Időutazás mellékhatásokkal

2018. december 01. 06:37 - Carbonari

Könyvajánló - Tom Sweterlitsch: Letűnt világok

idoutazas.jpgNyomozóként folyton a jövőbe utazni, hogy a jelenben meg lehessen oldani, 
netán megelőzni a folyamatban lévő vagy éppen csak megtörtént bűnügyet?
Istenkirálycsászárság, nem?
Csak a mellékhatásokkal nem számoltak. 

Az Agave Könyvek Kiadó pár hete jelentette meg Tom Sweterlitsch: Letűnt világok című könyvét, amelyet a fülszöveg alapján azonnal a "nekem ez kell" listára pakoltam és sikerült is megszereznem. Minden adott volt ahhoz, hogy érdekeljen a cselekmény: jövőutazás (tegye fel a kezét, akit meg sem érint), nyomozás (röpke három hónapig voltam nyomozó is, nem  mondom, hogy imádtam, de mindig nosztalgiával gondolok rá), na és a világ megmentése, csak úgy mellesleg.

Mert a Terminus jön, közeledik, és minél jobban nyomoznak ezután az egyfajta világvége után, annál biztosabban, de ami fontosabb: annál hamarabb köszönt be.
Amikor először felfedezték ezt az emberiséget fenyegető árnyat, 1997-hez képest - amikor a jelen folyik éppen - évszázadokra lehetett tenni az esemény bekövetkeztének időpontját, de nincs mese, valami miatt állandó változásban van ez az időpont és egyre közeledik a huszadik századhoz, olyannyira, hogy két évtized laufot sem hagy a problémán dolgozó szakembereknek megoldást találni a gondra.

"Az élet erősebb az időnél, írta. Hamis remény."

"Kételkedünk a csodákban, de amikor megtörténnek, úgy fogadjuk őket, mintha mindennapos események lennének."

Véres leszámolással indul a mű cselekménye: egy családot kiirtanak az élők sorából, két gyereket, az anyát, a 17 éves nagylányt viszont életben lévőnek gondolják az ügyben vizsgálatot folytató nyomozók. A nyomok a tettes személyére vallanak, szinte biztosnak látszik a katona hivatású családapa felelőssége, aki valamikor eltűntnek lett nyilvánítva egy titkos megbízatás végrehajtása során. De ha eltűnt, akkor hogy kerülhet képbe gyanúsítottként? Az ügyhöz kirendelik Shannon Moss-t is, aki a Haditengerészeti Nyomozóiroda egyik titkos részlegének az ügynöke, ő már többször vett részt űrutazással vagy időutazással járó küldetéseken.

A részleg létezéséről kevesen tudnak, alapvetően két funkciót lát el. A Mélyűr felfedezésével az expedíciók egyrészt az emberiség számára alkalmas bolygókat keresnek, másrészt a Mélyidőben történő ugrásokkal pedig lehetséges jövőkbe utaznak, hogy a jelenben megoldhatatlannak bizonyuló eseteket göngyölítsenek fel. Érdekesség, hogy a büntetőügyben felmerült férfi neve hasonló munka elvégzése közben tűnt el, méghozzá űrhajóstól, így kerül speciálisként Shannon ehhez az ügyhöz.

A szerző, Tom Sweterlitschtomsle.jpg

Shannon nem is egyszer ugrik a jövőbe, hogy kiderítse, mi történt 1997-ben. Olyan jövőket látogat meg, amelyek saját idejébe való visszaugráskor egyszerűen... megsemmisülnek. Párhuzamos jövők, ahol szinte mindenkit ismer 1997-ből. Érdekes figyelni a jövő elágazó útjait. Mit tud kideríteni? Úgysem hinnéd el, ha leírnám, ehhez el kell olvasnod a könyvet. És mire elég a jövőutazás az ügyben? Szinte semmire, mert ha megelőz egy cselekményt, akkor lehet, hogy a célszemély életben marad, de ahhoz ezer százalékos biztonsággal hozzá lehet tenni, hogy másvalaki élete oltódik ki vagy kerül javíthatatlanul szörnyű mellékvágányra. Nem lehet büntetlenül átverni se az időt, se a sorsot.

A szerző olyan világot fest le az olvasó számára, amely egyszerre bűvöli el, rémíti halálra, nézi tehetetlen dühvel és csodálattal, hogy te úristen... Igen, te úristen. A helyenként horrorisztikus mű (és még nyomozós, időutazós, sci-fis, krimis, thrilleres, hogy pontos legyek) nagy hatással van a kötetet kézbe vevőre, nem engedi el, szorongatja az ember torkát és szinte kényszerít, hogy nézd! Nézd csak, nézd! Figyeld, mi fog történni, élj és lélegezz velük, hökkenj meg, borzongj és akard tudni, mi lesz a világ sorsa.

Mondjuk, az epilógustól dobtam egy hátast.
Akkor inkább jöjjön a világvége.
(Ki és mikor készít belőle filmet? Ott fogok ülni a premieren!)

Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadótól kedvezményesen meg is vásárolhatod!

letunt.jpg

 

A sajtópéldány az Agave Könyvek Kiadó jóvoltából került birtokunkba - köszönjük!

 

 

Érdekelnek a könyvújdonságok, hogy mit olvass és miért? Kövess minket a Facebookon is!

 

 

Ellenséges világűr és minden orosznál van egy vodka. Érdekel? Kattints!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr9814395822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása