2005-ben berobbant a köztudatba egy fura játék, ami pillanatok alatt söpört végig a világon és népszerűsége a mai napig töretlen. Ez a játék nem más, mint a sudoku, a témában legutóbb megjelentett könyv pedig - minő meglepetés! - a Nagy Sudoku könyv 2.
A logikai játékokat lehet szeretni vagy utálni, de abban biztosan mindenki egyetért, hogy az elme karbantartására tökéletesek. A régi nagy kedvencek mellé, úgy mint a sakk, a rubik kocka vagy a különböző betűrejtvények, már évekkel ezelőtt felkerült ez is a kedvencek listámra.
De miért szeretjük őket? Amellett, hogy megmozgatja az elménket, eltölt és még ki is kapcsol. Tökéletes trió egy kellemes reggelhez a tea mellett, vagy a strandon napozás közben. Bármikor, amikor akad rá néhány szabad percünk! Bátran kijelentem, hogy unalmas lenne az élet a logikai játékok nélkül, és ami a legjobb bennük, hogy nemcsak szórakoztatóak, de gyerekek fejlesztésére is használhatók.
És hogyan is működik a játék? A játék alapja egy 9*9 cellából álló rács, mely kilenc 3*3-as blokkra oszlik. Ezekben a blokkokban találunk elszórva 1-től 9-ig terjedő számokat. A játék célja, hogy az üresen maradt cellákat kitöltsük ugyancsak 1-től 9-ig terjedő számokkal úgy, hogy minden vízszintes sorban és függőleges oszlopban, valamint a 3*3-as blokkokban is minden 1-től 9-ig terjedő szám csak pontosan egyszer szerepeljen.
Minden új dolognak óvatosan fogunk neki, először a könnyűvel ismerkedünk. Aztán jönnek a sikerélmények és bátrabbak leszünk, szépen lassan haladunk az egyre nehezebbek felé. A Partvonal Kiadó gondozásában megjelent Nagy sudoku könyv 2. része is ezt a tendenciát követi, nehézség szerint van csoportosítva. Az elején az egy perces könnyű rejtvények, aztán ahogy haladunk előre...huh...a végén azért már akadnak brutális darabok is.
Szép lassan rááll az ember agya és nem marad más csak az élvezet! De jól vigyázz! A könyv fülszövegében nem tévednek: függőséget okozhat!
A Sudoku története
A rejtvény neve alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a játék Japánból ered, de ez csak a nevére igaz. Ma ismert változatát Howard Garns nyugdíjas építész és szabadúszó rejtvénytervező alkotta meg. 1979-ben publikálta a Dell Magazine az első változatot Number Place néven. Egyes elméletek szerint Leonhard Euler latin négyzettel való munkássága ihlette. A latin négyzet egy n * n-es táblázat, amelynek soraiban és oszlopaiban n különböző szimbólum szerepel oly módon, hogy ezek mindegyike minden sorban és oszlopban pontosan egyszer fordul elő. Végül 1984-ben a Nikoli kiadó elvitte a játékot Japánba a következő névvel: Suuji wa dokushin ni kagiru, mely magyarra fordítva annyit tesz, hogy a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek. Ennek a rövidítéseként keletkezett Maki Kaji által a mára jól ismert sudoku név. Azóta már mindenhol elterjedt, számos újságban találkozhatunk feladványokkal és egyre több könyv is jelent már meg. És a 21. században elengedhetetlen interneten is teret hódított magának. 2006 óta már világbajnoki címért is megküzdhetnek a játék fanatikusai.
A kötetet a Partvonal Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre!
