Eldobható testek - örök élet csak egy kattintásra?

2020. december 10. 00:09 - Carbonari

Könyvajánló - Brandon Hackett: Eldobható testek

test.jpgÖrök élet kattintásra? Az emberiség sorsát a virtuális lét és a testnyomtatók teszik halhatatlanná? 
Ebben a fikcióban úgy látszik, igen, minden mellékhatására tekintet nélkül. 

Mekkora buli már halhatatlannak lenni, nem? Brandon Hackett Eldobható testek című könyvében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, azonnal ezernyi probléma merül fel az Agave Könyvek által gondozott vaskos kötet cselekményében. A remek dramaturgiával megírt történet a sci-fire érzékeny olvasóknál heveny előrerendelési opciót nyitott meg, és az is meggyőződésem, hogy sok karácsonyfa alatt ott fog lapulni ez a könyv. A fedéltervező  - Müller Péter - is nagyot alkotott, csak úgy vonza a szemet a borító.

Brandon Hackett (Markovics Botond) neve nem ismeretlen a hazai sci-fi irodalom berkein belül. Igényes világépítéssel, meghökkentő tartalmakkal bombázza időről-időre régi olvasóit és gyűjt hozzájuk újabb rajongókat. Az időutazás napjai, Xeno (nemrégiben került utánnyomásra), Isten gépei, hogy csak néhány könyvet említsek a tucatnál is több címre rúgó műveiből, valamennyi a maga nemében gyöngyszem. Mindegyikben kiépítésre került a világ, amiben játszódik a cselekmény, a karakterek, akik teszik, amit tesznek, valamennyiben van valami különleges mag, amelyre fel van építve a történet, és valamennyi során elindul az olvasóban a vezérhangya, hogy te úristen, tényleg, és akkor mi lenne, ha... Ezeket a mi lenne hákat ragozza a szerző mindenféle ötleteket bevetve, jövőképeket kínálva, és egy általa továbbgondolt kitalációban tobzódva - ami akár a jövő is lehet 50-100 év múlva.

A transzhumanizmus a tudománynak és technikának az ember szellemi és fizikai képességeinek fejlesztésére való felhasználását támogató nemzetközi intellektuális és kulturális mozgalom, amely szükségtelennek és nemkívánatosnak tartja az „emberi állapot” egyes jellemzőit, mint például a betegségeket, a fogyatékosságot, az öregedést és a (nem önkéntes) halált. A transzhumanisták a biotechnológiákban és más feljövő technológiákban látják a megoldást ezekre a problémákra. Előnyeik mellett ezen technológiák veszélyei, hátrányai is foglalkoztatják a transzhumanista mozgalmat. A transzhumanizmus kifejezést gyakran használják az „ember továbbfejlesztésének” szinonimájaként.

Jelenleg a transzhumanizmus a cselekményeket irányító eszme: hogyan lehet(ne) az embert továbbfejleszteni egy olyan jövőbe, ahol a tudat digitalizálásra kerül, kinézet már nem számít, egy testnyomtatóból bármikor új test nyomtatható, amit virtuális személyiséggel, folyamatosan lementett tudattal lehet megtölteni. Jó ez vagy rossz? Milyen következményei vannak alapból és aztán kiterjesztve? Ember-e az ember akkor is? Vannak jogai? Ha igen, milyenek: visszakaphatja például a virtualitás előtti vagyonát? Joga van-e pénzt keresni? Kérhet-e kártérítést bármiért? Ha kicsit jogász fejjel gondolkodsz, rá kell döbbenned, hogy ezek nem is olyan egyszerű kérdések.

test1.jpgA szerző, Brandon Hackett

A kötet kezdetén 2338-ra már nem létezik a Föld, a naptevékenységek elpusztították. Az emberiség a Jupiter és a Szaturnusz lakhatóvá tett holdjaira, valamint több ezer aszteroida belsejébe tervezett mesterséges életterekbe költözött. Melvin Kadek volt ennek a folyamatnak fő befektetője és előkészítője, a mű elején világmegmentőként ünneplik. Azonban van egy kis bibi: felmerült a gyanú, hogy ez a személy mesterségesen felgyorsította a napkitöréseket, több száz millió ember halálát okozva, akiknek nem maradt idejük a Földről távozni.

"Ebben a pillanatban úgy érezte, hogy ez itt az ismert emberi civilizáció vége, az utolsó napokat, hónapokat élik, mielőtt minden örökre megváltozik."

A műben az alaphelyzet egy nagyszabású büntetőügy pont az előző mondatra alapozva: Melvin Kadeknek, a világhatalomra törő seggfejnek letartóztatását kezdeményezi az ügyészség, aki - úgy néz ki - mégsem egyérteműen megmentője a világegyetemnek. Személyes ellensége is keletkezik: a pusztulásra ítélt pár száz millió ember között van családja és felesége, Marion Cheng is. Ez az asszony azonban valamiféle kiutat talált a bekövetkező kataklizma által elpusztulásra ítélt, Földről elmenekülni nem tudó emberek számára: digitalizálta tudatukat, most pedig folyamatban van az általuk indított Szellemek pere, amelyben ezek a digitalizált tudatok emberi státuszukat kívánják elnyerni, hogy utána érvényesíthessék jogaikat (és nem mellesleg Marion is  személyesen "megköszönhesse" férjének a törődést). 

"Szóval, mostantól az egész Naprendszer bennünket figyel – jegyezte meg Vireni. – A világ legnagyobb show-jának főszereplői lettünk."

Melvin Kadek szerint ebből az ügyből legóvatosabb becslés szerint is óriási káosz lesz, a most ismert emberiség végét is jelentheti az, ha a Szellemek pere a digitalizált tudatúaknak kedvez. Az új technológia eldobható testeket gyárt (újhumánokat), akár végtelen számban, és amíg a tudat mentése megtörténik, mindig fel lehet értelemmel tölteni ezeket a testeket - ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, vagy elég sokszor leírni. A folyamat beláthatatlan következményekkel bír: nem lesz klasszikus tétje az emberi életnek, hiszen minden lementhető, de akár elfelejthető, letörölhető, megsemmisíthető, átírható, semmi sem számít, semmi sem fontos. Ki akarna betegen idő előtt meghalni, ki ne zabálna állandóan, ha szeret enni és lehet, kinek van kedve felelősséggel, tisztelettel, önkorlátozással, szolidaritással bíbelődni, ha következmények nélkül bármit megtehet? Az ember - vagy az emberi tudat? - innentől halhatatlan, Marion Cheng pedig tálcán kínálja bárkinek ezt.

– "Százados! Nyissanak a falon egy lyukat, és rendeljenek ide egy Küklopszot. Itt megyünk ki.
– A könyvekre… lehetne, hogy vigyáznak?"

A kötet abszolút főhőse Vireni Orlando, aki a Naprendszer LIBRA nevű igazságügyi szervezetének ügyésze. Ő az, aki a kötet elején letartóztatni igyekszik Melvin Kadeket, azt a "világhatalomra törő seggfejet", de nem jár sikerrel. Nem mindig érti elsőre a körülötte folyó elkenéseket, árulásokat, hatalmi játszmákat, de szívós munkával igyekszik felderíteni, ki vagy mi és minek érdekében mozgatja a szálakat. Amikor a Szellemek perének végeredményeként a digitalizált tudatúakat embereknek nyilvánítják és világszerte  megjelennek a testnyomtató gépek, kitör a káosz: végül is ki ne akarna halhatatlan lenni, amikor lehetősége nyílik rá? Marion Cheng és Vireni Orlando (a két ellenpólus) egymás körül kering, felmérik erőiket és mindegyik igyekszik az általa nagyobb jónak vélt igazságáért küzdeni. Igen, de a kötet egyharmada körül Virenit erőszakkal kényszerítik valamire... Csavar a csavarban: ki őrzi az őrzőket? (Egyáltalán nem kell félni attól, hogy sokat árultam el a cselekményből. Kb. semmit sem tudsz arról, mi fog történni a továbbiakban.)

"Mindenki a maga igazát hangoztatta, és erővel akarták eldönteni, hogy kié az erősebb igazság."

Hamar kivégeztem a kötetet, számomra letehetetlennek bizonyult - amit a moly.hu magas, 90%-os értékelése is alátámaszt. A cselekmény erős társadalomkritika, meghökkentő fordulatokba beágyazva. Mindig történik valami, ami alátámasztja, hogy korlátok nélkül élni maga az anarchia, hogy nem szabad bízni az emberek felelősségvállalásának mértékében, mert az életkor gyakran csak egy szám, ami semmit nem jelent abból a szempontból, hogy mennyire szolidáris, jóakaratú vagy felelősségteljes valaki. Nem feltétlenül egészséges a nagy egész szempontjából az, ami az egyénnek megfelel - és csak neki, mindenki más a környezetében érdektelen. Ahogy annak az embernek sem szabad teljeskörű felhatalmazást adni semmire sem, aki szerint a cél szentesíti az eszközt, és ahol fát vágnak, hullik a forgács.

Az Eldobható testek Brandon Hackett legmonumentálisabb regénye, ahol egy hatalmas társadalmi változást mutat be az irodalom eszközeivel az olvasónak, lépésről lépésre.

Igen, szerettem olvasni, polcon marad. Bátran ajánlom a téma kedvelőinek a fa alá.

test2.jpg

A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Aranybirodalom - a Dévábád-trilógia befejező része

Az éjféli égbolt

Cím: Eldobható testek
Szerző: Brandon Hackett
Kiadó: Agave Könyvek
Oldalak száma: 416
Megjelenés: 2020. szeptember 14.
Kötés: Ragasztott
ISBN: 9789634197546

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr9316239256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása