A csapat nyerésre áll - de meddig?
Pucéron kikötöznek egy képviselőt - vajon miért?
Gyermekpornó készítőt lepleznek le, ám nincs bizonyíték, el kell engedni?
Jó nevű alapítványi iskolából sorra tűnnek el a kamasz lányok - de hová?
Közös ismerősünk, dr. Varga nyomozni kezd, és tettes tettesen nem marad.
Vagy ilyesmi.

Újabb könyve jelent meg Albert Leventének az Álomgyár kiadónál. Előző regényéről, A hasznos idiótáról már olvashattatok nálunk, ha lemaradtál, kattints! A helyszín ismét a vidéki kisváros, ahol mindig történik valami, hőseit pedig jól ismerjük az író régebbi kötetéből. Igen, Varga László, az ügyész, aki éppen futball edzősködik, és nem is rosszul, cél a megyei III-ba bejutni, mellesleg szakács és kávészakértő is; Mátrai Dorka, ügyészségi fogalmazó, aki bőszen (és zölden, mert lehet, hogy terhes?) szakvizsgájára készül; Ábel Anna, a városi televízió és a megyei újság sztárriporterje (Varga barátnője). 

Mi is történik ebben a poros kisvárosban?
A vidéki ügyészség éppen unalomba fulladni készül a Kászoni balhéból kifolyólag, ahol az áldozat egy önkormányzati képviselő, akit valami buzgó lelkek a Wass Albert oszlophoz kötöztek (pucéron), nyomatékosított felirattal: „perverz disznó”, amikor berobban a köztudatba egy gyilkosság híre. Ez a Somodi ügy.
A fiatalember egy titkos FBI akció (igen, az!) keretében kerül a rendvédelem látókörébe, a 13 éves Kocsis Rozália meggyilkolása ügyében, némi pedofíliával súlyosbítva. Az ügyészségi vezető Vargát jelöli ki az ügyre, amit az egyáltalán nem ért. Hogy lehet, hogy Várnai, az ambíciózus, szép reményű dr. Várnai Károly (aki megbízott főügyész-helyettes, és aki eddig minden lehetséges vetélytársát a posztra elegánsan és határozottan megfúrt), nem teper az aktáért, amikor ebből média megjelenések facsarhatók ki, híradó, Mokka, országos napilapok? Miért ő, a pária kapja meg?

Talán azért, mert az ügyben egyéb finomságok is előfordulnak: például őrizetbe vesznek egy rendőrt (Gebhard Pált), aki bántalmazta a gyanúsítottat – mint kiderül, erről Várnai is tudott, és ezért próbálja meg rányomni az eleve vesztesnek ítélt aktát Vargára. Csakhogy a számításába hiba csúszik: Varga nem hagyja magát, és végül mind a kettőjükre kiszignálódik a cucc. Elvileg Várnai a nyomozás vezetője, ami újabb renitenskedéseket szül az izgága Vargától.

Miért bántalmazta Gebhard Somodit, amikor láthatóan kamera van a helyiségben? Ki az a Lőrincz Sanyi, aki szerint a kamera rendszert éppen felújítják, és nem működőképes, miért hintette el, ha nem igaz? Hol van Kocsis Rozália holtteste, és egyáltalán ki ez a kislány?
Mi az ördög a Prológusban ecsetelt történés, az a vérbíróság-féle? Kik a szereplői, és hogyan végződik?

Albert Levente jól ír. Gördülékenyen, humorral átszőtten, a mindennapi magyar valósággal teljesen tisztában van. Főhősei húsból, vérből gyúrtak, naiv idealizmus vagy hamis pátosz nem szennyezi őket, és még humoruk is van. Időnként kesernyés, máskor realitással pöttyözött, némi pajkosságtól sem mentes. A főszereplők mellett feltűnnek a rendvédelem szakemberei, kisebb és nagyobb kaliberű vállalkozók, legális és illegális bűnözők (nem érted, mi?), szakácsok és vendéglősök, kiváló kaják és kávék, ahogy az egy valamire való krimiben dukál. Eszünk, iszunk, nyomozgatunk, kicsit verekszünk, ha már muszáj, jókat szusszanunk (szóval élünk), végül is törvény a mi oldalunkon áll, ugyebár? és közben a rideg valóság körbe röhög minket (nem ügy, nem ijedünk meg tőle, olvasunk tovább rendületlenül).
Mert az is humoros.
Már, ha úgy vesszük.

Így van ez emberek, és nem másképp.
Pont.

Érdekel a könyv? Az alábbi képre kattintva elő is rendelheted! Érdemes.

Köszönet az Álomgyár Kiadónak a regény munkaverziójáért!

Kövess minket Facebookon, és nem maradsz le egyetlen érdekes cikkünkről sem.

A földönkívüliek figyelnek minket! Érdekel? Kattints!