Philip K. Dick számos regényéből, novellájából készültek adaptációk. Az érdekes, izgalmas és erőteljes novellák mellett a filmgyártók sem tudtak elmenni szó nélkül. A Channel 4 és Sony Pictures Television összerántott tíz sikeres rendezőt, forgatókönyvírót, akik a szerző novellái közül szemelgetve elkészítették Philip K. Dick’s Electric Dreams (Philip K. Dick Elektronikus álmai) címet kapó antológia sorozatát. 

Ez a kötet a sorozat epizódjainak alapjául szolgáló novellákat tartalmazza, ráadásul még izgalmasabbá teszi a könyvet, hogy megszólalnak benne a sorozat készítői is. Minden novellához kapunk egy-egy kommentárt, kis kulisszatitkokat a kiválasztás miértjéről és az adott novellához tartozó sorozat epizód elkészítéséről a rendezőktől/forgatókönyvíróktól.

Még nem jutottam oda, hogy megnézzem, de biztosan időt kerítek rá a közeljövőben. Ilyen rendezők és színészek mellett, biztosan nagyon jól sikerült minden epizód, ráadásul egyértelműen nagy népszerűségnek örvend. Íme a sorozat előzetese:

Nehéz kiemelni egy-egy novellát a kötetből, mert mindegyikben akadt valami, ami megfogott. A szerző képzeletének végtelensége ismét igazolást nyert. A történetek mind érdekesek, összetettek, elgondolkodtató üzeneteket tartalmaznak emberekről, androidokról, földönkívüliekről, és számos őket érintő kérdésről. Többek között az emberi kapcsolatokról, a kirekesztésről, a fogyasztói társadalomról, a valóságról és a kollektív manipulálásról. Akad közöttük olyan, ami régebben született, mégis ráhúzhatóak a mai világra is a szerző akkor kifejtett gondolatai.

A kezdőnovella telitalálat volt! A Kiállítási darabban főhősünk átlép egy alternatív valóságba, mi pedig megfigyelhetjük mi alapján választ igazi valóságot magának. Vajon képesek vagyunk úgy érzékelni a világot, ahogy létezik? Hasonló hangulata van Az ingázónak. Tetszett a mi lett volna, ha érzéssel átitatott történet, amelyben egy utas bérletet akart venni egy nem létező városba. Érdekes fejtegetés az emberi elme furcsaságáról, hogy miként változnak az emlékeink az idők során.

Akad kifejezetten szomorú mű is a kötetben. Például a Seholsincs bolygó, ahol nagyon szurkoltam a néninek, hogy ebben az embertelen világban teljesülhessen a vágya. De nagyon elgondolkodtatóra sikerült A pántkészítő disztópikus társadalma is, amely a gondolati szabadság köré épült. Bár itt a szomorú, hogy a káröröm a legjobb szó arra, amit a sztori végére érve éreztem.

Az akasztott idegen talán az egyik legmegdöbbentőbb novella a kötetben. Az átlagember áll szemben mindenki mással, akik nem akarnak a rendszerbe olvadni, a kirekesztés és a közöny erős bemutatása. A fülszöveg rettentő találóan írja le egy mondatban a művet:

"Az akasztott idegen egy bizsergetően sötét politikai allegória, amely ma is ugyanolyan érvényes, mint amikor Dick a hidegháború delén megírta."

Mára közkedvelt téma mind az irodalomban, mind a vásznon a gonosz gépek lázadása. A sci-fi irodalom egy legkorábbi műve, amely az önmagukat sokszorosító gépek veszélyeire figyelmeztet, a Közterm. Vajon a technikai bumm előtt volt jobb vagy most?

Két novella repíti vissza az olvasókat a gyerekkorba: Az álapa és a Hulla vagy, Foster! Központi szerepet a félelmeik, a paranoiájuk kapta mindkét történetben. Az ember akarva, akaratlan elkezd agyalni rajta, hogy milyen dolgok tartották rettegésben gyerekként.

Talán a leggyengébb, de még mindig a jó kategóriába sorolható volt számomra a Közvetlen értékesítés. A történet alapvonala erős és jól sikerült, talán a lezárás volt kicsit fura. Az irreálisan rámenős árus és kikerülhetetlen értékesítési stratégiák egyáltalán nem hagynak választási lehetőséget a főszereplőnek (és sok esetben nekünk sem...).

A gondolatmenetem végére csak sikerült kiemelnem gyengébb darabot, és arra is rájöttem, hogy azért csak akad kedvencem is. Ez volt a Mi az ember? Na ebben volt minden: idegen fajok, utazgatunk az űrben, repülő autókkal járunk, az MI természetes dolog, idegen bolygókon kiépített kolóniák. És hiába a technológia mindent megad az élethez, egyetlen dolog van, amire sosem lesz képes, és ez mindig örök és állandó: az ember vágyik a boldogságra, a szerelemre.

Egy fontos tanácsom akad így a végére: először a novellát olvassátok el, és csak utána az adaptálók hozzá tartozó bevezetőjét! Természetesen nem spoilereznek, de legtöbb esetben leírják, hogy őket mi fogta meg a műben, mit találtak fontosnak. Ez pedig befolyásolta az én gondolataimat is. Szerencsére erre az első novella után rádöbbentem, így a másodiktól már odafigyeltem rá. És érdekes volt a novellák megismerése után a kommentárokat olvasni. Volt olyan, hogy "Jééé, ezt én teljesen másként gondoltam, de milyen igaza van" vagy "Ó, igen, szerintem is", és társaik. :D

Az biztos, hogy a kötet könnyedén beszippant, és lesznek történetek, amik napok múlva is ott keringenek majd a gondolataitok között.

A kötetet az Agave Könyvek Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk! 

A képre kattintva megrendelheted a kiadótól kedvezményes áron!

Kövess minket a Facebookon is!

Isten és a tökéletes bűntény...Érdekel? Kattints!