Ódon ház, recsegő padló, libbenő függöny, suttogások, elsuhanó árnyak? Emberek, akik bemerészkednek éjszakára a falai közé? Igen, ezek a klasszikus kísértetház ismérvei a filmekben. És hogy mindez honnan eredeztethető? Nagy valószínűséggel a Hill House szellemétől.

A művet Shirley Jackson követte el 1959-ben, ami akkor nagy durranásnak számíthatott, és sokkal jobban üthetett az akkori embereknél, mint a mostani rémfilmeken edződött olvasókon. A regény nem is klasszikusan horror/kísértethistória, inkább lélektani dráma. Az alaphelyzet kiváló. Adottak a jól kitalált figurák: lelki bajokkal küzdő, önbizalomhiányos Eleanor, ennek gyökeres ellentéte, Theo, aki szabadszájú, heves teremtés, Luke a ház örököse, aki érdekes morális értékrenddel bír, és persze Dr. Montague, a válaszokat kereső tudós, aki erősen érdeklődik a természetfeletti iránt. Itt van még a fura házvezetőnő, Mrs. Dudley aki mantrázza a kis napirendjét mindenkinek mindennap, és persze a jó doktor felesége, aki érkezésével felbolygat mindent. Ők a főbb szereplők, az ő lelki válságukat járjuk végig a regény során, ki hogyan reagál vérmérséklete szerint a házban tapasztalt jelenségekre.

A feszültségkeltő atomszféra adott, a karakterek közötti interakció sem rossz, leszámítva pár lazáskodó, vicceskedőnek szánt párbeszédet. Mégis lassan csordogál a regény, ami egyébként sem hosszú. Sok a felesleges rész, időhúzás, amit lehet hangulatkeltésnek,karakterábrázolásnak hívni, nekem mégsem ez jött le. Például Eleanor autóútja a regény elején annyira feleslegesen hosszú, hogy már ott kénytelen voltam átlapozni részeket.

Azonban amikor elkap a hangulat, akkor olvastatja magát. Éjjeli hangok, zörgések, kopogások, az ágyas kézfogásos rész pl. mind-mind hatásos részek. Ezeket vették át a későbbi folytatások, feldolgozások. Tehát meglett volna minden ahhoz, hogy egy igazi kísértethistóriát kapjunk, amit a cím is ígér. Ehelyett kapunk lelki vergődést, egy megőrülés történetét, és sokszor céltalan párbeszédeket. Ettől függetlenül alapmű a zsáner kedvelőinek, ha másért nem, akkor azért, hogy lássák, kinek a köpönyegéből bújtak ki a későbbi kedvenc filmjeik, regényeik, mint pl. a Bíborhegy, A fekete ruhás nő, vagy akár a Démonok között sorozat. De maga Stephen King is merített a szerzőtől.

A regény kapott pár feldolgozást is. Az 1963-as A ház hideg szíve talán a leghűbb a regényhez. Kis kekeckedés: a filmben 90 évet mondanak a ház "életkorának", a regényben 80-at. Lehet fordítási hiba... És ott van az 1999-es Az átok, amit szinte mindenki utál. Nekem viszont tetszik, mivel eltér a műtől, és sokkal inkább kísértetházas móka mint az eredeti.

És a 2018-as sorozat, aminek szintén nincs sok köze a regényhez, de pont ezért kiváló kísértettörténet, ami azért kellő drámát is tartalmaz.

Köszönöm a lehetőséget a Gabo Kiadónak! A borítóra kattintva elérhető a könyv kedvezményes áron, a kiadótól.

Egy szociopata sorozatgyilkos az FBI alkalmazásában?

Kövess minket Facebookon!