"Megnyílni az embertelen és az emberfeletti számára, (...) ez a filozófia értelme."
Gilles Deleuze
Az emberi gondolkodás rákfenéje, hogy nem képes túllépni önmagán. Általában. Pedig a Föld (és főleg az Univerzum) jelentős idejében nem létezett ember. És lesz idő, azt hiszem, nem is sokára, amikor megint nem lesz. Megvizsgáltátok már a hitrendszereket, a mitológiákat? Mindegyik arra épül, hogy az életnek, méghozzá az emberi életnek van értelme, van célja, a létezésen túl van egy felsőbb akarat, egy hatalom, ami mindent, de mindent megtett azért, hogy ez a csodálatos lény, ez a magát istennek képzelő, de isteneket alkotó és minden felett uralkodni vágyó lény létrejöjjön. Számtalan mitológiában isteni önfeláldozás kellett ehhez, isteni véráldozat, a legtöbb mitológiában egy vagy akár több isteni személy az életét adta (vagy erővel elvették), hogy mi létrejöjjünk vagy jobbá legyünk. Képtelenek vagyunk felfogni és elfogadni azt, hogy az élet önmagában céltalan, csupán önmaga miatt létezik. De (szerencsére) nem leszünk itt örökké.
Amikor a Typotex kiadó elküldte a kiajánlót az új könyveiről, rákérdeztem, hogy mi is ez a kötet, mert a fülszöveg alapján nagyon érdekes, de elképzelésem sincs róla. Válasz helyett inkább berakták a könyvet a pakkba. Tökéletesen megértem. Elolvastam, és nem tudnám megfogalmazni, pontosan mi is ez. Utoljára Chomsky könyve kapcsán volt ilyen érzésem, bár ott inkább az volt a probléma, hogy nem értettem egyes mondanivalóit. Itt (többségében) értem, de nem értem a célját.
A kötet az elmúlt pár évtized materialista filozófiai irányzatainak és elméleteinek egyféle szószedete, kombinálva szépirodalmi karcolatokkal, amelyek nagyon aktuális témákat dolgoznak fel, két nyelven, magyarul és angolul. Bereznai Réka Patrícia, Bordás Máté, Keresztes Balázs, Kiss Lóránt, Losonczi Márk és az xtro realm csoport szócikkei, és Deres Kornélia, Kele Fodor Ákos, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Tóth Kinga és Zilahi Anna lírai írásai, valamint Süveges Rita festőművész látomásai kezdenek egyféle párbeszédbe a szemünk előtt, és ez a párbeszéd sok esetben bennünk ér véget, a gondolatainkban. Érdekes művészeti és filozófiai vállalkozás, amely megpróbálja megmutatni, hogy ki tudjuk-e, hogy miért nem tudjuk, de hogy esetleg miért kéne kivonni saját magunkat az egyenletből. A kvantumfizika egyik nehezen feloldható törvénye, hogy maga a megfigyelés ténye is befolyásolja a végeredményt. És ha nincs megfigyelő, akkor honnan tudhatjuk, hogy ugyanúgy történik-e minden, mintha van? Akkor is van hangja annak, hogy kidől egy fa az erdő közepén, ha azt nem hallja senki?
Az élet határa, az időbeliség emberközpontúsága, a természet megismerhetősége, a világ értelmezésének elengedhetetlen romantikája – az xtro realm kiállítás a spekulatív realizmus, objektumorientált ontológia és ökológiai elképzelések mentén kíván tematizálni olyan kérdéseket, amelyek az antropocentrikus megközelítésmód legitimitásának megkérdőjelezésében érnek össze.
A kötetben - filozófiai szószedethez híven - rengeteg a filozófiai szakkifejezés, a nézetek és azok apró különbségeire való rávilágítás, sőt, egy rövid, tömör, bizonyos részletekre koncentráló filozófiatörténetként is fel lehet fogni, frappáns módon vegyítve a képzőművészettel és az irodalommal. Felüdülés volt néha elmerengni a leírtakon, tényleg egy gondolkodásra késztető, mégis megfoghatatlan mű ez. Nem vagyok benne biztos, hogy a szerzők fejében akár teljesen összeállt volna a koncepció. Ezt a rövidsége is mutatja, ám a mélysége ennek ellenére megvan. Nem bántam meg.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet elérhető a borítóra kattintva, kedvezményes áron, közvetlenül a kiadótól.
Egy hosszabb bemutatót, leírást és képeket itt láthattok.
Kövess minket Facebookon!
