Terelőpuli legyek a Hortobágyon, ha értem:
mitől vált egy USA állampolgár - "aki nem is szegény,
nem is elnyomott" - meggyőződéses kommunistává.
De komolyan.
Te érted?
Mert az már oké, hogyan lehetett a Rajk-per "ürügye",
de az előbbivel akkor is értelmezési gondjaim vannak.
Miért?
Mert idealistának lenni nem bűn, de ostobának életveszélyes.
Persze, könnyű nekem, a II. világháború lezárása után 20 évvel született embernek értetlenkedni, aki már nem éhezett, akinek a szülei többet foglalkoztak háztájival, mint politikával, és az eszmélésem időszakában nem is értettem, és ki is kértem magamnak, hogy én a "nyugathoz" képest vasfüggöny mögött élő, elnyomott, szabadságjogaitól megfosztott másodrendű állampolgár lennék. Aztán jött a rendszerváltás, a leleplezések nagy időszaka, ami érdekelt ugyan, mégis undorodtam és viszolyogtam tőle, de végre megértettem, hogy mi is volt az nyomorult vasfüggöny.
Noel és Herta Field idősen, Magyarországon
Nagyban érthetővé válik a könyv főszereplőjének, az amerikai Noel Field szovjet kémnek a vezérfonala, hacsak arra gondolok, hogy mi történt hazánkban a rendszerváltás után. Mindenekelőtt megszűnt a létbiztonság. Legalábbis az a létbiztonság, amelyhez a volt szocialista országok polgárai hozzászoktak. Igaz, hogy fapados volt az élet, de szinte mindenkinek az volt, és akinek mégsem, az erősen titkolta, mert következmények nélkül gazdagodni tilos és egészségre káros tevékenység volt, amit minden érintett borzasztóan hamar saját bőrén tapasztalt. Legalábbis az ötvenes években, de később sem ártott vigyázni a látványos megtollasodással.
"Hogy lesz valaki idealistából gyilkosok készséges cinkosa? Min megy át egy ilyen ember - aki se nem szegény, se nem elnyomott - mígnem képessé válik arra, hogy egy ügy, egy ígéret és egy ábránd kedvéért tönkre tegye a szeretteit? Noel Field ilyen ember volt - története ezért tanulságos a mi zaklatott korunk számára is. Field életének legnagyobb rejtélye az, hogy ezt az alapvetően rendes embert, akit kezdetben nemes célok vezéreltek, vajon mi tehette képessé rá, hogy feláldozza a maga és családja szabadságát, ígéretes pályáját és a hazáját is egy gonosz utópia kedvéért. Field élettörténete a vakhit olykor elborzasztó következményeinek a története."
Egészen más élni a szocializmusban, kommunistáktól körülvéve, mint hallani róla, pláne hallani róla hétpróbás, minden hájjal megkent manipulátoroktól, akiknek az a tanult feladata, hogy naiv idealistákat áttérítsenek a munkásdiktatúra oldalára - akár az USA-ban is. Noel Field 1904-ben született, a Harvardon tanult. Érzékeny fiatal évei a nagy világválságban teltek el, amikor mérnökök járkáltak táblával az utcákon, hogy minden munkát elvállalok, amikor megteltek a sorok az ingyen ételosztások hírére.
Ez sem tetszett neki, de ami a nyugati társadalmak Hitlerrel kapcsolatos elnézését és békülékenységét illeti, kiverte nála a biztosítékot. Nem elfelejteni, 1936-ban a Time magazin Hitlert tette meg az év emberének.
Hitlert.
Az év emberének.
Agyrém.
Igen, ekkorra már hellyel-közzel talpra állította a gazdaságot a New Deal-hez hasonló intézkedésekkel, s olimpiát rendezett.
Igen.
Ám Hitler ekkor már túl volt a hosszú kések éjszakáján is, a Mein Kampf kézikönyvvé, sőt, Bibliává avanzsált, bárki minden különösebb tárgyalás és jogerős ítélet nélkül eltűnhetett egy koncentrációs táborban, az országot a Népszövetségből kiléptette és gőzerővel készült az újabb háborúra.
