Képzeld el, hogy van egy kis kávézód, boldogan élsz a pároddal, minden rendben az életedben. Aztán egyszer csak felbukkan egy ismeretlen férfi, aki azt állítja, hogy ő a te férjed, van két gyereketek, és te három éve eltűntél...

Nem egyszerű helyzet, igaz? Louisével pontosan ez történik. Boldogan vezet egy kis kávézót Christianso szigetén, a kávézó feletti lakásban él író párjával, Joachimmal, és minden rendben az életében. Aztán felbukkan Edmund, a magas, jóképű idegen, és Helenének szólítja... végül egy vizsgálat kideríti, hogy így igaz, ő nem más, mint a három évvel korábban eltűnt gazdag örökösnő, Helena Söderberg, Edmund Söderberg felesége, két gyerek anyja. Csakhogy ő erre egyáltalán nem emlékszik.

De mi történt vele? Miért hitte azt, hogy ő Louise Andersen, egy lány, aki árvaházban nőtt fel, utazgatott, végül megtalálta a boldogságot a kis szigeten Joachim mellett? Gyorsan kiderül, hogy amikor három évvel korábban felbukkant a szigeten, súlyos, potenciálisan halálos fejsérüléssel került kórházba. Amikor magához tért, semmire nem emlékezett a múltjából, de az orvosok Louisének szólították, mivel egy bizonyos Louise Andersen táskáját és iratait találták meg nála. Louise pedig nem más, mint egy fiatal, elkallódott lány, akit egyszer prostitúció miatt vittek be a rendőrök, viszont évek óta nem látták sehol. Mi történt közte és Helene között? Hogyan sérült meg a nő? Miért vesztette el az emlékezetét?

Helenének retrográd amnéziája van, ami azt jelenti, hogy egy súlyos sérülés vagy trauma előtti dolgokra nem emlékszik, és sok esetben a régebbi emlékek felidézését is gátolja. Heteken át pszichiáterek segítik az emlékek előbukkanását, ám a rendőrök mindvégig hazug bűnözőként kezelik. A nőnek azonban nem csak velük kell megbirkóznia, hanem rendbe kell tennie magában Joachim és Edmund dolgait is.

Amikor kinyitottam a könyvet, rögtön hátra lapoztam, ahol néhány sor szokott szerepelni a szerzőről egy fénykép kíséretében. Jól meg is lepődtem, ugyanis az Anna Ekberg írói név egy szerzőpáros, Anders Rønnow Klarlund dán rendező, forgatókönyvíró, és Jacob Weinreich forgatókönyvíró személyét rejti. Jacob Weinreich saját nevén több, mint húsz regényt jegyez, ez az első közös regénye Klarlunddal.

Ez a könyv az alaphelyzetével és főképp a stílusával valahogy jobban megfogott, mint a Sárga Könyvek kiadói sorozat első kötete, a Vér a véremből. Bevallom, sosem hallottam még a két szerzőről, de a debütálásuk nálam igen ígéretes volt, figyelni fogom, jelenik-e meg valami még tőlük. :) Az alaphelyzete nagyon érdekes és elgondolkodtató. Eszembe jut Clive Wearing karmester esete, akit a herpes simplex vírus támadott meg, aminek következtében antarográd és retrográd amnézia alakult ki nála, az agya képtelen új emlékeket létrehozni. Nem szeretném, hogy hasonló történjen velem, hiszen ha nem emlékszem a múltamra, a szeretteimre, akkor eltűnik az identitásom is. Ez egy rendkívül ijesztő eshetőség - őszintén szólva valahol ijesztőbb, mint akár a bénulás, akár valamelyik érzékem elvesztésének lehetősége. Soha nem szeretném átélni azt, amit Helenének kellett...

Köszönöm a lehetőséget az Animus Kiadónak! A könyv elérhető a borítóra kattintva kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól!

Érdekel, hogy is működik az emlékeink őre?

Kövess minket Facebookon!