól éljen, abban pedig nincs hiány, ennek a beste léleknek megvan a magához való esze. Nyers, de szeretni való, néhol bárdolatlan, máshol kacagtatóan csibész, és ha kell, odateszi magát. Amolyan vadnyugati hős, akinek nem minden húzásával ért egyet a mértéktartó olvasó, ugyanakkor nem tudja kivonni magát az ilyen ember hatása alól. Ha rákacsint a főhős, nem lehet nem elpirulni, ha alaposan helyben hagy valakit, sajnálja is, szánja is az illetőt, de nem tudja nem megérteni vagy odabólintani, hogy úgy kell neki, megérdemelte a nyomorult. Ha pedig csípőjére fonódna ennek a nőcsábásznak méretes tenyere, legalábbis megborzongna még az erkölcsös fehérnép is. Mekkora mázli, hogy csak olvasni lehet róla, nem? A valóságban az ilyen férfiaktól az isten mentsen meg, csak bajt hoz a mindennapi életbe, még akkor is, ha egy hét ajtócsapkodást megérne a liezon.

Kalandban pedig nincs hiány: egy bűnbanda szorításából kiszabadítja Urost, a fiatal gyereket, aki vele marad és hozzájuk csapódik Szalárd is, akinek személyében székelyföldi vadorzót tisztelhetünk, aki szabadidejében orgyilkosok felkutatásával foglalkozik, amúgy pedig igen gyámoltalanná tud válni asszonynép közelében. Izgulhatunk értük farkasokkal való harcban, gulyákért vagy egy nadrágért menő kártyacsatákban, ehetünk, ihatunk, harcolhatunk és alhatunk délig hőseinkkel. No meg kacaghatunk napestig, foghatjuk az oldalunkat olvasás közben, hogy öcsém, ilyen nincs, micsoda pihent agyban foganhatott meg ez a páratlan történet?

Majdnem megismertem az írót személyesen. Mondjam amúgy, hogy kábé így képzelem el, mint Ladányfi Benét? Ha jól emlékszem fejből az életrajzára, volt hajós, batikoló, mérnökember, faműves és író, tán csak akasztott ember nem még - szerény véleményem szerint amit eddig csibészségben nem követett el, azt nem is érdemes elkövetni. 
És hogy miért csak majdnem ismertem meg? Minden évben van Urbi Buli, ami a szerző fatornyos kis tanyáján kerül megrendezésre. Na, most volt, október hatodikán. Mentem volna, amikor a kocsim mindenféle baromságokat írt ki a műszerfalra. Hol van már a Zsigánk, amit ilyenkor elegendő volt oldalba rúgni? Ennek számítógépe van és minden hiba javítása százezernél kezdődik - ma megyek érte Nógrád megyéből Budaörsre, mert pluszban a környéken élő ember nem ért a Lupónkhoz... 

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!