Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján

2020. január 13. 06:41 - Carbonari

Könyvajánló - Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve

eljegyzes1905.jpgTudtad, hogy a 19-20. század fordulóján a nők évi néhány alkalommal mostak hajat? Hogy menstruációkor jobbára csak akkor hordtak havi kötőt, ha el kellett menniük otthonról? Hogy a férfiak saját, tiszta multú barátnőt tartottak ki, a vendéglősök pedig saját, jól felfogott érdekükben három havonta cserélték a felszolgáló lányokat? Hogy a rangon alul férjhez menni szándékozókat a társadalom hallgatólagos egyetértésével akár tébolydába is zárathatták? 

A képen: Tarnaörsi kántortanító és menyasszonya, eljegyzési fotó, 1905-ből. Ezután már rövid periódusokra akár egyedül is hagyták a párt, amikor sor kerülhetett egy-egy lopott csókra. Másra - nem! Legalábbis tisztességes úri lány még ekkor is vigyázott szűzességére, függetlenül attól, hogy titokban azért sűrűn sor került kihágásokra.

A kép forrása: Fortepán. Adományozó: Bakó Jenő, képszám: 12880 

A fenti megállapítások csak pár darab azok közül a meghökkentő tények közül, amelyekkel a lányok, asszonyok küzdöttek vagy természetesnek vettek az 1800-as évek végén. A Park Könyvkiadó újabb dokumentumregényt tett le a 19-20. század viszonyait érdeklő olvasók elé Szécsi Noémi tollából, Lányok és asszonyok aranykönyve címmel. Mivel foglalkozik a kötet? Alcíme szerint a fősodor itt keresendő: Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján. Az ember azt hihetné, pikáns és borzongató téma, holott a kor bevett higiéniája miatt kissé szagló (mondhatni: büdös), nyomorúságos tabukkal tűzdelt, mai szemmel és tudással nézve tévhitekkel sújtott területről van szó inkább, mint izgató nemi huncutságokkal tupírozott műről.

A kényszer és a  mindennapi életkörülmények, a tudomány akkori állása, a női nem törvényes háttérbe tolása, a higiéniáról elgondoltak mind olyan szokásokat alakítottak ki, amelyek a ma akár napi kétszer is lezuhanyzó, napi ötvenszer is kezet mosó, a legkülönfélébb rafinált tisztasági szerekkel élő tömegeknek szörnyülködésre adhat és ad okot. De menjünk kicsit bele a témába, akár saját személyes élményeim alapján is.fortepan_30497.jpgAnyáméknak még 1968-ban sem volt ennyire komoly sütő-főző alkalmatosságuk, mint a képen látható polgári lakás konyhájának tűzhelye 1922-ből. 
A kép forrása: Fortepan, adományozó: Varga László, képszám: 30497


Hiába 1965-ben születtem, anyám egyszerű parasztházba vitt haza a kórházból. Tudjátok: tiszta szoba, pitvar (tulajdonképpeni konyha) és a hátsó szoba. Akkoriban télidőn nálunk mindenki (tessék szó szerint érteni: mindenki) egyetlen helyen volt, ahová betelepítették a sparheltet is, mint egyetlen fűtő- és főzőeszközt, a tiszta szobában. Ott folyt az élet: anyám ott mosott (kis kezével, teknőben), ott főzött, ott fürdetett engem és mindenki más is ott mosakodott (már, amikor), és szigorúan ott is aludt. Nagyapámmal aludtam egy ágyban, ahol papa elég gyakran átszólt anyámnak, hogy "te Joli, hallod, a kislyány mán megint derékbe hugyozott", mire anyám reggel szépen kiszedte a derékaljból a vizelettel szennyezett szalmát, és a kazalból újabb adagot  kihúzva, pótolta a hiányt (matrac? Dormeo? Hagyjál már!). A ház döngölt agyagpadlóval rendelkezett, amelyet időnként ganéval (gyengébbek kedvéért: trágyával) összekevert agyaggal lehetett szépre kezelni. Ott csúsztam, másztam én, igen, azon az agyagpadlón. Amin, ha kiloccsant  a mosó-főző-bármilyen víz, sár keletkezett. És mi a végén már csak négyen éltünk egy szobában, de valamikor nem volt ritka (csak télen) 6-8-10 személy rendszeres előfordulása sem ebben az egy helyiségben - akár aludni is! mosas.jpgIgen, anyám így mosott - sőt, tessék megkapaszkodni: pár évig még én is, mint ezen az 1918-ban készült fotón látható. Mi is két hokedlire helyeztük el a tekenyőt'.
A kép forrása: Fortepan, adományozta: Tóth Árpád, képszám: 149461

