Az éjszakai - pontosabban a kora hajnali - égbolton szabad szemmel is jól látható egy régen látott vendég az égen: a NEOWISE üstökös.
Davide Colonna képe, készült 2020. július 12-én Albertában
Ha hajnalban, olyan 3 óra magasságában felkelsz, és a felhőtlen égbolton észak-északnyugat felé fordítod arcodat, akkor szabad szemmel is láthatsz egy gyönyörű üstököst. Ez az üstökös, mint mindegyik, visszatérő vendég, mégsem találkoztunk vele soha korábban. Vagyis ha találkoztunk is, nem maradt róla feljegyzés. Rendkívül hosszú az útja ugyanis, 4500 és 6800 év közé teszik, vagyis utoljára valamikor az írott történelem kezdete táján volt látható az égboltunkon. (Megfigyelve az eddigi pályáját, egyre biztosabb a 6600 év feletti keringési idő.) Az üstököst 2020. március 27-én fedezték fel, és a létét felfedő, a NASA által 2009 decemberében üzembe helyezett űrteleszkópról, a csak NEOWISE néven emlegetett eszközről nevezték el.
Vishnu Reddy képe, készült 2020. július 6-án, napfelkelte előtt Tucson mellett
Az üstökös július 3-án volt a legközelebb a Naphoz, mintegy 43 millió kilométerre tőle, és július 23-án halad el legközelebb a Föld mellett, nagyjából 103 millió kilométerre. Sokezer évig nem lesz újra vendégünk az éjszakai égbolton, szóval érdemes most megnézni. Július 22-én várható a legnagyobb fényességgel, de már most is nagyon jól látható. A kora hajnali órákban látszik a legszebben, hajnali 3-4 között.
Sóki Tamás fényképe, készült 2020. július 14-én, hajnali fényben, Balatonmáriafürdőn
Mindig különös belegondolni az időbe, meg a létünkbe, amikor ilyenekről szerzünk tudomást. Amikor ez a kis kövecske legutóbb megkerülte a Napot, és a közelünkben járt, Európában a mezőgazdaság épp akkortájt fejlődött ki, és elkezdtük használni a kereket is. Több térségben az írás is ekkortájt volt születőben. Aztán a NEOWISE elment, és mire újra visszatért, eltelt több, mint 6600 év. Milyen aprócska porszemek is vagyunk mi a mindenségben? Ha csak a Földet nézzünk: a Föld életkorához képest a mi fajunk megjelenése óta eltelt idő eltörpül. És akkor még nem is beszéltünk a Naprendszerről, sőt, a galaxisról... És ennek a kis üstökösnek a keringési ideje bőven eltörpül a C/2011 L4, vagyis a PANSTARRS üstökös keringési idejétől, amit 106 ezer évre tesznek (és legutóbb 2011-ben járt felénk).
A NEOWISE üstököst már késő este szabad szemmel is látni lehet, sok applikáció és weboldal is segítséget nyújt abban, hogy pontosan megtaláljuk. Jelenleg a Göncölszekér alatt, egész közel a horizonthoz látható már napnyugta után is nem sokkal, de sajnos este nagyon halvány. Ha szeretnénk elcsípni, akkor olyan helyet keressünk, ahol kevés a fényszennyezés és az északi, északnyugati horizont közel szabadon látható. Az üstökösnek ha szerencsések vagyunk, mindkét csóváját láthatjuk, van ugyanis egy ion-csóvája, amelyben mindenféle kémiai anyagok vannak, és van egy porcsóvája is. A következő kb. 6600 évben nem fogunk vele találkozni, szóval érdemes most vetni rá egy pillantást :)
Kövess minket Facebookon!
