Szeretnél közelebb kerülni a zsidó ezotériához?
Íme a lehetőség.
Kabbala az irodalom és a képzőművészet vizsgálatában,
Bruno Schultz munkái nyomán.
A Typotex Kiadó gondozásában tavaly jelent meg WŁADISŁAW PANAS monográfiai műve, A ragyogás könyve címmel. A kötet Bruno Schultz (1892-1942) esszéit, írásait, könyveit dolgozza fel monográfiában, és azoknak szól, akik érdeklődnek a kabbala, a zsidó ezotéria, a kozmonógia vagy az eszkatológia iránt. A misztikus rendszeren alapuló írások kivételes gazdagságú jelképeket tárnak fel az olvasó előtt.
Mielőtt bárki feltételezi, hogy sokat megértettem a kötet fejezeteiből, azonnal le kell szögeznem, hogy értelmező kézi szótárral a kezem ügyében kezdtem neki a mű egy-egy oldalának abszolválásába, és örömömben felvisítottam, ha egy idegen kifejezést azonnal felismertem mind formára, mind tartalomra. Tehát felkészületlen embereknek csak kínszenvedés lesz ez az amúgy érdekes eszmefuttatásoktól hemzsegő könyv.
Mert miről is szól a könyv? Művészetekről, különleges látásmóddal. Behatol a múlt mélyébe, "a dolgok, az idő, a tér, illetve a nyelv mélyébe", dialektikusi jelenségként mutatja be a schultzi mozgást (jelentsen ez akármit is), helyenként kvantitatív jellegű információkkal alátámasztva. (Már itt meghaltam.) Elemzi a bukás és a bűn alsó-felső világát, kapcsolódását a jó és a szentség fogalmához, metafizikai érintkezési frontokról tesz említést, gonosz ügyeiben járatos kígyóról értekezik, reinkarnációról, Messiás-mítoszról, gnosztikus szektákrók, bűnös Messiásról és Megváltóról olvashatunk, méghozzá igen érdekes szövegkörnyezetben. Mondhatni, semmi sem az, aminek látszik, pláne, ha az olvasó laikus, mert akkor aztán már az első képpel is problémája akad, nemhogy a dolgok mögé nézve, újabb és újabb eldugott, számára meghatározhatatlan jelképrendszer szerinti értelmezéseket felfedezhetne.
Władysław Panas (1947-2005), a Lublini Katolikus Egyetem professzora a szemiotikából indult ki, de érdeklődése nem korlátozódott az irodalomra, a lengyel-ukrán határvidék teljes kulturális spektrumára kiterjedt. Kutatási témái közt ugyanúgy megtalálható az ikon teológiája, mint az olyan Messiás története, akinek már a világ teremtésével kezdődik a küldetése.
Persze, a szerző segít értelmezni, ha van valami alapfokú tudása a befogadónak a Biblia, Kabbala és teológia terén. Egyéb esetben körülbelül arról beszélhetünk, hogy az általános iskolai ötödikest minden előzetes felkészítés nélkül beültetjük a jogi egyetemre, és római jogból kollokváltatjuk. Az eredmény - ugye? - borítékolható.
A mű három nagy egységre tagolódik: A világ teremtése avagy a Cimcum, A teremtés katasztrófája avagy a Sevirat Ha-Kelim, és A világ megváltása avagy a Tikkun fejezetekre. Bruno Schultz művei nem nagy kiterjedésűek, ám annál fontosabbak, mivel egyetemes gondolatokat fogalmazott meg bennük, igyekezett megfogalmazni bennük "mindent", "feltárni ezt a kiterjedt, végtelen, egyenesen abszolút perspektívát a szűk, lehatárolt, mi több, töredékes valóságban, feltárni a hétköznapi, egyszerű, sőt, triviális alakokról és történésekről szóló elbeszéléseken keresztül, feltárni az apró, banális és jelentéktelen dolgok, illetve jelenségek leírásán át", hogy mit keres a színházi függönyön ábrázolt kígyó, milyen mély jelentése lehetséges az egyértelmű felszínin túl. Egy mondatban a mű lényege: a kabbala Bruno Schultz prózájában.
Köszönöm a lehetőséget a Typotex Kiadónak! A kötet a borítóra kattintva a kiadó oldalán nagy kedvezménnyel elérhető!
Kövess minket Facebookon!
Fordította:
Vas Viktória (I. rész),
Pálfalvi Lajos (II-III rész)