Kérem szépen, a kreatív emberekkel csak baj van. Minden korban, mindenkor. Hát még az akkora hatalmi gépezetben, mint a 16. századi Európa keresztény egyháza, amely jobban díjazta az inkább lojális, behódoló, dogmákat tudomásul vevő tömegeket papként, mint a kalandvágyó, mindent megkérdőjelező, folyamatosan új és új kihívások felé forduló isten szolgáját.
Pedig a Historycum Kiadó gondozásában megjelent, Jean-Pierre Montcassen (Cselenyák Imre) tollából származó monumentális regény, A jezsuita főhőse bizony ilyen ember. Matteo Ricci ugyan hithű jezsuita, aki kiszabadulni igyekszik a vallási ellentétektől és dinasztikus harcoktól forrongó Európából, ugyanakkor minden új izgatja és kalandokra csábítja. A kor egyik nagy felfedezetlen fehér foltja a bezárkózott Kína, amely az európai embereknek meseszerűnek, elérhetetlenül távolinak tetszik a messze Keleten.
Matteo megérkezik Makaóba, és amíg a lehetőségre vár – feszülten a rend többi tagjával egyetemben -, tanulni kezdi a kínai élethez elengedhetetlenül szükséges nyelvet és írásmódot. Nem meglepő, hogy éles eszével, különc magatartásával és sajátos véleményével szinte azonnal kiválik társai közül. Nem tömegbe való ember, vezetőinek úgy tűnik, hogy a jezsuiták szervezetét csak felhasználja saját céljai eléréséhez. Mi lehet ez a cél? Igen, hithű, igen, téríteni akar. De a kaland, az új, ugyanolyan elánnal érdekli, mint a keresztény hit térítésének igénye. Kérdez és kutat fáradhatatlanul. Becsül és elismer más vallásokat, még ha ezeknek tetejébe helyezi is saját hitét. Figyelem! Ezért Európában már javában égetnek!
Amikor egy pici rés nyílik a pajzson, és bejutnak Kína keresztényektől eltiltott területére, mulatságos figyelni egyes térítők arroganciáját, az ebből fakadó humoros helyzeteket, a kínai és az európai nézetek és gondolkodásmód különbözőségét. Nagy gyönyörrel olvastam Matteo Ricci megoldásait az érzékeny kínai lélek megfogására.
A jezsuitákról érdemes annyit tudni, hogy működésüket sajátos erkölcs mentén vitték végbe. Úgy is mondhatom, hogy a kor nagy konspirátorainak egyike volt a szervezet, amelynek fő célja az anyaszentegyház dogmáinak megőrzése, a keresztény hit védelme és terjesztése.
Igazi nagyvadak voltak a témában (és máig is azok). Számukra valóság a cél szentesíti az eszközt elképzelése. Szerzetesként hazudni, félrevezetni, csalni, asszonnyal hálni, embert ölni a hit védelmében bármikor elfogadható és feloldozható, istennek tetsző cselekedet (volt?). „Az úr megbocsát, hiszen szent a cél.” Még csak elítélni sem tudom őket: a mai (és mindenkori) titkosszolgálatok alapállása ez a szükséges jó érdekében. Az meg ugye, hogy mi a szükséges jó, nos, legalábbis vita tárgyát képezheti.
Matteo Ricci tehát bejut Kínába és terjeszti az Evangélium üzenetét. De vajon megőrizheti-e identitását egy tőle teljesen eltérő környezetben, amely természetétől annyira idegen? Képes-e megmozdítani Kína monumentális óriását? Mire elég a Menny fiának színe előtti megjelenés, mire elég a puszta hit ebben a hanyatló, forrongó birodalomban? És mi lesz Matteo szüzességi fogadalmával, amikor találkozik Jádevirágal? Hány év szükséges a keleti ember és a keleti mentalitás feltöréséhez? Vagy egy élet is kevés hozzá? Ki lesz eredményesebb, Matteo Ricci, a jezsuita, vagy Li doktor, a nyugati majom?
A regény valós eseményeken, személyeken keresztül mutatja be, mi történik akkor, ha két, látszólag teljesen ellentétes világ találkozik egymással. A történet Fonyódi Tibor által filmnek készült, de finanszírozás hiányában elmaradt a megvalósítás. Ebből a forgatókönyvből született meg Jean-Pierre Montcassen (Cselenyák Imre) közreműködésével A jezsuita című regény. És de jó, hogy megszületett! Öröm olvasni. Akinek valaha volt a kezében Clavell Sógunja, vagy látta a belőle készült filmet, annak mondom: ez a mű hasonló humorú és életérzésű. Nem olyan! Nem az! Csak hasonló, amit nagy élvezettel olvastam.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel vásárolhatod meg!
Köszönjük, Historycum Kiadó!
Tudod, miért szól a harang Kőszegen, mindennap 11 órakor? Nem? Pedig nagyon érdekes története van ennek. Kattints!
Tetszik, amit olvastál?
