Milyen a történet? Olvasni kell. Minden más hülyeségnek tűnik mellette.
Ebéd? Kispolgári csökevény. Pisilni kell: megbocsáthatatlan időveszteség.
Aludni? Minek, amíg olvasni is lehet?
Zombiapokalipszis! 
"A halál ... hadba vonult Európa ellen. Nincs sereg, mi útját állhatná.
...Én orvos voltam Messinában… és nem tehettem semmit." 
(Napjainkban is elég ismerős felállás, nem?) 

Az Athenaeum Kiadó napjaink égető kérdéseire reflektálva - ja, nem, így sikerült, de ha már a véletlenek így kezükre játszottak, akkor borítékolom, ha ebből nem lesz sikerkönyv, akkor semmiből - kiadás alá rendezte Bíró Szabolcs Lázár evangéliuma című művét, amely visszavisz az Anjouk korába, méghozzá fiktív történetvezetéssel. Hatalmas járvány tombol, amelyben élőhalottak eszik és betegítik meg az élőket. A gazdaság összeomlik, az ország kvázi irányítás nélkül marad, az emberek csak bezárkózva képesek nem megfertőződni, egy maroknyi emberen múlik a túlélés. Ha nem is teljesen így, de ismerős a helyzet, nem? A szerző szerint a túlélés záloga nem más, mint "csak figyelni kellett, és végig higgadtnak, határozottnak, következetesnek maradni – vasszigorral irányítani. A rémhírterjesztőket meg keményen megbüntetni."

1345, Kaffa kikötője, amelyet a genovaiak uraltak. Dzsanibég, az Arany Horda tizenegyedik kánjának ostroma alatt szenved, és az uralkodónak esze ágában sincs másodjára is vesztesként eltakarodni a falak alól. Ezért megfizet valami rettenetes segítségét, egy biológiai fegyvert, amely szörnyű kataklizmát bocsát rá a világra.

1347-ben VI. Kelemen pápa levelet kap egy messinai orvostól, aki titokzatos kór terjedésére hívja fel az egyház első emberének figyelmét: emberek halnak meg elfeketedett szívvel, különös szürkeséggel kirajzolódó erekkel és harapásnyomokkal a testükön. Gyilkos, nem evilági kórnak írja le, amit addig, amíg az általa megvizsgált áldozatokat nem látta, csak szóbeszédnek minősített. Amikor azonban a genovai hajóról lejutottak a sebesültek a mólóra, Lázár pestise elszabadult a városban, ahogy az orvos - maga is ebben a betegségben haldokolva - írta. Úgy fogalmazott: a pokol erői szabadultak el, és Európába tartanak....azért na. Határozottan kiakadnék, ha egy ilyen szembejönne velem.

1348-ban Anjou Lajos lovagkirályunk, miután meghódított egy csomó itáliai várost, hirtelen megfordul, és nagy sietve hazaviharzik. Amikor csatát vállalt, 12 ezer fős seregnek parancsolt, most viszont alig marad valami ebből a  nagy seregből. Erőltetett menetben magával hozza a legjobb kétszáz főt, míg a fősereg maradéka más úton tart a Magyar Királyság felé, és tudtukon kívül potyautasuk is van: a  messinai orvos által leírt kór. A győztes sereg ugyanis menekült Itáliából, mert van rosszabb is az erőszakos halálnál: ha visszatérsz belőle - számol be a lovagkirály anyjának a nápolyi eseményekről. A poklot látták megelevenedni: amikor a kárhozottak belehörögnek az ember arcába, mindegy, mekkora hatalma van bárkinek is a földön, menekülni kell az ilyen borzalom elől. A halottak ugyanis feltámadnak, ami akár jó is lehetne, de ahogy utána viselkednek, abban nincs semmi köszönet. Zombi apokalipszis támad a Magyar királyságra. Vajon meg lehet-e állítani? Ha igen, hogyan? Ha meg nem, akkor mi lesz?

S amíg faltam a lapokat, ilyesmiket morogtam magamban: Segesd, hol a (leírhatatlan jelzős szerkezet következik) van az a Segesd, irány a google, ja, persze, hogyne, hol lehetne máshol, hiszen délről jöttek hazafelé. És már tértem is vissza a történethez. Bár 23 órakor kezdtem el olvasni, de a hajnal még a könyvnél ért. Közben csaknem elfelejtettem lekapcsolni a húsvét hétfőre főni feltett füstölt csülköt, maga nemében életben ilyen omlós nem lett még hagyományosan pácolt és füstölt hús minálunk, mint most, hét és fél órás főzés után. 
Mert a történet ilyen. Olvasni kell. Minden más hülyeségnek tűnik mellette. Ebéd? Kispolgári csökevény. Pisilni kell: megbocsáthatatlanul elképesztő időveszteség. Aludni? Minek, amíg olvasni is lehet?A szerző, Bíró Szabolcs (nem azért mondom, de ha egy zakkant hajnalon így elémtoppanna, az illemhelyig már fölösleges lenne elmennem)

Pedig nálam Bíró Szabolcs eddig még nem rúgott labdába. Elkezdtem egyik könyvét, és legnagyobb tisztelettel letettem, hogy nem nekem ír. Bocs, de nem. De ez.. ez igen. Lehet, hogy a történelmi regényei nem érdekelnek? Vagy az Anjouk kora nem érdekel? Vagy nem is tudom. A lényeg, hogy előveszem újra azokat a történelmi regényeket, mert aki így ír, az megérdemel tőlem is még egy esélyt. Azért halkan megkérdezem: lesz ennek a műnek folytatása? Valamilyen, bármilyen, akármilyen? Vagy más korból alternatív történelmi fikció? (Micsoda csavar, zombik, azannya'.) Mert az vitán felül kell kategória. És nem (csak) azért mert jelenleg koronavírus-helyzet van, hanem,  mert befejezetlennek érzem a cselekményt, valamint óriási tartalékok szunnyadnak még benne a folytatást érintően.

Új műfaj Bíró Szabolcs életrajzában: történelmi horror? Középkorijárvány-regény (éljenek a járványregények ebben a veszélyhelyzetben), fiktív, alternatív történelem, zombi apokalipszis a középkori pestisjárvány helyett. Mert az viszont valóban végigszaladt Európán, bennünket, magyarokat sem kihagyva a szórásból. A mű nagy erőssége a gördülékenység, a párbeszédek természetessége, a dramaturgia kiszámítottsága. Baromira vártam már, hogy valaki kinyögje, mi is történik a fertőzöttekkel és főleg hogyan, de ezzel a szerző kitartóan (és meggyőződésem: kajánul vigyorogva) csigázta az idegeimet, jó ötödénél derült ki, ami kiderült. Grrr. 

Amúgy meg nem azért mondom... de  minden valamire való diktatúrában Bíró Szabolcs már nehéz vasba verve, alvásmegvonással spékelve vallatódna valami isten háta  mögötti, köznép számára csak rabként ismert helyiségben (ehelyett Youtube videókban szabadon szórja az igét a könyvéről:))). Mert hogy szövegkörnyezetből azt vettem ki, ez a nyavalya ugyanúgy képes, mint khm... spoiler következne. A lényeg: hogy is fertőződött meg Mária királyné?! Na ugye. Végig azt vártam, rájön-e már végre valaki a történetben. Tehát pár hónappal azelőtt fejez be az írókám egy ilyen horrort,  most meg van, ami van - hát hogyne. Az én hátam meg tollas. Valljál csak színt, kiskomám, honnan jött az ötlet?! Te már tudtad, mi? Honnan is?! (Jóvanna', vicceltem.)

A kötetet az Athenaeum Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Főkép forrása Athenaeum Kiadó

Hugicám, a sorozatgyilkos

Felnőttek nélkül: gyerekek harca a túlélésért egy szörnyekkel teli világban

Cím: Lázár evangéliuma - Apokrif történelmi rémlátomás