Az év embere.
Csak azt látjuk, amit látni akarunk.
Taps!
Noel Field erőteljes férfikorára tehát kellően kiábrándult a kapitalizmusból és a demokráciából. Ekkor szépen befonták, fanatizálták.
"Nem ismerek mást, akit nála jobb szándék vezérelt volna, miközben annyi bajt okozott."
Graham Greene: A csendes amerikai
Megtért.
Kompromittálták.
Túljutott azon a ponton, amikor még visszafordulhatott volna.
Egyszerűen lehetetlenné vált.
Ekkor jött a képbe Sztálin, aki amúgy is mérhetetlen ellenszenvvel és paranoiával tekintett minden külföldi kommunistára: Noel Field lesz az ürügy.
Sőt: az ÜRÜGY.
Hogy mire?
Az elhíresült koncepciós per: Rajk László és társai ügye
Kiváló alanya lesz a magyar kirakatpereknek. Hát el is kapták Prágában, és Magyarországra hurcolták. A verőembereknek, akik vallatták nálunk Fieldet, csak annyit mondtak: az illető és cinkosai "lelkiismeretlen burzsoá karrieristák, akik ártani akarnak a dolgozóknak".
Istenem: burzsoá!
Legalább 20 éve nem is hallottam ezt a szót.
Így lett Noel Field a 410-es őrizetes, a Rajk-per titkos amerikai koronatanúja.
Rajkékat kivégezték, ő 1954-ben szabadult.
Hivatalosan sosem ítélték el azért, hogy amerikai kém lenne. Mert a fő vád ez volt ellene.
Pikáns, nem? Áttérítették az USÁ-ban, majd itt megvádolják, hogy kettős ügynök.
Szegény szerencsétlen hülye. Aki egy kicsit is gondolkodik, annak rögvest világos, hogy amúgy abszolút elképzelhető lett volna az egész, Sztálin paranoiája és tervei nélkül is. Minden "hivatásos" kém elsőrangú félelme ez, mert bizonyíthatatlan. Csak bízni lehet abban, hogy "becsületesek" lesznek vele szemben a "tartói".
A szerző, Kati Marton
Kati Marton alapos és igényes története ennek az embernek az élete: hogyan és kik szervezték be ezt az idealista, mélyen erkölcsös embert. Mi történt 1949-ben, amikor az FBI idézés elől Prágába menekült, hogyan fogták le és hurcolták hozzánk. Olvashatunk a nagyhatalmak közötti játszmákról, ahol a kisember csak homokszem a fogaskerekek között, a Rajk-perről, a vallatásokról, a börtönben töltött éveiről, hogyan őrizték a legnagyobb titokban őt, az amerikai állampolgárt egy magyar börtönben, miközben - tudom, ismétlem magam - hivatalosan soha, semmiért nem ítélték el jogerősen. Azért gondolj bele... szerintem az amerikaik pontosan tudták, hogy itt van nálunk. Mégsem hangzott el soha hivatalosan egy árva szó sem arról, hogy de kérem szépen... miért is hangzott volna el amúgy, józan paraszt ésszel? Rohadt kommunista, amit főzött, egye meg, gondolhatták az akkori illetékesek. Mert a szemükben elsősorban kommunista volt, és csak utána amerikai állampolgár. Így járt, ezt dobta a gép. A felesége is Magyarországra került. Férje szabadulása után a hatvanas években szinte minden este látható volt a budapesti Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége: igen, Noel Field és Herta Field.
Itt haltak meg Magyarországon, a Farkasréti temetőben nyugszanak.
Nyugszanak?
A rendszer, amelynek tántoríthatatlan hívei lettek, becsapta és elárulta őket.
Nekik ez nem számított.
Nem számított?
Tényleg?
Erre keresett és adott választ nyomozása során a szerző, Kati Marton - legjobb tudása és szándéka szerint.
A könyvet a Corvina Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre recenziós céllal, amelyet itt is köszönünk!
Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints a képre!
