A törökök másfél évszázados uralma lejáróban,
de ahogy mi sem tudtuk 1986-ban, hogy a szocializmusnak
röpke pár év múlva hűlt helye, úgy azt 1682-ben, amikor a történet fonalát felveszi,  
és mesélni kezdi nekünk Csikász Nagy Úr, szintén senki nem merte sem
elképzelni, sem elhinni, hogy a török félhold négy év múlva végzetesen megroppan
és kiűztetésre kerül a hódító hazánk területéről.
A mű irodalmi igénnyel megírt, széles, hömpölygő, mosolyra késztető,
remek történelmi kalandregény kitalált és
valós történelmi személyekkel, a történelem és a mindennapok
középkori eseményeivel.
Igen, akkoriban is ettek, ittak, öltek és öleltek az emberek.
De még hogy!

Amikor a kezedbe veszel egy Csikász Lajos művet, biztos lehetsz abban, hogy nem fogsz unatkozni. Persze, ehhez nem árt szeretned a történelmi kalandregény műfaját.

II. Koháry István, történetünk idején Fülek várának kapitánya

Zűrzavaros évek történelmi tényeit egészíti ki az író saját fantáziájával, kerekíti valós személyek életrajzát szájukba adott - és akár általuk mondhatott - mondatokkal, és köríti melléjük kitalált személyek csínytevéseit, tiszteletét, csipkelődését. Derűs humorral, nagy adag bölcsességgel, gyarlóságokat sem titkolva emberközelbe hozza őket.

1682 körül járunk. A török félhold fogyatkozóban. Ha ránézel a könyv fedlapja mögött húzódó térképre, azonnal láthatod az éket az ország húsába benyomult török hódoltsági területről. Tőle jobbra, balra és fenn húzódnak a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség országrészei. Mondhatjuk, nem sok minden maradt I. Mátyás Magyar Királyságából!

Fülek vára nem messze feküdt abban az időben a hódoltsági területtől. Akkoriban nem vették olyan komolyan az országhatárokat: mindegyik fél be-benyomult a másik területére hírekért, hadisarcért, virtusból, bosszúból, vagy pusztán csak haszonszerzési célból. Így tesz a füleki vár nevezetes gazdája, II. Koháry István  is (akit később Lipót Speculum Fidelitatisnak, a hűség tükrének nevez). A várkapitány elsődleges célja hírszerzés: végvárban sorsdöntő, hogy a török minden lépéséről tudjon, még arról is, amely csak csírájában fogalmazódott meg az ellenfélben. Ugyanakkor az egri, gyöngyösi törökök gyakran betörtek a Magyar Királyság területére, Fülek alá, és ezt sem lehetett megtorlatlanul hagyni, javakat elkótyavetyéltetni a törökkel.
A kötet elején, 1682 februárjában, egy éjjel iszonyú téli fergeteg csapott le a vidékre. Másnap reggel Koháry kiküld két fiatal hadnagy (Szentiványi Péter és Lehoczky Ferenc) vezetésével végvári katonákat portyára, hogy derítsék fel a környéket, szerezzenek híreket, plusz nézzenek szét, vannak-e rászoruló, hóviharban ragadt emberek, akiknek segedelmére lehetnek. Így indul a cselekmény: megmentik a világszép Légrády Orsikát (akibe természetesen mind a két hadnagy pillanatokon belül fülig szerelmes lesz), valamint nagybátyját és annak szolgalegényét is becipelik Fülek várába. Vajon minden rendben van a nagybácsi és a gyámlány kapcsolata körül?

Kara Musztafa

A másik szálon Zrínyi Ilona hímezgeti a vörös-fehér lobogót: szerelmes asszony, aki pirulással tekint a javára szóló korkülönbség ellenére is jövendőbeli szerelmetes urára, Thököly Imrére. Találkozunk a kis Rákóczi Ferkóval, és kiderül, hogy nemcsak a mai kor gyermekének nehéz elholt apja helyébe más férfiút megszokni az anyja körül. Betekintést nyerünk Thököly gondolataiba, motivációit nyomon követhetjük, amelyek a kötet végén egy óriási csatában materializálódnak: nekimennek a "kurva németnek", megmutatni, "hol is lakik a magyarok istene".

A harmadik szálon Lipót német-római császár és német, cseh, magyar király, valamint az ő új konstantinápolyi internunciusa (rendkívüli követe), Albrecht Capara cselekedeteit figyelhetjük meg. Lipótnak, és általában a német terület urainak a Magyar Királyság nem volt több, mint a török elé odadobott konc, Bécs városának mindenekelőtti védelmi vonala. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy éppen csak túl vagyunk egy évtizeddel a Wesselényi-féle főúri összeesküvésen (1664-1671), amely éppen a szégyenletes vasvári béke miatt robbant ki. Ez a béke 20 évre biztosította a status quo-t, amely a történetben két év múlva lejár. Capara-nak az a dolga, hogy előre biztosítsa a török szultán jóindulatát ezzel kapcsolatban. Pénz, emberélet, hódoltsági terület nem számít a cél érdekében.

A szerző, Csikász Lajos

A szálak hol éppen csak összeérnek, máshol meg keresztezik egymást. Ott vagyunk a végvári katonák között, párás szemmel kísérjük szerelmek lábnyomait, izgulunk és hűséget fogadunk Thökölynek, tiszteljük Kara Musztafa éleslátását a császári udvar és Porta, valamint a magyarság helyzetével kapcsolatban, a vár konyhájában lenyomunk egy-egy szilvóriumot, gyógyszerül, csapatásnak, vagy csak úgy, mert annak a Pongrác nevű szolgának a szenvtelen mocsokságait józanul elviselni lehetetlen.

És valahányszor fatornyos kis falumból, amely a mindenkori váci püspök birtoka volt, de a trilógia első része idejében erősen hódoltsági területnek kellett lennie, szóval, valahányszor elügetek innen Hatvanba bevásárolni, mindig eszembe jut, hogy Koháry vitézei a könyv elején portyakor megkerülték Hatvan városát, és szinte keresem őket a szememmel, hogy hol vagytok, ti régi legények...?

Szeretnél többet megtudni a könyvsorozatról? Kattints a képre!

Jó hír, hogy  az ünnepi Könyvhétre kész a trilógia folytatása, címe: A kuruc király.

Tetszik, amit olvastál?