A nagysikerű fantasy író, George R. R. Martin egy remek mesével örvendeztette meg a rajongóit. Egy csodálatos és megrendítő történet, mely egy hasonló világban játszódik, mint a szerző híres Tűz és jég dala sorozata. A történetet még élvezetesebbé teszik Luis Royo lenyűgöző illusztrációi.

"Létezik egy legendás lény, a jégsárkány, amelyről csak félve mernek suttogni az emberek. Szárnycsapása nyomán nem marad más, csak fagy és pusztulás. De van egy kislány, Adara, aki nem fél a jégsárkánytól, hiszen ő maga is a tél gyermeke. Ez az ő története."

Főszerepben Adara, a tél gyermeke, aki más, mint a falu többi lurkója. Mindig kicsit kilóg a sorból. Nem nevet annyit, nem játszik annyit, sosem sír, kívülálló, akinek különleges kapcsolata van a téllel. Emiatt került oly közel a tél egy másik gyermekéhez.

Adara imádta a télen előbújó állatokat, jéggyíkokat, madarakat, az összes állatot, aki birtokba vette a várat, amelyet hóból épített nekik. De volt egy kedvence, a jégsárkány, aki minden évben a születésnapján jött el először, majd vele maradt egész télen.

„A jégsárkány kristályfehér volt, ez a fehérnek az az árnyalata, amely oly kemény és hideg, hogy szinte már kék. Testét zúzmara borította, ezért ha megmozdult, a bőre ropogott, akár a fagyott hó az ember csizmája alatt, és apró pelyhekben hullott róla a dér. A szeme tiszta volt, fagyos és mély. Áttetszőén halványkék, óriási szárnya a denevérek szárnyára emlékeztetett. Adara látta mögötte a felhőket is, és gyakran a Holdat és a csillagokat is, amikor a fenevad fagyos köröket írt le a sötét égbolton. Fogai - az egyenetlen hosszúságú, tűhegyes jégcsapok három sorban, fehéren meredeztek sötétkék szájában. Ha meglebbentette a szárnyát, jéghideg szél támadt, a hó vadul örvényleni kezdett, s a világ mintha vacogva húzódott volna össze alatta. [...] A jégsárkány hideget lehelt a világra. Ha kifújta a levegőt, jéggé dermedt előtte minden.”

A jégsárkány hideget és halált hozott, de a kicsi lányt nem bántotta soha. Adara négy éves volt, amikor először megsimogatta, majd a következő télen már meg is ülte a hatalmas lényt, akivel aztán évről-évre egyre messzebb merészkedett. De sajnos minden évben, amikor eljött a tavasz, a sárkány elhagyta a lányt.

Egy nap a sokáig távolinak tűnő háború lassan elérte az ő területeiket is. Választaniuk kellett: menekülnek vagy meghalnak. De ami ezután következett, arra senki nem számított...

A gyönyörű rajzok, az egyszerű történet, a sárkányokkal teli világ mind a mesekönyvek világát idézi, de mégsem igazán mese. A háború közelsége, a felégetett falvak, a halál közelsége, mely napról napra elkerülhetetlennek látszik, sok helyen túl komorrá teszik ahhoz, hogy esti meseként tudjak rá gondolni. Sőt, a sárkány leírása, a háborús sebesülések, a véres csaták leírása sok lenne egy kisgyereknek. A másság, a kirekesztettség, a feltétlen szeretet, az önfeláldozás és a lehetetlen döntések egy rövidke történetbe csomagolva. Szomorú és szép. Nem Martin legjobb munkája, de abszolút szerethető kis sztori.

Többet szeretnél megtudni a könyvről? Kattints a képre és megrendelheted kedvezményes áron a kiadó honlapján!

Kövess minket Facebookon!

Ha érdekel egy másik szép mesekönyv, kattints!