Chromatopia - A színek képes története

2021. január 04. 07:25 - GReni

Könyvajánló - David Coles: Chromatopia - A színek képes története

"A Chromatopia az őrölt bogaraktól az égetett állati csontokon át az alkímiáig és a vakszerencséig a történelem több mint 50 legkülönösebb festékanyagának eredettörténetét tárja az olvasó elé."

collage_fotor_4.jpg

"A színek az emberiség fennállása óta nélkülözhetetlen szerepet játszanak abban, ahogy a környező világot leírjuk."

Ezzel a mondattal kezdődik David Coles mesés albuma, a Chromatopia, mely a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg. Ebben az Adrian Lander fotóival illusztrált gyönyörű könyvben a szerző, aki egész életét a művészetnek szentelte, elmeséli a színek több ezer éves történetét. A kötet tíz fejezetre bontva vezet végig minket színek világában.

Az első fejezetben a mindannyiunk által ismert alapszínekről kapunk összefoglalót néhány izgalmas érdekességgel. Mint például a vörös, mely a vér színe, a római mitológiában Mars, a háború istenének színe. A sárga, a Nap színe, mely az ókori egyiptomiaknál a tökéletesség jelképe volt. Vagy a zöld, a természet színe, mely az iszlám szent színe, Mohamed zászlajának és az ígéret földjének is a színe.

Ezt követően elindulunk az időben, hogy megismerjük az létező legrégebbi műalkotások színeit, az okkereket. Ezek voltak az első ember által használt pigmentek. A talajban természetesen előforduló vastartalmú okkerek, mint a sárga, a vörös és a barna. Ezután következett a kréta-fehér, melyet az őskori ember kevert az okkerek palettájához. Szép sorban végighaladunk az időben, miközben a színek egyre csak szaporodnak a lámpakorom-feketétől az egyiptomi kéken és türoszi bíboron keresztül egészen az olyan titokzatos színekig, mint a gumigutti vagy a kadmium.

img_1635.jpg

Rengeteg érdekességet tudhatunk meg a kötetből. Sokan talán nem is hallottak még például a türoszi bíborról, melyet egy Türosz/Tyros (ma Tir, Libanon) városában őshonos ragadozó, a tüskés bíborcsiga testéből vonták ki. Vagy ott van a sellakvörös, melyet a középkorban a pajzstetű gyantájából vontak ki. Azt biztosan mindenki tudja, hogy bármilyen fából lehet előállítani faszenet, melyet már több tízezer éve is használtak a barlangfestményekhez. De a legsötétebb, dús kékesfekete színű festékanyagot csupán a szőlővesszőből sikerült előállítani először a középkorban.

Szeretem a színeket, a festészetet, sokat olvastam a témában, így volt, amit már ismertem, de bőven akadt érdekesség a kötetben. Azt például tudtátok, hogy létezett az aranynál is drágább színanyag? Az ultramarin egy természetes ásvány, a lazúrkő kivonata. Nehezen, hosszú idő alatt, drága eljárással volt csak előállítható egészen a 19. századig, így csak a legfontosabb témáknál használták. A reneszánsz színpaletta királya, melynek párja az ólom-ónságra. Bekerült még a kötetbe többek között a szépia, melyet a tintahal tintazsákjából nyertek.

img_1637.jpg

Olyan pigmentekről is olvashatunk, melyek eredetét hosszú évekig titokzatos homály fedett, mint például az indiai sárga, de vannak hidegrázós történetek is. Létezett ugyanis egy szín, a múmiabarna, melyet a 16. századtól használtak a festészetben, de a 19. század végére olyan rosszallás kísérte, hogy felhagytak vele. A név nem véletlen, a pigmentet egyiptomi emberi és állati múmiák húsából, csontjaiból és a bebalzsamozásra használt gyolcsból készült.

A kötet végén találunk néhány receptet, ha valami különleges festéket kevernénk otthon. Valamint az utolsó fejezetben helyet kaptak kortárs ausztrál és nemzetközi művészek olyan alkotásai, ahol egy-egy színé a főszerep. Mint például a következő mű, mely James Austin Murray 2018-as Minden csillag az égen (All the Stars in the Sky olajfestmény-sorozatának egyik képe, mely megmutatja, hogy "a fekete a csillagok közti éjszaka színe".

img_1639.jpg

Nagyon tetszett a kötet, olvasmányos, számos érdekességgel és rengeteg gyönyörű illusztrációval. Csak egy formai problémám volt vele: a sorkizárás mellőzése. Bántotta a szemem, de biztos sokaknak ez semmilyen gondot nem okoz. Ha ezt el tudjuk engedni, akkor kapunk egy pazar albumot gyönyörű fotókkal, érdekes leírásokkal, különös történetekkel az ókori világtól napjainkig. A lapokon érződik a szerző művészet iránti lelkesedése és a rengeteg kutatómunka, ami a tudásanyag mögött van. Szuper olvasmány.

139484179.jpgKöszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak!

A kötet a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Fordította: Sipos Dániel

Kövess minket Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr1116370142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása