Egy csibész boszorkányégető-tanonc a középkorból

2018. június 08. 07:45 - Carbonari

Könyvajánló - Trux Béla: Az inkvizítor

szerzetes.jpg

Sosem olvastam még Trux Bélától semmit. Legalábbis elejétől a végéig semmit. Elkezdtem Akkon ostromát, de hamar félretettem: nincs harag, nem nekem írta a szerző, állapítottam meg róla, és ennyiben hagytam a kérdést.

Nemrégiben azonban Trux Béla legújabb művével kapcsolatban több szuperlatívuszokban hemzsegő véleménybe futottam bele, hogy hú, ez a mű aztán nagyon ott van! Nagyon tud! Nagyon-nagyon-nagyon. Nyeltem egyet, és begépeltem a közösségi fórumra: „hát jó. Megrendeltem.”

És tényleg megrendeltem. Hamarosan kézbe is foghattam, és kellemes kora nyári estéken – amikor már kitárva minden ablak éjjel, de szigorúan csak éjjel, napközben konzekvensen zárva, ne viccelj, kinn kezd az agyamra menni a hőmérséklet, és hol van még az igazi nyár! – szóval, a kellemes nyári estéken belelapoztam a kötetbe, hogy akkor keblemre könyvecske, ismerkedjünk.

Megmondom azt is, honnantól kezdett érdekelni a cselekmény: a harmincadik oldaltól. Addig olyan érzésem volt, mintha Umberto Ecot olvasnék (az is nagy szó azért, sőt!), de a fent említett oldalszámtól megvett magának az író, kilóra. Jó, ennél a sorozatnál.

„Utólag bevallom, a patkányokkal volt a legtöbb bajom. Igazán embert próbáló feladat volt a befogásuk. A kecskét a város közeli tanyán vettem, és a mai napig nem tartom eltékozoltnak azt a pénzt. Tavasz lévén rügyeztek a rózsák, a poloskákat csak be kellett gyűjtenem. A kísértést folytattam volna még tovább is, mert rendkívül szórakoztatott a tiszteletre méltó diákok ijedelme, de féltem, ha túlfeszítem a húrt, valaki képes, és a nyakunkra hívja az inkvizíciót.”

A fenti események kieszelője a gólyaként a párizsi egyetemre került főhős, Lyoni Wolfgang eszét dicsérik. Nem kell neki a szomszédba menni fifikáért, éles eszű, összefüggéseket, lehetőségeket hamar meglátó fiúcska csibész nagy legénnyé serdül az egyetemen. Szívja magába a tudást, de egyben szivatja is  magát kíváncsiságával, tudásszomjával - mint később kiderül. Nem hagyja magát, talpra esik minden éles helyzetben, kihasznál mindent, ami kisnemesi származását megtámogathatja a tanulásban és a mindennapi megélhetésben. Sőt, konokul gyűjti a szívességeket, és alkalmas időben be is hajtja azokat.
Istenem, mit csináljak, férfiban imádom a csibészeket!
Ez van.

Lyoni Wolfgang sorsán keresztül egy csomó XIII. századi tény tárul fel a történelemre éhes személy előtt, úgymint:

- ne bakker már, tényleg, maguk a „frates conversi-k sem olvashatták a Szentírást, nehogy ártatlan lelküket megfertőzze ez a cselekedet?
- meg mi van, hogy bibliajavító bizottságok?
- mi történt tatárjáráskor a Magyar Királyságban?
Na, mindegy, a fenti kettő csak borzolta a hangulatomat, nem, mintha nem találkoztam volna egyéb, értelmetlen tényekkel is a középkori kereszténység életéből.

Szóval Lyoni Wolfgang, térjünk csak vissza viselt dolgaihoz. A korban bűnösnek tekintett kíváncsisága egy minden hájjal megkent inkvizítor karjába kergeti a meggondolatlan ifjút, akinek két választása lehet: mesterévé fogadja Passaui Paulust, a Szent Officium (inkvizíció) jelentős személyiségét és papként hűséges tanítványa lesz, vagy máglyahalál. Nyilván nem morfondírozott sokat a lehetőségei mélységén, hanem az életet választotta.

Hamarosan betekintést nyer a kémek (mert az inkvizíció sajátos szempontból tulajdonképpen nem más, mint a hitetlenek felderítése, nyomozás és vallatás) teljes arzenáljába, ahol a megtévesztés, csalás, blöff, és akár a társ feláldozása a szent cél érdekében mindennapos.

A szerző, Trux Béla
trux.jpg

Már szépen tanul és lehetőség szerint mesterét is át-átvágja hősünk, amikor egy nagyobb ügy érdekében IV. Béla magyar király országába veti őket a szent küldetés. Paulus óriási hatalommal érkezett az területre, szavára az ország legnagyobb papi méltóságának, az érseknek is fejet kellett hajtania. Számtalan kalandban lesz részük az országban, el is szakadnak egymástól. Lyoni Wolfgang kénytelen-kelletlen eltölt némi időt a kunoknál, megismeri és tisztelni kezdi őket. Különös utakon kerülnek össze ismét Paulus mesterrel, és a tanítvány egyre inkább azt érzi, hogy nő és nő a szakadék kettőjük között. A mester a szent cél érdekében számolatlan alkalommal használta ki őt és tette kockára Wolfgang életét, már pedig ez nyomtalanul nem múlik el az ember életéből.

Mi lesz a tanítvány és mester viszonyával? Miért mennek egészen pontosan a Magyar Királyságba? Milyen kalandok árán éli(k) túl az egyáltalán nem veszélytelen utat? Túlnövi-e a tanítvány a mestert? Hová vezet a kettőjük között feszülő ellentét, amely a tudást nem megőrizni, hanem elpusztítani rendeltetett?

A legfontosabb kérdés: tessék mondani, mikor jelenik meg a második része?!

20170607_111240_791.jpgHa felkeltettem az érdeklődésed, képre kattintva kedvezményes áron megvásárolhatod!

Kövess minket a Facebookon is!

Érdekel más történelmi kalandregény is? Kattints!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr7212747872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása