Az Athenaeum Kiadó gondozásában ősszel megjelent Méhes Károly a Száguldó magyarok című könyve, melyben a Grand Prix-k száz évét mutatja meg négy magyar pilóta karrierútján keresztül. Kevés magyar jutott el az elitig, ezért is érdemes megismerkedni azon versenyzők életével, akik megízlelhették az autósport királykategóriáját.
A szerző harminc éve tudósít a Forma-1 világáról, 21 autóversenyzésről szóló könyv fűződik a nevéhez. Ebben a kötetben többek között olyan interjúkkal és fotókkal is találkozhatunk, melyeket eddig sehol nem publikáltak. Izgatottan vetettem magam a kötet olvasásába és szerencsére nem is kellett csalódnom, igazi hiánypótló művet kaptam.
Szisz Ferenc 1914-ben, és szobra ma a Hungaroringen
Elsőként Szisz Ferenccel ismerkedünk meg, akinek még szobrot is emeltek a Hungaroring mellett. Sokan nem ismerik a nevét, pedig 1906-ban a sportág első Nagydíját nyerte meg Franciaországban. Szisz a Renault párizsi műhelyében dolgozott eleinte szerelőként a Renault-testvérekkel, majd, mikor egy versenyen Marcel Renault életét vesztette, előléptették versenyzővé. Az autó nem volt a mezőny legjobbja, de a Michelin fivérek új fejlesztésű könnyen cserélhető keréktárcsára szerelt abroncs győzelemhez juttatta őket, amivel bekerült a legjobbak közé.
Teljesen más volt akkor még a verseny, ketten ültek az autóban, a szerelő és a pilóta, ráadásul elég megterhelő volt egy-egy futam. A megnyert francia nagydíjon egy kétnapos verseny volt, ahol 103 km-t kellett naponta hatszor megtenni, így összesen 12 órát töltöttek a két nap alatt versenyzéssel. Az első napon kiesett a 32 autóból 16, majd a következő napon öt. Nem semmi pénzt kaszált ezen a győzelmen a csapat, 45 ezer frankot, ami ma nagyjából 250 millió forintnak felel meg. A sikerei itt nem értek véget, izgalmas volt ezekről és a Grand Prix-k induló világáról olvasni.
Az 1936-os Magyar nagydíj előtt
A következő részben Hartmann László útját ismerhetjük meg, aki hegyi versenyekkel nevet szerzett magának a 20-as években és a következő évtizedben már a Grand Prix-n bizonyíthatott Budattival és Maseratival, de kevés esélye volt az olyan nagy csapatok ellen, mint a Mercedes vagy az Alfa Romeo. Az ő életéről szóló fejezet legérdekesebb része, amikor elérkezünk 1936-hoz, amikor megrendezték az első magyar GP-t Népligetben. Az eseményen több mint százezren szurkolhattak, a díszpáholyban pedig Horthy is végignézte a versenyt. Akkor utolsó lett, de később voltak jobb eredményei, ám egy tragikus baleset a Tripoli nagydíjon az életét követelte '38-ban.
Majd jött a világháború, aztán '50-ben a Forma-1, de hazánknak még jó pár évtizedet kellett várnia, hogy csatlakozhasson a száguldó cirkuszhoz. A következő fejezet Kesjár Csabáról szólt, de csak részben, mert a szerző jó nagy szeletet hagyott az 1986-ban megrendezett első Magyar Nagydíjnak is.
Kesjár Csaba, az első magyar pilóta egy Forma-1-es versenygépben 1987-ben, fotó: Barcza Zsolt
Kesjár Csaba 1980-ban gokarttal kezdett, egy évvel később pedig övé lett a magyar bajnoki cím, majd jött az autóversenyzés és '85-ben a Formula Easterben magyar bajnoki, egy évvel később a hegyi bajnoki cím is. Ezt követően a Formula Fordban osztrák bajnos lett, majd eljutott a Forma-3-ba is, ahol bár nagyon kedvelték és rendkívül népszerű volt, nem tudott kiemelkedő eredményeket hozni. Végül sajnos nem lett belőle Forma-1-es pilóta, csupán három körre volt lehetősége a Hungaroringen az első Magyar Nagydíj hétvégéjén a Zakspeed autójával. Egy évvel később egy edzésen a falnak csapódott és belehalt a sérüléseibe az akkor 26 éves versenyző, így sajnos nem tudtuk meg mire vihette volna.
És ezzel elérkeztünk az utolsó fejezethez, amelyben megismerkedünk Baumgartner Zsolt történetével. Napjainkhoz az ő szereplése áll legközelebb, még én is emlékszem, hogy fel voltam háborodva, hogy mennyi pénzt költött az állam arra, hogy megvásárolják egy komoly eredményekkel nem rendelkező pilóta helyét a Forma-1-ben. Külön tetszett is, hogy a könyvben is kaptak helyet az internetről a kommentek, hogy milyen megosztó volt ez a helyzet, hisz milliárdokkal támogatott az állam egy pilótát, hogy a Minardival a mezőny végén kullogjon.
Baumgartner Zsolt a 2004-es Amerikai Nagydíjon (Fotó: Mark Thompson)
Ralph Firman balesete után kapott helyet először az addig tesztpilótaként tevékenykedő Baumgartner két futamon, a Hungaroringen és az Olasz Nagydíjon. Így ő lett az első magyar versenyző, aki versenyen indulhatott a Jordannél. Majd kapunk egy kis betekintést, hogy mi kellett ahhoz, hogy végül egy szezont lenyomhasson a Minardival 2004-ben. Végül húsz nagydíjon indult és az Amerikai Nagydíjon megszerezte Magyarország első és azóta is egyetlen pontját a világbajnokságok történelmében.
Szeretnél többet megtudni a könyvről? Kattints a képre, a kiadónál mindig kedvezménnyel szerezheted be!
Köszönjük, Athenaeum Kiadó!
Tetszik, amit olvastál?
