Nem szereted a hideget? Elmenekülnél az eső, a hó, a hajnali fagyok elől? Síelés helyett inkább kellemes melegben sétálnál a tengerparton? Elmerülnél a tengerek, óceánok mesés világában? Ezeket a helyeket neked találtak ki!

Az első rész után, melyben az idő számításáról úgy általában esett szó, illetve muszlim és egyiptomi naptárról, el is érkeztünk a folytatáshoz, ami a babilóniaiakkal, zsidókkal, ókori görögökkel és rómaiakkal, illetve a magyar módszerekkel ismertet meg. 

Az FPS (First-person shooter, vagyis belső nézetű játék) sose volt a kedvenc műfajom, mindig szerepjátékkal, esetleg mászkálós, ügyességi játékkal nyomtam a legszívesebben. De a Doom és  a Quake mindig ott lapult a gépemen, és rendre elővettem őket, ha ki akartam kapcsolni az agyamat egy időre, jó darabig a mágusok és hosszú pallosú lovagok voltak a nagy kedvencek. Aztán megjelent a MechWarrior 3, és beleszerelmesedtem a robotokba. Nagyon le tudott kötni a ház nagyságú robotok küzdelme, a fegyvereik tápolása, a súlyra és a melegedésre való állandó figyelem.  Aztán az ember ráun az önismétlésre, az ugyanolyan taktikákkal való küzdelmekre. Valahol mindig vágytam  egy olyan játékra, ahol lehet egy kicsit lövöldözi saját nézetben, ügyeskedni, ugrálni, kicselezni az ellenfelet, aztán bepattanni a mechbe, és onnan osztani a halált. Az első Titanfall megadta ezt az élményt, igaz, nem teljesen, és nem is tökéletesen.  A játékosok zöme egykettőre ráunt az önismétlő multis hentelésekre, és szépen lassan alig lehetett társakat találni egy közös játékhoz. De maga az alapkoncepció annyira jó volt, hogy a fejlesztők úgy érezték megéri elkészíteni a folytatást.

 Fotó: Beliczay László / Magyar Nemzet

Amolyan igazi, életbe oltott szerelmes történet ez: négy generáció tánca születések-halálok, háborúk-békék, hadikommunizmusok-peresztrojkák, szerelmek-gyűlöletek, örömök-bánatok őrült parkettjén. Ilyet csak kivételesen nagy írók képesek alkotni, akiknek szerelmi viharok, nagy változások, történelmi baklövések már nem okoznak sem fájdalmat, sem bánatot. Akik felfogják, hogy a test, a szex és a szerelem három különböző valóság, amelyek  - fene a jó dolgukat - legritkább időben tartózkodnak egyszerre azonos helyen. Akik már megbocsátottak önmaguknak is. Akik már láttak mindent, és mindennek az ellenkezőjét, és pontosan tudják, hogy ez bizony így törvényszerű.

William Paul Young, a nagysikerű A viskó című könyv szerzője új regényt írt, amely az Alexandra Kiadó gondozásában rekordsebességgel ért el hazánkba is. A történet most is a hit és vallás körül forog, de a fiatalkori útkeresés után a központi téma most a teremtés és az eredendő bűn.

Ma reggel ébredés után azzal kellett szembesülnöm, hogy odakint nulla fok van. Nincs már kérdés, a tél megérkezett. Mi mással folytathatnánk így a napot, mint egy izgalmas téli sporttal?

Kezdjük azzal, hogy mit tudok a curlingről? Egy kis méricskélés után egy nagy fura izét meglöknek a jégen, aztán néhány ipse őrülten sikálja a padlót a gömböc előtt, hogy minél tovább csússzon és kilökdösse a felfestett céltáblából a másik csapat gombócait, mindezt teszik fagyponthoz közeli hőmérsékleten.

A regény időtlen történetéből készített mini televíziós sorozat egy kockája

Van egy kis Youtube-os csapat, a Gamegeek. Nem ismertem a munkásságukat előtte, noha több gamer youtubert követek aktívan, de sokan ismerték és szerették őket, fontos résztvevői, több esetben szervezői voltak a hazai gamervilág rendezvényeinek. A csatorna egyik tagjának a háza leégett, odalett a stúdiójuk, a gépeik, eszközeik, amelyekkel tartalmat gyártottak, a használati tárgyakról és a fontos emlékekről nem is beszélve. 

Atillának, vagy Attilának, a hun fejedelemnek sokpolcnyi irodalma született már, újkortól a legújabb korig. Elég Gárdonyi Géza Zétájára gondolni, amely történet igen rokonszenvesen festi le a hunokat a Láthatatlan ember című regényében. Számtalan magyar szerző vélelmezett rokonság, vagy pusztán a dicső múlt és a Tisza medrében való temetkezése miatt tűzték őt tollhegyre, komoly dokumentumregényt, vagy irodalmi élményt kínálva az olvasónak. Külföldi szerzők is megtalálták a hun fejedelem személyét, a teljesség igénye nélkül: John Man, William Napier.
A Lazi Könyvkiadó gondozásában a napokban Cselenyák Imre könyve jelent meg Atilla, Isten ostora címmel. Az írót ennek kapcsán faggattuk. 

"A hunok leghíresebb uralkodójának élete sok alkotót megihletett már. Markáns egyénisége, lenyűgöző hadi sikerei, családi, és magánélete a mai napig sokak képzeletét foglalkoztatja."

Adott egy magával ragadó történet két megtört emberről. Hogyan élheti túl valaki, ha elveszíti a gyermekét? És hogyan mászol ki a gödörből, ha az az ember, akinek szeretnie kéne, a földbe tiporja minden önbecsülésed? Egy történet a függőségből való gyógyulásról, és a szerelem pusztító és gyógyító erejéről. Tartsatok velem egy számomra nagyon megosztó könyv lapjain keresztül, és ismerjétek meg a két egymásba fonódó életet!

A könyv egyik külföldi borítója