"Ne menj vizes fejjel ki, mert megfázol!"
"Vedd fel ezt a pulcsit, mert megfázol!"
"Ne olvass sötétben, mert tönkremegy a szemed!"
"Ne ébreszd fel az alvajárót, mert meghal!"
"Forró citromos-mézes tea! Az mindenre jó" (Ugyanez a verzió hallható pálinka esetén is.)
Ugye, hogy a fenti jó tanácsokat sokszor hallottad már? És azt is tudod, hogy a nagy része tévhit? Nézzük meg, mi történik valójában!
1. "Ne olvass sötétben, mert tönkremegy a szemed!"
Valójában ha félhomályban, gyengébb látási viszonyok mellett olvasunk, akkor néhány, napközben nem használt izom a szem körül pluszmunkát végez, ezért érezzük úgy, hogy kellemetlen, erőltetjük a szemünket, amitől megfájdulhat a fejünk is. Azonban ez a pluszmunka semmilyen hatással nincs a látásunkra, ha utána pihentetjük a szemünket, semmi gondot nem fog okozni.
2. "Lázas vagy? Jól fűts be és takarózz be nyakig, hogy kiizzadd a betegséget!"
Ha lázas betegen 21. századi múmiaként becsavarjuk magunkat a lakásban fellelhető összes takaróba, azzal egyetlen egy dolgot érünk el: a szervezetünk rohamtempóban szabadul meg a folyadéktól, könnyebben kiszáradunk, és még kellemetlenebbül is érezzük magunkat. Nem véletlenül mondják az orvosok, hogy igyunk sok folyadékot, ha betegek vagyunk - semmit nem segítünk, ha gyorsabban megszabadulunk tőle. A pihenés valóban fontos, és ha fázunk, takarózzunk be nyugodtan, de nem kell kényszeres beburkolózni, ha úgy nem érezzük jól magunkat.
3. "Ne ébreszd fel az alvajárót, mert meghal!"
Általában az a verzió terjedt el, amelyben ha felébresztjük az alvajárót, szívinfarktust kaphat. Semmivel nincs rá nagyobb esély, minthogy bármikor máskor szívinfarktust kapjon, sőt, valójában éppen hogy veszélyes ebben az állapotában hagyni, mivel könnyedén balesetet szenvedhet vagy okozhat. Vannak olyan alvajárók, akik egészen komplex tevékenységeket is képesek álmukban végezni, pl. főznek, kertészkednek, akár autót vezetnek, de ez nagyon ritka. A legtöbb alvajáró megelégszik annyival, hogy járkál pár lépést a lakásban. Egy iskolai osztálytársam hajlamos volt az alvajárásra, és egyszer egy nagy kötéssel érkezett suliba egy hosszú hétvége után. Kiderült, hogy alvajárt, lesétált az emeletről a szobájából a földszintre, ahol a nappaliban a szőnyeg sarka fel volt gyűrve: ott botlott meg, és fejjel nekiesett egy szekrény sarkának, megrepedt a koponyája. Náluk egyébként akkoriban épp felújításra készülődtek, és ideiglenesen egy korlát nélküli csigalépcső vezetett le az emeletről, ám ezt az akadályt simán vette álmában. Ebből is látszik, hogy ha alvajárót látunk, fontos, hogy felébresszük, viszont nem érdemes kézzel felrázni, mert álmából felriadva akaratlanul is sérülést okozhat nekünk. A legjobb, ha valami éles zajt csapunk, és úgy ébresztjük fel.
4. "Citromos-mézes tea! Az a legjobb, ha beteg vagy!"
Valóban jó, mert finom, és jól is esik, mert meleg. De ezen túl sajnos nincs haszna. Ha forró vízbe teszünk citromot, a benne lévő C-vitamint azonnal kinyírjuk, ahogyan a mézben lévő antioxidánsokat is. Ezért nem érdemes a zöldségeket-gyümölcsöket agyonfőzni-sütni, mert a bennük lévő vitaminok, nyomelemek jó része a hőhatás miatt használhatatlanná válik. A citrom is, a méz is jó, nagyon sok fontos alkotóelemet tartalmaznak, amelyek segítenek a vírusok elleni harcban, de csak egy forró tea után (amit maximum az íze miatt érdemes ízesíteni).
5. "Nem menj ki vizes hajjal a hidegbe, mert megfázol!"
Bármilyen meglepő, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Tény, hogy az őszi-téli hónapokban nagyobb eséllyel leszünk betegek, mint nyáron, de ez csupán annak köszönhető, hogy ilyenkor (a fűtés miatt is) a közlekedési eszközökön, a házakban koncentrálódnak a vírusok, mivel a hidegben megbénulnak, és így nagyobb eséllyel is kapjuk el. Az immunrendszerünket pedig a hideg-meleg váltakozása sikeresen legyengíti (meleg lakásból ki a hidegbe, fűtött buszra-vonatra-metróra fel, ahol ráadásul egy rakás beteg ember rádtüsszenthet, meleg irodába be, hidegbe ki, stb.), így minden vírus könnyebben megtámadja. Ám ennek semmi köze nincs a vizes hajhoz, az maximum kellemetlen érzés, mivel tény, hogy a fejünkön keresztül veszítjük a legtöbb hőt.
6. "A pálinka mindenre jó!"
Eltérő népek eltérő italokra mondják ugyanezt, nálunk a pálinka lett a befutó. Attól függ, mi a panasz. Sebkezelésre és fertőtlenítésre pl. teljesen alkalmatlan, ilyen esetben a legjobb, ha nincs rendes fertőtlenítőnk, a langyos, szappanos víz. Ha alkoholnál maradunk, érdekes módon a bor sokkal hatásosabb fertőtlenítő. mint a pálinka, valószínűleg a savtartalma miatt. A sör pedig a baktériumok ellen lehet hatásos. Gyomorpanaszok, görcsök esetén segíthet, de csak a tünetet, a görcsöt szünteti meg, mivel ellazítja az izmokat, ám magán az esetleges betegségen akár még súlyosbíthat is. Ha csak annyi a bajunk, hogy teleettük magunkat, akkor valóban segít.
Ha nátha esetén megiszunk egy felest, azzal semmit nem tettünk a szervezetünkért. A 40%-os alkoholtartalom nagyon gyenge ahhoz, hogy a baktériumokat és vírusokat elpusztítsa, ráadásul mire a tünetek jelentkeznek, már leginkább a vérünkben vannak a vírusok, vagyis 70% fölé kéne emelni a véralkohol-szintünket, ami nem egészen egészséges... Fájó torok esetén pedig minimum egy percig, de inkább tovább a torkunkban kell tartani az italt, hogy segítsen. Az egyetlen ok, amiért úgy érezzük, segít, az az, hogy enyhíti a fájdalomérzetet, de valós hatást nem vált ki. Nagy mennyiségben ráadásul károsíthatjuk a gyomor nyálkahártyáját is.
A dohány a pestis ellenszere? Kattints ide, hogy megtudd!
Kövess minket Facebookon!