Ilyen körülmények között nem csoda, ha nem mosakodnak rendszeresen az emberek, ha csak a legszükségesebb ruhadarabokat mossák ki, hiszen még első nőorvosunk, Hugonnai Vilma is csak heti két bugyicserét javasol a nála megforduló pácienseinek. Nem szabad elfelejteni, hogy akkoriban rövid haja csak férfiaknak volt, a lányok, asszonyok nem vágatták le fejük ékességét. Akiknek nemcsak hosszú, hanem tömött, dús hajuk is volt, azoké hajmosás után akár napokig is száradt - hogy is mártották volna gyakran vízbe azok, akiknek nem volt 1-2 pihenni való napjuk, mert a jószág enni kért, fáért ki kellett szaladni tűzgyújtáshoz, és egyéb, halaszthatatlan dolguk kergette őket ki a szabadba, ahol mondjuk éppen mínusz 5-20 fok is volt. (Anyám házassága előtt vágatta le derékig érő haját, apám legnagyobb bánatára.)

szecsi_2.jpgSzécsi Noémi József Attila- és EU-díjas író, 2002-ben publikálta első regényét, a Finnugor vámpírt, legutóbb az Egyformák vagytok (Magvető, 2017) jelent meg. A regények és gyerekkönyvek mellett művelődéstörténeti művek szerzője: Hamisgulyás (Fehér Bélával), A budapesti úrinő magánélete (1860–1914), A modern budapesti úrinő (1914–1939) (Géra Eleonórával).

A szerző fotóját készítette: Dobos Tamás
Forrás: Libri.hu

De hagyjuk is saját gyerekkorom emlékeit. Szécsi Noémi számtalan példát citál a 19-20. század fordulóján dívott higiéniai szokásokra, tollára tűzte a kislánykortól az eladósorba kerülésig, az első menstruációtól a nászéjszakáig, a kor divatos ismerkedőhelyeitől a kötelezően-kényszerűen prostituálódott alacsonyabb népcsoport keserűségéig, a társadalom nőfronton alkalmazott kettős mércéjétől a meddőség orvoslására tett szokásáig bármit. Napjaink lányai, asszonyai pedig elmerülhetnek az akkori nőéletben, ahol mindent, de  mindent másként szabályozott a kor tudása, hagyományai, szokásai, mint ma, akár írottak, akár íratlanok voltak is.

A kötet gerincét dr. Hugonnai Vilma (1847-1922), első magyar nőorvosunk betegnaplói, visszaemlékezései adják, de emellett fennmaradt magánlevelek, újságcikkek, karikatúrák is az olvasó elé hozzák a 100-150 évvel ezelőtti gondolatokat a Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19-20. század fordulóján témájában. Igazi kortörténeti dokumentáció, még ha mai szemszögből borzasztónak tűnik is sok megállapítása.

lanyok_1.jpg

 

A kötetet a Park Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

Tetszik, amit olvastál? A borítóképre kattintva kedvezményes áron megrendelheted a kiadó honlapján!

Kövess minket a Facebookon is!

Konstantinápoly: "Allah torkán megakadt szálka"

Az első ember: Neil Armstrong élete

Egy év az űrben

 

Megjelenés dátuma: 2019-10-04
Terjedelem: 384 oldal

 

Méret: 135 x 210 mm
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 9789633554777
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr2715392804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.