Ugye megvan nagy vonalakban Odüsszeusz története? Trójai háború, majd évekig tartó hazaút küklopszokkal, nimfákkal, egyebekkel, hazaérve a duhajkodó kérők serege... Na de mi történt az évek alatt a feleségével, Pénelopéval?

Ebben a kis könyvecskében megismerhetjük Pénelopé életét, gondolatait, és egy zseniális húzással az Alvilágban bolyongva mesél nekünk, párezer év távlatából, reflektálva korunk "hőseire". Az ötlet is nagyszerű, a kivitelezés pedig még inkább. Pénelopé mesél, mesél, azt hiszed, magáról, az életéről, de közben már rólad, a te életedről. A kórusbetétek zseniálisak, hatásukra megkérdőjelezel mindent, amit olvastál. 
De mégis, mit lehet elmesélni szűk 180 oldalban egy olyan nőnek, akiről annyit tudunk, hogy okos, és hűségesen várta a férjét haza? Egy olyan nőnek, aki (a kortársak, legyenek akár akkoriak, akár maiak) a férje nélkül mit sem ér? Meglepően sok terve volt ennek az asszonynak, miközben hihetetlen élesen látta korunk problémáit is. Atwood egy valódi, hozzá illő hősnőt faragott belőle, a hűség és az asszonyi ravaszság mintaképeként vonult be a világirodalom csarnokába. Nagyon érdekes kettősség volt ebben a nőben: okos és független, de a férjének mégis behódol, hiszen ezt várja tőle a férje, az a fafejű fia, az egész társadalom. 

„Meg aztán, ha egy férfi büszke az ügyes álöltözetére, csak a bolond feleség kiabálja ki, hogy felismerte: mindig rosszra visz a férfit megfosztani a meggyőződésétől, hogy milyen okos.”

Mindig is kedveltem Odüsszeuszt, mint ógörög hőst. Sokkal inkább, mint akármelyik másikat, és épp azért szerettem, mert az eszét használva jutott ki a kalamajkákból. Nos, végigolvasva ezt a könyvet, és végiggondolva a „valódi” Pénelopé életét az alatt a 20 év alatt, már nem feltétlen tekintem hűtlen férjét akkora hősnek… Nagyon egyedivé tette a megoldás, hogy 2-3 ezer év távlatából, a hádészi alvilágból regéli el történetét Pénelopé, közbeszúrva egy-egy alvilági találkozást, és a tizenkét kóruslány Pénelopét meghazudtoló dalait. Margaret Atwood

Mi lett belőlem? Tanulságos legenda. Bot, amivel ütni lehet más asszonyokon. Miért nem tudtak a helyzetbe jobban belegondolni, jobban átélni az igazságot, a szenvedést, az enyémet? Nem jól vették a figurát, az énekesek, a mesemondók. Ne kövessétek a példámat, azt akarnám belesivítani a fületekbe- igen a tiétekbe! De ha sivítanék, az úgy hangzana, mint a bagoly hangja.

Ahogy a Visszatérés Trójából című regény, úgy ez is megpróbált a valóságra reflektálni, csak az előbb említett Odüsszeusz szemszögéből íródott, és a mondai elemek helyett a tárgyilagosságra épített, addig ez ugyanezt tette Pénelopé oldaláról. 
Ajánlom mindenkinek, aki szereti az ókori politeista mondákat, legendákat, különösen Odüsszeusz és a trójai mondakör történeteit.

A könyv kereskedelmi forgalomban sajnos nem kapható jelenleg, de antikváriumokban és könyvtárakban érdemes szétnézni.

Érdekel az északi mitológiai Gaiman szemén át? Kattints ide!

Kövess minket Facebookon!