Egy nukleáris háború az emberiséget a kihalás szélére sodorja. De megmentésükre érkezik egy idegen faj. Céljuk, hogy megmentsék a bolygót, majd a kimentett emberekből saját örökítőanyaguk segítségével tökéletes fajt hozzanak létre és újra benépesítsék a Földet. De mi van, ha a megmentésért túlságosan nagy árat kell fizetni?
Több mint harminc évvel eredeti megjelenése után végre magyarul is megjelent Octavia E. Butler Xenogenezis-trilógiájának első kötete Hajnal címmel. A 2006-ban elhunyt klasszikus sci-fi szerző az összes nagyobb díjat bezsebelte a területen, ezért izgatottan vártam, hogy olvashassak tőle és szerencsére ebben a kötetben nem kellett csalódnom. Bár annyit el kell árulnom, hogy fülszöveg elolvasása nélkül is lecsaptam volna erre a kötetre, mert a gyönyörű, különleges fémfóliás (cold foild) borító parádésra sikerült. Engem már azzal megvett a kiadó. Na, de ugorjunk a sztorira.
A történet főszereplője egy fiatal, színes bőrű nő, Lilith Iyapo, aki egy idegen faj űrhajóján ébred és fogalma sincs, hogy mi történik. A helyzet hamar megváltozik és kiderül mi is történt. Több száz évvel ezelőtt egy nukleáris apokalipszis idején az emberiség kipusztulásra volt ítélve. Aztán megérkeztek az oankálik, akik kihoztak egy markonyi embert a Földről, hogy megmentsék a fajunkat, de ezt nem rögtön mesélték el neki. Előtte fogoly volt, akit időnként felébresztettek. Ilyenkor újabb és újabb vágásokat fedezett fel a testén és kérdésekkel bombázták.
"Emlékszik a háborúra?
Nevetséges kérdés. Hogy is felejthetné el bárki, aki átélte? Maroknyi ember kísérletet tett az emberiség eltörlésére. Kis híján siker koronázta erőfeszítéseiket. Valahogy – puszta szerencse – túlélte a világégést… majd ennek örömére foglyul ejtették és tömlöcbe vetették. A jó ég tudja, kicsoda. Lilith megígérte, hogy válaszol minden kérdésükre, ha kiengedik a zárkából.
Fogvatartói nemet mondtak."
250 éven át tartották mesterséges kómában az embereket egy űrhajón, amíg hihetetlen technológiájuknak köszönhetően sikerült újra lakhatóvá tenniük a bolygót, amit az emberek a háborúikkal tönkretettek. Itt az ideje, hogy az emberek hazatérjenek és új civilizációt építsenek. Lilith feladata, hogy kiképezze és visszavezesse az embereket az űrhajóról a Földre. Ó, és a vágások! Az oankálik faja szürke bőrű, érzékelő csápokkal borított lényekből áll, melyek valamennyire emberszerűek. Ők génkereskedők, az univerzum vándorai. Most azt tűzték ki célul, hogy feljavítják az embereket.
Mit is jelent ez? Genetikai módosításokat végeznek az embereken, hogy azok jobbá és túlélőbbé váljanak. Fizikai képességeik javultak, ráadásul rengeteg földi betegség, például a rák ellenszerét kifejlesztették és elérték, hogy az ember ne lehessen többé beteg. De a változás nem csak fizikai, mentális képességeik is változtak. Az oankálik azokat a vonásokat is ki akarják törölni az emberből, mely a földi élet pusztulásához vezetett.
Rengeteg kísérlet és kutatás után, Lilith-et bízzák meg egy negyven fős csoport felébresztésével és összekovácsolásával. A dolog nem megy könnyen, hiszen olyan emberekről beszélünk, akik elvesztették a szeretteiket és most arra kényszerítik őket, hogy vadidegenekkel alkossanak közösséget. Mindezt úgy, hogy még azzal is meg kell birkózniuk, hogy földönkívüli életformák is beleszólnak a dolgaikba. Sokan xenofóbok, betegesen félnek az idegenektől, de közben egymással szemben is gyakran agresszívak, erőszakosak. Emiatt Lilith egyre inkább húz a békés együttélésre törekvő oankálik felé, még akkor is, ha ők sem a legtökéletesebb népek.
És akkor finoman fogalmaztam, ugyanis a megmentésnek ára van. Az oankálik DNS-üket összekapcsolják más fajokkal, hogy egyre tökéletesebb életformát hozzanak létre. Vannak oankáli férfiak, nők és mellettük egy harmadik nem, az ólojok. Utóbbiak rendelkeznek plusz nyúlványokkal, ezekkel tudják manipulálni a génállományt. Az emberi párok közé harmadik félként a szexuális aktusokra elküldik az ólojokat, így jöhet létre a két faj utódlása. Bizarr és ijesztő, mondhatnánk, hogy nemet is mondhattak volna, de elkábították őket és gyakorlatilag rájuk erőszakolták magukat, hogy együtt benépesítsék a Földet.
"- Én enyhíthetem a hierarchikus problémákat, te pedig csökkentheted a fizikai korlátainkat. A gyerekeink nem fogják kiirtani egymást egy háborúban, cserébe szükség esetén képesek lesznek visszanöveszteni a végtagjaikat vagy módosításokat eszközölni magukban. És ez még csak néhány előny.
- De nem emberek lesznek - kardoskodott Lilith. - És csak ez számít. Nem értheted, de semmi más nem számít."
Vagy mégis? Az emberek végül összefognak és kitör a fajok közötti háború, melyben Lilith választásra kényszerül: feladják az emberi mivoltukat, hogy keveredve egy új fajjal élhessenek a Földön, behódolva az elnyomóknak vagy visszakerülnek a mesterséges kómába és az űrhajón maradva a feledés homályába boruljon az emberiség...
Egy nagyon izgalmas és érdekes, elgondolkodtató regény az elnyomásról, a túlélésről, az ismeretlentől való félelemről, a küzdelmekről, az egyén fontosságáról. Vajon ki lehet irtani az emberből az önpusztító hajlamot? Érdemes feladni önmagunkat a túlélésért? Túlélés az egyáltalán? Izgalmas kérdések. Ráadásul hiába játszódik az űrben, hiába a földönkívüliek, ebben a könyvben az emberi kapcsolatok sokkal lényegesebb szerepet játszanak. Számos erkölcsi és morális kérdést vet fel a kötet, a xenofóbia pedig nem is lehetne aktuálisabb kérdés, hiába harminc éves kötet. Lilith karakterfejlődése is izgalmas ebben a kérdésben. A kötet elején még viszolygott az idegenek látványától is, majd apránként a társukká válik.
A kiadó várhatóan ősszel hozza el a kötet második részét, jövő tavasszal pedig a trilógia zárását. Izgatottan várom miként boldogul egymással a két faj a továbbiakban.
"Butler víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak."
LA Style
A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!
Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!
Kövess minket a Facebookon is!
Amikor a Hold kínai gyarmattá válik...érdekel? Kattints!
