Régen kiváltság volt, de ma már, főleg az Unión belül, egyre szélesebb körben elérhető a külföldi továbbtanulás. Magyarországon számos kiváló egyetem közül válogathat az ifjúság, mégis sokan vannak, akik külföldi egyetemeket választanak. És mindenképpen megéri, akár csak egy ösztöndíjas program keretében fél évet más ország egyetemén elvégezni, mert előnynek számít a munkaerőpiacon, ha nemzetközi szinten vannak tapasztalataink. De vajon miben más, mi teheti vonzóvá ezt a lehetőséget?

Egy kedves barátom, Izing Péter évek óta Németországban él, dolgozik és tanul. Kifaggattam mire van szükség az egyetemi felvételihez és milyennek látja az ottani felsőoktatást.
I. P.: Egy külföldi/másik uniós állambeli oktatást nem úgy kell elképzelni, mint valami teljesítőképességen felüli, misztifikált dolgot, ahol a madarak is visszafelé repülnek. Minden esetben tanulni kell, ha elkezdünk készülni, a székre ragasztjuk a fenekünket, mint ahogy ezt otthon is megtennénk.

A legnagyobb különbség, ami nehézséget okozhat, hogy nem az anyanyelveden tanulsz. Mi a tapasztalatod ezen a téren?
I. P.: Ettől nem kell megrémülni egyáltalán. Bundeszállamonként más az oktatási rendszer, vannak különböző korlátozások. Ezek a rendszerek például más-más erősségű nyelvvizsgát követelnek meg egy nem német anyanyelvű felvételizőtől. Itt számolhatunk a B2, C1, sőt a C2-es nyelvvizsga elvárásával is, mely egyetemenként eltérő.

Okozott már neked ez bármilyen problémát?
I. P.: Ha nem az adott ország nyelve a te anyanyelved, akkor természetesen kisebb hátránnyal indulsz majd el ezen a külföldi „tanulásosdi pályán”. Többet kell gyakorolnod, többször kell elolvasnod a szakszövegeket, hogy biztos legyél abban, hogy pontosan megértetted. Ez egy olyan kihívás, amit nem szabadna az embernek elszalasztania. Sok érdekes személyt lehet megismerni egy ilyen pályán, és még az is kiderül(het), hogy a professzorok ugyanolyan emberek, mint mi, és nem űrlények :). Ha valamit esetleg nem értettem az előadáson, odamentem a professzorhoz, aki készségesen elmagyarázta nekem. Szóbeli vizsgán fordult még elő, hogy nem értettem tisztán, hogy mit akar tőlem a vizsgáztató. A kérdést ugyan le tudtam fordítani, csak a lényeget, a mondanivalóját nem értettem. Adott erről egy felvilágosítást teljesen emberi módon, majd folytattuk a szóbeli feleletet.

Tapasztaltál bármilyen pozitív vagy negatív megkülönböztetést, mert más államból érkeztél?
I. P.: Szerintem érezhetetlen a különbség. A diákok és az előadók is ugyanúgy viselkednek a hazai diákokkal és a külföldről érkezőkkel egyaránt. A diákok itt is csak diákok, akik különböző korúak, más-más érdeklődési körökkel. Tanárokkal sem tapasztaltam ezt másként. Nem számít, hogy nem német az anyanyelved, itt arra mennek, hogy tudod-e az anyagot vagy sem.

Térjünk rá a felvételire. Hogyan működik a jelentkezés, mik az elvárások?
I. P.: Ugyan vannak kisebb eltérések az egyetemeken, de nagy vonalakban azonosak az elvárások, ha például EU-s országból érkezel, akkor könnyen teljesíthetőek a felvételi követelmények. Két opció van: érettségi vagy diploma.

Érettségi esetén szükség van az adott szakhoz kötődő szaktárgyra vagy egy specifikus érettségi tantárgyra EMELT szinten. Ezt ki kell hangsúlyoznom, mert otthon nem sokan élnek ezzel a lehetőséggel, ha nem kötelező. És természetes két tárgyból kell emelt szintű érettségivel rendelkezned.
Ha pedig van már diplomád (minimum Bsc), akkor az kiváltja az érettségit és minden akadály nélkül jelentkezhetsz.

Sajnos ezek teljesítése a könnyebb része, majd a felvételi eljárás sajnos nem olyan problémamentes, mint otthon. Minden egyetemnek külön-külön kell elküldeni a hivatalos jelentkezési csomagot, az ún. Beglaubigung-ot, melyet jegyző állít ki változó árakon, átlagosan 10-15 €/példány. Ebbe a csomagba kell bekerülnie az okmányaid másolatának, a végzettségeidet (nyelvvizsga, érettségi vagy diploma) igazoló iratoknak angol vagy német nyelven (ha nem kaptál az iskoláktól, hivatalos fordítóirodát kell felkérni a feladatra).  A dokumentumokról a jegyző másolatot készít, beköti, plombálja.

Ezt minden egyetemen elvárják, emellett alaposan utána kell járni, hogy milyen dokumentumot kér még az adott intézmény. Brémában például, ahol én tanulok, motivációs levelet és önéletrajzot kértek. Fontos elolvasni a kritériumokat, mert nagyon precízek és elvárják, hogy minden meglegyen.

Most jöjjenek a piszkos anyagiak. Mennyibe kerül egy szemeszter?
I. P.: A német oktatásban a szemeszterhez hozzájárulási díjat kell fizetni, ami nem egyenlő a magyarországi költségtérítéses rendszerrel. Itt ebben az árban benne van a diákigazolvány, a városban ill. a bundeszállamra kiterjedően az ingyenes az utazás (változó). Ez Brémában most 311€ volt egy szemeszterre. Ez azt jelenti, hogy Niedersachen tartományban az egyetem és az otthonod közötti vonatokat ingyen használhatod, valamint a brémai tömegközlekedés díjtalan. Nekem egy út kb. 20-30€ lenne, így öt-hat hazaút egy szemeszter alatt, és már megtérült a szemeszterdíj.

Olyan havi jellegű tanulmányi ösztöndíj, mint nálunk, Németországban nincs. Van valami más támogatási rendszer helyette?
I. P.:  Van, a BAFÖG. Ez 10.000€, amelynek csak a felét kell visszafizetni és fontos, hogy a fennmaradó 50%-ot sem terheli kamat! Ez komoly segítség, nagyon jó támogatás, de csak az pályázhatja meg, aki már adózott az országban.

Wow! Ez nagyon jól hangzik! Szóval olyan, mint a diákhitel nálunk, csak sokkal jobb. :) Magyarországról már van egy diplomád, így van némi összehasonlítási alapod. Miben különbözik az oktatás?

I. P.: A bolognai képzés miatt az alapképzés elvileg tananyagban megegyezik, de az elv, ahogy oktatnak teljesen más. Míg otthon erőteljesen az elméleti képzést helyezik előtérbe, itt próbálják összhangba hozni a gyakorlatot az elmélettel. Ez elvben megkönnyíti a tanulmányokat, de emellett nehezebbé is teszi, bár jobban látod, mire kell pontosan figyelned. De, ha tanulsz és sikerül felvenned a ritmust, akkor nem kell félned, hogy kiesel a mókuskerékből.

És mi a helyzet a szemeszterekkel, vizsgákkal, osztályzatokkal? Miben más a kinti rendszer?
I. P.: Minden tartománynak egyéni oktatáspolitikája van, így akár 1-2-3 hét eltérés is lehet. Brémában például most  október 16-án indult az oktatás és február elején lesz vége a téli szemeszternek, majd áprilistól június végéig tart a nyári.

Lényeges különbség, hogy nincsenek zárthelyi vizsgák, tiltják a német törvények, ráadásul rögtön a szemeszter első napján tudjuk az összes vizsga időpontját. Ezekben is van különbség, itt inkább a logikus és tematikus gondolkodásra építenek. Nem adnak ki tételeket, csupán témaköröket, amelyekhez kell(ene) mindent megtanulni, ami majdnem lehetetlen, de mégsem. :)

I. P.: Két különböző országban diplomát szerezni, az már komoly tudást és tapasztalatot jelent. Értsd, itt van a más gondolkodásmódot igénylő oktatás, ami nem eszetlen magolásról szól, persze itt is jellemző, de mégis más. Bár az is tény, hogy Magyarországon közgazdaságtant tanultam, itt kémiát tanulok, nem lehet csak úgy egyszerűen összehasonlítani a kettőt. Mind a kettőhöz más felfogás kell. 

Remélem ezzel a kis szösszenettel segítettünk azoknak, akik ilyesmin törik a fejüket. Köszönöm Péter a hasznos információkat!

Kövess minket a Facebookon is!