Mindig azt hittem, az emberiség tanul a hibáiból, de nem, egyáltalán nem.
Ken Follett A tűzoszlop című műve főleg erre világított rá, legalábbis az én számomra. Talán az író részéről a témaválasztás nem véletlen, hiszen napjainkban is emberek százait ölik meg évente a fanatizmus generálta terrorcselekmények, amelyek nagyon (ismétlem: nagyon) leegyszerűsítve két vallás, "az iszlám és a keresztény isten összecsapása". 
Ki fog győzni? 
Azt senki sem tudja. A józan ész mintha szabadságra menne ilyen helyzetekben. És persze, azt sem lehet tudni, hogy mikor, kinek lehet igaza: hiszen mind a két fél bűnös, ugyanúgy vannak túlkapásai az egyiknek, mint a másiknak.

Számomra sokkal inkább hajaz mai problémákra a kötet, mint 1558 és az azt követő pár évtized történéseire, még akkor is, ha tételesen azokat tárgyalja a mű. Alapvetően azt sem értem, mitől trilógia, mitől folytatása ez a regény A katedrálisnak és Az idők végezetéig-nek (amelyeket hamarosan  el fogok újra olvasni a puszta öröm kedvéért), mert a helyszínen - Kingsbridge - kívül a világon semmi, de semmi köze az előző két könyvhöz.

Kíváncsiságból megnéztem a térképen Kingsbridge város elhelyezkedését magamnak, hát bizony engem is kivert volna a víz egy francia támadás hírére: lent délen, alig kis köpésre van a La Manche csatornától (8-10 km). (Bár, azt mondják, nem létező, kitalált kereskedővárosról van szó, de akkor meg érdekes az egybeesés)

Ken Follett

Mert mi is a történet? 
Alig négy évtizeddel vagyunk Luther Márton wittenbergi híres 95 pontjától, Európa pedig forrong. Angliában már meghalt VIII. Henrik, aki szakított a pápával és önmagát tette meg az anglikán egyház fejének. A katolicizmus hanyatlása rettenetes dühvel tölti el a pápához és a katolikus hithez hű angolok egy részét. A helyzetet bonyolítja Stuart Mária és Tudor Erzsébet vetélkedése a trónért, előbbi a katolikusok nem is annyira titkos favoritja, utóbbi pedig a vallási türelmet pártolja, meghagyva a protestantizmust fő irányvonalnak.

A főhős Erzsébet okos és tehetséges kémfőnöke a kingsbridge-i kereskedőcsaládból származó Ned Willard, aki a 16. század egyik legnagyobb besúgóhálózatát építi ki, és sikeresen hiúsítja meg az Erzsébet királynő ellen tervezett merényleteket.
Ned Willard életének nagy szerelme a katolikus Margery Fitzgerald, akivel együtt nőtt fel Kingsbridge-ben. A lány testvére, a ravasz, okos és elszánt Rollo Fitzgerald több évtizeden keresztül sikeresen csempészi be Jean Langlais álnéven Franciaországból a képzett merénylőket. Ned Willard csak több évtized után, egy véletlen folytán jön rá, hogy tulajdonképpen sógora irányította az összes merényletet.

Angliában katolikusokat végeznek ki, de Európa is vallási lázban ég: inkvizítorok járják a területet és lobbannak fel a Svájcból terjedő protestantizmus ellen a tűzoszlopok, hirdetve, hogy a katolikus egyház még mindig erős. 
Vagy nem?
Hiába kapálóztak az egyház megújítása ellen, lám-lám, mi lett a vége? Elteltek az évszázadok, és az emberek elfordultak istentől. Vagy ha attól nem is, az egyházaktól feltétlenül. Tűzzel-vassal csak ideig-óráig lehet rendet tartani.
Ez biztos.

A történetben részt veszünk a XVI. századi Anglia, Spanyolország, Franciaország, és érintőlegesen egyéb államok mindennapjaiban, ott vagyunk Szent Bertalan éjszakáján, megismerjük Guy Fawkest, és szűk ezer oldalon izgulhatunk, szörnyülködhetünk, egy azon percben megrendülhet az emberiségbe vetett hitünk, és visszanyerhetjük meggyőződésünket az egyénben található jóban. 

Szóval letehetetlen.

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!

Tetszik, amit olvastál?

Itt egy másik tűzzel-vassal terjesztett hit, amelyet magyar eleink szenvedtek el. Érdekel? Kattints! A magyarok sosemvolt pogányok