A skizofrénia nem új keletű dolog, tüneteit már a Bibliában is körülírták, a "mesüge" névvel illették, ami egyébként többféle mentális betegséget is jelölt, ma általában egyszerűen úgy fordítják, hogy bolond. A skizofrénia viszont előkelő helyen szerepelt a mentális betegségek között, évszázadokon át veszélyes elmebajként kezelték és sok esetben kínozták a betegeket, gondoljunk csak a lobotómiára, a különféle elektromos árammal való kezelésekre, ördögűzésekre, amelyekbe sokszor belehalt a beteg. A betegség okai a mai napig sem egyértelműek, de a kutatások folyamatosak.
A skizofrénia öröklődési aránya eléri a 80%-ot, de a betegséget okozó valamennyi gént még nem ismerik a kutatók. A kanadai Montreali Egyetem genetikusai 2011-ben elkezdték vizsgálni a betegek DNS-ét. Olyan embereket választottak, akiknek a szülei nem szenvednek a betegségben. Különféle biokémiai módszerekkel 14 beteg kb. 20 ezer génjét vizsgálták, új mutációkat kerestek - és 8 beteg esetében fel is fedeztek olyan mutációkat, melyek az ő génjeikben benne vannak, ám a szüleik nem hordozzák. Ezek a mutációk olyan génekben is előfordultak, amelyeknek semmi köze a skizofréniához. Simon A. Girard, a genetikusok vezetője szerint ez a szám túl magas ahhoz, hogy pusztán a véletlen okozza. Ő már korábban is kimutatta, hogy az egyedi mutációk szerepe nagy fontosságú az olyan betegségek kialakulásában és súlyosságában, mint a skizofrénia, az autizmus, vagy a mentális retardáció. Az viszont még nem derült ki, hogy miért is jönnek létre ezek a zavarok. Az amerikai Massachussets államban lévő Amhersti Egyetem biológiaprofesszora, Paul W. Ewald szerint a skizofrénia egy terhesség alatti, vagy újszülött kori fertőzés eredménye. Szerinte ha a különféle mentális fogyatékosságok csak véletlen mutációk következményei lennének, akkor sokkal kevesebb lenne a megbetegedések száma.
Erik Baumann skizofrén beteg rajza
A skizofrénia szó immár 106 éves, Eugen Bleuler svájci pszichiáter adta a kórkép nevét, két szóból: a görög skhizein (hasadás) és phren (lélek) szavakból, magyarul nevezhetnénk lélekhasadásnak is, de a köznyelvben sokszor és pontatlanul használt kifejezés nem csak a skizofréniára, de egyéb személyiségzavarokra is a tudathasadás.
A betegség kezelésében a 60-as években történt áttörés, amikor elkezdték alkalmazni az antipszichotikus gyógyszereket. Ezek lettek mára a terápia alapjai. A 70-es években azonban tovább folyt a vita arról, hogy tulajdonképpen mi is a skizofrénia. Napjainkban is folynak a kutatások, amelyek segítenek az okok megfejtésében, és egyre hatékonyabban tudják kezelni is a tüneteket. 2002-ben fény derült arra, hogy a betegség hátterében az idegsejtek szabályozásának és összekapcsolódásainak a genetikai meghibásodása áll. Az idegsejtek száma már a születés előtt kialakul, de 12-18 éves kor között aktiválódik az összes idegi áramkör, ezért nem ritkán a betegség első tünetei csak fiatal felnőttként érik a beteget. A genetikai előfeltételek többnyire nagy kockázatú környezetben alakulnak ki, ha a családban előfordult súlyos mentális betegség, akkor fokozottan kerülni kell az alkoholt, drogokat, tudatmódosító szereket, mert ezek rendszeres használata is előidézheti a gyógyíthatatlan skizofréniát az erre hajlamosaknál.
Névtelen beteg által készített rajz
A skizofrénia neuropszichiátriai betegség, amelynek okait egyelőre csak sejtik. A betegség a valóság torz felfogásában, a gondolkodás széthullásában, valamint társadalmi elszigetelődésben nyilvánul meg. Jellemző tünetei a hallucinációk, téveszmék, koncentrációs zavarok. Az első tünetek leggyakrabban a betegek 20. életéve előtt megjelennek. A WHO adatai szerint a világon nagyjából 21-22 millió ember szenved skizofréniában, és kevesebb mint a fele kap gyógykezelést. A leggyakoribb a paranoid skizofrénia, amely rohamokban tör elő, majd azok után a beteg életvitele a korábbi normális szintre áll vissza. Némelyeknél a rohamok után a betegség szinte tünet nélkül, hosszú időre eltűnik, másokat gyakran kínoz. A harmadik, szerencsére a legritkább csoportba olyanok tartoznak, akik egész életükben folyamatosan együtt élnek a betegség tüneteivel, a hallucinációkkal, téveszmékkel.
Kezelni lehet, gyógyítani nem!
A skizofrénia kezelésére a feljebb is említett antipszichotikumokat használnak, amelyek befolyásolják a gondolkodási folyamatokat, megszabadítják a betegeket a hallucinációktól, tompítják a téveszméket vagy megváltoztatják a velük szembeni viszonyokat, csökkentik a mániás és depressziós tüneteket. Fontos azonban, hogy a tüneteket tudják kezelni, enyhíteni, ám a betegség egyelőre legalábbis gyógyíthatatlan, vagyis a skizofréniában szenvedő embereknek veszélyes saját magukra és a környezetükre nézve is, ha abbahagyják a gyógyszerek szedését. Persze nem csak gyógyszeres kezelés létezik, egyes tüneteket, pl. a hallucinációt illetően jó eredményekkel alkalmazzák a mágneses stimulációt. Ennek lényege, hogy a fej körül mágneses mezőt generálnak, amellyel az agykérget stimulálják pár cm-es távolságból. Egy adott frekvencia használata mellett olyan hatás érhető el a krónikus hallucinációk tüneteinél, amilyen gyógyszeres kezelés mellett lehetetlen volt. Ezek mellett próbálkoznak a skizofrénia művészi kezelésével is, számos skizofrén beteg alkotott festményeket, amelyek ijesztően ábrázolják a képzelgéseiket vagy énképüket.
Karen Blair festménye
A koncentráció javítására segítségükre lehet egy számítógépes szoftver, amelyet a San Franciscó-i Egyetem professzora, Sophia Vinograd fejlesztett ki. Ez egy játékhoz hasonló program, amely új kapcsolatok létrehozására ösztönzi az agysejteket, s így az egészséges agysejtek képesek lehetnek átvenni a már nem működő agysejtek szerepét.
A kanadai orvosok a skizofréniát összehasonlították az autizmussal, és nem csupán a kettő közötti kapcsolatot tudták kimutatni, hanem az autizmust a skizofrénia egyik formájaként írták le. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Vancouveri Egyetem kutatói Bernard Crespi vezetésével megpróbálták felkutatni azt a gént, amely mindkét betegségnél szerepet játszik. A vizsgált betegek genomjában sikerült eltéréseket találniuk. Az autistáknál néhányszor ismétlődő rövid DNS-szakaszokat mutattak ki, a skizofréniában szenvedőknél ezek a szakaszok teljesen hiányoztak. Így kiderült, hogy az ismétlődő szakaszok az autizmusra, a szakaszok teljes hiánya pedig a skizofréniára hajlamosítanak. A kanadaiak ezért azt feltételezik, hogy az autizmus és a skizofrénia lényegében ugyanannak az érmének a két oldala: ugyanazon DNS-szakaszok mutációja, hibája okozza mindkettőt. Sokak szerint a két betegség pontosan egymás ellentéte, de ha ez így lenne, akkor az egyikben segítő kezelések erősítenék a másik tüneteit, és fordítva, de ez nem igaz: a skizofrénia és az autizmus tüneteit ugyanazon módszerekkel tudják hathatósan kezelni.
Névtelen alkotás
A különféle mentális betegségek, így a skizofrénia tanulmányozása során is a kutatók egyre többször dolgoznak mesterséges aggyal. Az agykutatás laboratóriumi körülmények között is folytatható, mégpedig az őssejtek segítségével, amelyeket Petri-csészékben tenyésztenek.
A San Diegó-i Salk Biológiai Intézet kutatói skizofréniában és autizmusban szenvedő betegek sejtjeit vizsgálták. Valódi bőrsejtekből indukálják a pluripotens őssejteket, vagyis olyan differenciálatlan sejteket, amelyekből bármilyen más sejt is létrejöhet. Ezekből neuronokat alkotnak, és látják a növekedésüket, valamint a különféle gyógyszerek hatásait. Ha nem lennének ezek az őssejtek, akkor nem tudnák megfigyelni az emberi neuronok viselkedését, növekedését és kapcsolataikat sem.
Egy elmegyógyintézetben készült rajz, az alkotó paranoid skizofréniában szenvedett
A vizsgálatok szerint a skizofrén betegek neuronjai megegyeznek az egészségesekével, de szinapszisuk eltérő. Ez azt jelentheti, hogy az antipszichotikumok megváltoztathatják a neuronok tulajdonságait. A kutatók laboratóriumi körülmények között hagyták, hogy a neuronok maguktól szinapszisokat, vagyis kapcsolatokat hozzanak létre, majd vizsgálták az így kialakult viszonyaikat és viselkedésüket. Így rájöttek arra, hogy a dopamin hiánya, illetve a feketeállomány, a középagy szürkeállománya és az agykéreg között lévő kapcsolat összefügg a Parkinson-kór kialakulásával. Hosszú út áll még a kutatók előtt, de ha sikerül megérteni a neuronok működését, nem csak a skizofréniát és autizmust lehetnek képesek gyógyítani, hanem sokféle mentális és idegrendszeri betegséget is.
Tetszik, amit olvastál?
Akkor kövess minket a Facebookon is!
