Miért nagyon fontos a matematika a mindennapi életben?

Erre hoz gyakorlati és nagyon is aktuális példákat Kit Yates, aki egy érdekes tudományág, a biomatematika művelője, amit a Wikipedia egy mondatban így foglal össze: az élettudományi problémák matematikai módszerekkel való vizsgálatával foglalkozó interdiszciplináris (vagyis több tudományterületet összekötő) tudományág. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

Nos, többek között erről is szól ez a könyv. Milyen módszerrel becsülhetjük meg, hány csiga él a kertünkben? Hogyan terjed egy járvány? Mennyire megbízhatóak a DNS-adatbázisok? Hogyan teheti tönkre egyetlen hibás algoritmus vállalatok tucatjait? A kötet hét nagy fejezetre oszlik, ezek mindegyike nagyon is aktuális vagy épp érdekes problémákat, valós eseteket és statisztikai elemzéseket, tévedéseket, hibákat és matematika felhasználásának jó és rossz oldalát mutatja be. Ezek az exponenciális ipari és gazdasági növekedés elmélete mögött rejlő okokról; az orvostudomány és a matematika kapcsolatáról; a jog és a matematika kapcsolatáról; a médiáról; a számrendszerekről; az algoritmusok működéséről; és végül a világjárványok terjedéséről szólnak.

A matematika mindenhol jelen van, a mindennapi életünk szerves része, és minden tudományággal kapcsolatban áll - épp ezért sajnálatos, hogy az oktatása ennyire elavult, és hogy a többség mumusként tekint rá. Pedig ha csak egy picit, egy egészen kicsit jobb lenne az oktatása, máris kevesebb tévhit és fake news terjedne a világban. Kit Yates egyike azon keveseknek, akik élvezetesen és a laikusok számára is érthetően tudják bemutatni és népszerűsíteni a szakterületüket, ami sokkal közelebb áll a mindennapi életünkhöz és annak folyásához, mint pl. a kozmológusok vagy elméleti fizikusok szakterülete. Pontosan azért, mert a matematika elengedhetetlen.

A politikusok vagy megmondóemberek által harsogott statisztikai adatok a legtöbb esetben valósak, de félrevezetőek, és az igazságot éppen csak karcolgatják, pontosan azért, mert kiemelik a kontextusból és nincs összehasonlítás. Pl. Amerikában évente átlagosan 40 ember hal meg azért, mert megtámadja egy kutya, és 2 azért, mert megtámadja egy medve. Eszerint a kutyák sokkal veszélyesebbek, mint a medvék? Nem, csak kutyából sokkal több van, mint medvéből, és a kutyák élettere 100%-ban megegyezik az emberével, míg a medvéké nem. Én azért mégis inkább egy kutyával lennék összezárva, nem egy medvével... Ahogyan statisztikailag a legtöbb halálért az állatvilágból a szúnyogok felelősek, a cápák világszerte évente átlagosan 6 embert ölnek meg, mégis inkább találkoznánk egy szúnyoggal, mint egy cápával. (Az érem másik oldala, hogy ugyanakkor az ember évente átlagosan 70-80 millió cápát mészárol le az uszonyáért...)

Rendkívül élvezetes és érdekes könyv a Ne hidd el az igazságot, Kit Yates hathatósan be tudja mutatni a szakterületét, és mindezt aktuális témákon keresztül teszi. A legérdekesebb fejezetek számomra egyébként a jogi esetekről és a világjárványokról szóló részek voltak, de ismét bebizonyosodott, amit eddig is tudtam: a matematika behálózza a az egész világunkat. Az eszközeink, amiket nap mint nap használunk algoritmusok és számítások ezreit végzik, futtatják és tárolják, az útvonalmeghatározó applikációk; a fizetésekkor használt appok vagy bankkártyák; a gyógyszerek beállításánál használt elemzések, statisztikák, számok; a DNS-adatbázisok működése, és annyi minden másnál fontos. És igen, történnek hibák, előfordul, hogy hibás gyógyszeradagolás miatt hal meg valaki, vagy rossz GPS miatt történik baleset, sőt, hibás DNS-elemzések miatt ártatlanok kerülhetnek börtönbe.

Előfordul, hogy a meccseken használt automatikus labdakövető okoskamerák a kopasz partjelző fejét zavarbaejtően sokszor helyezik a képernyők közepére, mert az hiszik, az a labda; és az is tény, hogy az okosautók emberfelismerése rosszul működik a kaukázusitól eltérő rassz esetén egyelőre. De ezeknek a száma még mindig elenyésző a közvetlenül emberi hibákhoz képest. Hiszen az agyunk már gyakorlatilag azonnal egy esemény megtörténte után torzítja az emléket; így fordul elő, hogy egy bűnesetre hat ember hatféleképpen emlékszik, és mind a hat rosszul, amit aztán a térfigyelő kamerák és a DNS-elemzés is bizonyít. A büntetőjog azonban a mai napig nagy mértékben hagyatkozik a szemtanúk emlékezetére sajnos. 

Kit Yates a Bath-i Egyetem Biomatematikai Központjának egyik vezetője, rendszeres TED-előadó és aktív Twitter-felhasználó, aki nem fél utánanézni a politikusok gyakran hangoztatott statisztikai adatainak sem. Ez az első könyve, de remélhetőleg nem az utolsó. A kötetet Tóth Enikő fordította.

Köszönöm a lehetőséget az Athenaeum Kiadónak! A kötet  a borítóra kattintva elérhető kedvezményes áron.

Vajon leírtható a matematika segítségével az egész világ?

Kövess minket Facebookon!