Boldogságkeresés és újratervezés: amíg 5 év el nem választ

2020. július 06. 06:14 - Carbonari

Könyvajánló - Paige Toon: Öt év múlva

Finom érzelmek, zaklatott gyerekkor, elválások, öt évenkénti találkozások, szerelem, szörf, tenger és kényszerpályák: mi marad belőle az évtizedek sodrásában? Erről szól Paige Toon Öt év múlva című könyve, amely a General Press Kiadó gondozásában jelent meg.

Ha egy mondatban kell összefogalni a romantikus mű lényegét, akkor azt írom, hogy a távkapcsolatoknak két oldala van: az állandó vágyakozás, és a két fél egymás megismerése feletti mélység döbbenetes valósága. Mert mi is történik akkor, amikor két egymásba szerelmes embert elválaszt egymástól az élőhelye, munkája, később gyermeke, és egyáltalán minden, ami saját, megszokott életformájukat jellemzi? Amikor egyik sem tud, akar vagy képes arra, hogy feladja addigi kitaposott útjait, sőt, ezt a másik meg is érti? Bingó! Akkor van az, hogy kifejezetten pénz kérdése lesz, főleg több ezer kilométeres távolságok esetén, hogy mikor és milyen időszakonkénti gyakorisággal találkoznak.
Hőseink, Nell és Van esetében ez durván öt éves időszakonként következik be.

Gyerekként ismerkednek meg egymással, mindketten mozaik családok leszármazottai, Nell az apa lánya, aki megismerkedik egy szintén egyedülálló anyával és annak kisfiával. A gyerekek 2 nap híján egy időben születtek, öt évesek a történet kezdetén. Mire 10 évesek lesznek, az anyát tragikus baleset folytán elveszi Nell apja, Vanért pedig vér szerinti szülője eljön Ausztráliából, és magával viszi.Innentől datálódnak az öt évenkénti találkozások, két évtizeden át. Megismerjük a vadul kamaszodó, saját érzéseikkel sem tisztában lévő tizenötéveseket, aztán a fiatal felnőttek hasonlóan zavaros káoszát, de 25 évesen sem a helyzet magaslatán élőket is. Harminc éves korukra már tudnak mindent, de mindegyikük saját külön poklában és kötelezettségeik szorításában esnek egymás karjaiba, amiről újabb öt év eltelte után megállapítják, hogy nem sokat ér, ha egyikük sem hajlandó saját életét a másik vagy közös boldogulásuk érdekében legalább részben feláldozni. Hogy mi lesz még öt év múlva? Na, ehhez el kell olvasnod a regényt!

A szerző, Paige Toon

Igazán az érti meg a mű lényegét, aki élt már távkapcsolatban. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az is elég, ha például a párok közül az egyik a megélhetés szempontjából több anyagi lehetőségért külföldön dolgozik és hetente vagy csak havonta jár haza. Vagy kamionozik a nagyvilágban például, de gyanítom, az érintettek sokkal több hasonló példát tudnának felhozni.

Ilyenkor - hogy is írjam -, sokkal nagyobb jelentőséget kap a kapcsolatban a vágyakozás: felfokozott érzések, felturbózott testi vágyak csapnak össze, de a kapcsolat képtelen megélni a hétköznapi oldalát, az együtt ébredések kócos valóságát, a nyűgös hétköznapok még nyűgösebb taposómalmát. S amikor arra kell rádöbbenni, hogy a távollevő nem is olyan a mindennapok során, amilyennek képzeletünkben gondos aprólékossággal kiszíneztük, akkor elviselhetetlen a csalódás nagysága. Ha bárki is kérne tanácsot tőlem a témában, csak annyit tudok írni: a távkapcsolat szuper tud lenni, de csak egy ideig. Amikor széthúzódik évekre, akkor muszáj feltenni a kérdést: mit akarunk? Kit szeretünk jobban, a messze lévő párunkat vagy a közelünkben lélegző életünket? Ki, mit és miért hajlandó beáldozni vagy nem beáldozni? És amikor megadjuk rá a választ, akkor érdemes dönteni, és ahhoz tartani magunkat. A leggyönyörűbb szerelem esetén is.