Odin, Thor és Loki nevét biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki ismeri. De mi a helyzet a többiekkel?

Yggdrasil világfa. A képet Búi Kristjánsson készítette 1990-ben az eredeti szövegek alapján.

Ymir, Frigg, Heimdall, Búri, az Ászok és a Vánok, Frey és Freya, meg persze a mitikus lények és tárgyak... a legtöbben legalább a nevüket hallottuk már, még ha nem is vagyunk benne egészen biztosak, kik, vagy mik is ezek. Ez a könyv tartalmazza a próza Eddát és az Edda-verseket egyaránt, de szerintem nem ez a fő érdekessége.

A skandináv mitológia európai életünk egyik alapköve, elemei számos hétköznapi dologban visszaköszönnek sok országban, pl. a napok elnevezései is számtalan országban ebből ered. De nagy hatással volt a zenére, irodalomra is, főként a fantasy műfajára, elég csak Tolkien klasszikusára, Középfölde világára gondolni és számtalan azóta született műre. Orkok, trollok, elfek, törpék és óriások - ők mind a skandináv mitológia részei. 

Az északiak istenei épp olyan emberszerűek, mint a görög-római istenek, saját történetük van, hadakoznak egymással, viszálykodnak és szerelmesek, de mégis a szerepük kevésbé meghatározott, mint a görög isteneknél, nem annyira körülhatárolt és egyértelmű, hogy minek is az istenei. Persze ott is megvannak a klasszikus harc, termékenység, művészet, stb. főbb pártfogói, de a szerepük sokkal több, bővebb, mint a görög-római megfelelőiké, bár némelyikük ezen hitekből is származik. Ráadásul ott a kavar az Ászok és a Vánok között, Frigg, Odin felesége, a házasság, család istennője szerepe pl. megegyeztethető a Vánok egyik istenével, Freyjával. Freyja férje Odr, aki valószínűleg Odin egyik alakváltozata. A hadisteni kötelezettségeket pedig Odin, Thor és Tyr egyaránt magára vállalta. Thor a legismertebb, sőt, legnépszerűbb isten, nem csak ma, és nem csak a Marvel miatt (bár Loki a nyomában), korábban is az volt, ő az emberek védelmezője. Nem túl okos, harsány isten, aki mulatozni egész jól tud - gondolom ez mindig is bejött az embereknek. :)

A könyv első kb. ötven oldalán a szakértő szerző és fordító, Bernáth István bevezetőjét olvashatjuk, amelyben mesél a skandináv mitológia mibenlétéről, eredetéről, sőt, a skandináv népekről, hogy mi és mikor hatott a történeteikre, egyáltalán mikor íródtak ezek, mi jellemzi az északi népek verseit, életmódját. Megkockáztatom, hogy Bernáth Istvánnál kevés nagyobb tudású ember élt Magyarországon, ami ezt a témát illeti. Nagyon olvasmányos stílusban, a személyes benyomásait sem elhallgatva mesél, magyaráz és töpreng arról, ami a szenvedélye volt, mesél a fordítás nehézségeiről, már ami a verseket illeti, meg néhány hasonló dilemmájáról. Örömmel hallgatnám őt élőben is, az eddigi könyveiben mindig is ezek, a saját hozzáfűzései, magyarázatai, történetei voltak a legolvasmányosabbak, és valami átragadt rám is abból a szenvedélyből, ami őt éltette. 

A szerző 2012-ben elhunyt. Két európai nyelvterület feltárása is az ő nevéhez fűződik, mellettük egy dél-afrikai nyelv és kultúra, az afrikánsz is a kutatási területei közé tartozott. Fordított német, francia és izlandi szerzeményeket, köztük több olyat, ami első ízben jelent meg a közreműködése által Magyarországon. Ilyen egyébként a Skandináv mitológia c. kötetben szereplő Próza Edda és a verses Edda is, teljes egészében, mindegyik változata soha nem került még fordításra és kiadásra az országban.

Köszönöm a lehetőséget a Corvina Kiadónak! A kötet elérhető kedvezményes áron a borítóra kattintva, közvetlenül a kiadó oldaláról.

Ki volt az első európai Amerikában?

Kövess minket Facebookon!