"Minden fotós életében ott van az a megismételhetetlen pillanat. Ez sokszor csak egy tizedmásodperc, de akkor és ott tudod, hogy jól kell sikerülnie annak a képnek. És azt is, hogy ez a pillanat nem jön vissza többet, de rengeteg hasonló vár még rád."

24. alkalommal volt lehetősége tehetséges magyar fotósoknak, hogy megmérettessenek a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2016 pályázaton. Körülbelül 3000 kép érkezett, melyen a Föld különböző pontjain készültek, sőt egy-egy fotó egészen a galaxisok világáig repít minket. Ebben a gyönyörű kétnyelvű (magyar és angol) kiadványban nemcsak a pályázat legjobb munkáit láthatjuk, hanem a természetfotósok elmesélik azt is, hogy milyen géppel, milyen beállításokkal készültek a műveik és azt is megtudjuk milyen körülmények között készültek az alkotások. Némelyik történet izgalmas, némelyik tanulságos, de akadnak félelmetes történetek is.

"A természetfotózás tervszerű életre nevel, gondolkodásra késztet, és növeli kreativitásunkat." 

És most ízelítőül következzen néhány pályamű.

Az Év Természetfotója 2016 címet Daróczi Csaba Kék és narancs című képe nyerte el, ami elnézve ezt a képet nem is meglepő. Két héten keresztül fotózta az éjszakázóhelyükre érkező récéket és egy fűzfa koronája mögött várta a tökéletes pillanatot. Azt hiszem sikerült elcsípnie.

Kerekes M. István is elmondhatja magáról, hogy jókor volt jó helyen. Ritkán lát ilyesmit az ember, ezért szerencsés számunkra, hogy épp egy tehetség fotós járt Seewalchen am Attersee környékén és megörökítette a pillanatot. A kép címe: Jaguár rókával. :)

Utassy György egy természetfilm forgatásán lehetett szemtanúja ennek a szép pillanatnak. Gemencen örökítette meg a felrebbenő madarakat a különleges hajnali napfényben, a képnek pedig a Hajnali riadalom címet adta. Titokzatos, mesébe illő jelenet.

Fényes Lóránd igazán rendkívüli napot választott, hogy egy nagyon izgalmas pillanatot örökítsen meg a mi misztikus univerzumunkból. 2016. január 16-án Catalina üstökös haladt át a Göncölszekéren, hogy megközelítse az M101 galaxist. "Két ennyire eltérő égi objektum nagyon izgalmas páros egy fényképen!" - mondta Lóránd. És mennyire igaza van!? Az egyik itt van a mi Naprendszerünkben, a másik pedig a Tejútrendszeren túl. Mégis ezen a napon mindkettő látható volt. Olyan különleges szépség, amitől leesik az ember álla. Az üstökös akár egy angyal száguld egy másik galaxis felé, ezért lett a kép címe Angyal az égen.

A következő kép a természet vadságát mutatja és persze, amikor olyan szerencséje van a fotósnak, mint Pabar Zoltánnak, aki a fák között meghúzódva kapott lencsevégre egy őzet, amikor felbukkant ez az éhes hiúz, hogy leteperje azt. Szerencsére szemfüles volt Zoltán és észrevette, hogy nem ő az egyetlen, aki lesi az őzet és így születhetett meg ez a gyönyörű kép, mely A Kárpátok fantomja címet viseli.

A következő kép, melynek címe a Hiúz áldozatával, pedig már azt ábrázolja, miután megfojtotta és keresztül vonszolta az erdei tisztáson a lakomához áldozatát. Csodálatos, megrendítő és félelmetes lehet ilyen közelről látni és megélni egy ilyen tiszta, nyers, őszinte, vad pillanatot. Most határozottan irigykedem Zoltánra. :) 

A következő fotó nemcsak látványában lenyűgöző, a mögötte levő történet is különleges, sőt félelmetes és jól mutatja, hogy a fotósok mindenre képesek egy szép képért. Selmeczi Dániel nagy vágya volt, hogy fókákról készíthessen képeket, ezért Galápagos-szigeteki útjánál erre már tudatosan készült. A sziklák közelében kiszúrta az állatokat és közelebb úszott, hogy minél szebb pillanatokat örökíthessen meg, amikor ez a két és fél méteres hím villámgyorsan elé úszott és fogvicsorgatva ordított rá. Akkor látta meg a nem messze levő nőstényt. Szerencsére nem történt baj, a párját védelmező hím hagyta, hogy odébb ússzon, csak figyelmeztette, hogy ne jöjjön közelebb. De az ijesztő pillanatot sikerült elkapni, nem is akárhogy! A kép a Harapós címet kapta, pedig nem is volt harapás. :)

Amikor elértem a kötetben a következő képhez percekig csak ámultam. Most sem vagyok közelebb ahhoz, hogy szavakkal visszaadjam, amit látunk. Maradjunk annyiban, hogy ami pozitív jelző létezik, biztosan eszembe jutott róla. Káprázatos színek, sejtelmes fények, különleges perspektíva. Le a kalappal Potyó Imre előtt, aki Az ártér meséje című képet a Duna árterénél fotózta, ahol éjjel Budapest fényei festik gyönyörű narancsos színűre a felhőket.

A most következő kép címe sokat elárul: "Eliramlik az élet...". Fáth Péter több éven keresztül fotózta ugyanazt a fát Biatorbágy határán. Eső, hó, vihar, hőség...semmi nem állhatott az útjába, hogy megálljon és egy-egy képpel tisztelegjen előtte. Sajnos mára odalett, teljesen kiszáradt. Ezeken a képeken látható teljes pompájában zöldbe borulva is, de megörökítette akkor is, mikor téli álmát aludta a fa. Majd az utolsó képen már csak hűlt helye maradt.

Azt szokták mondani, hogy a fekete sosem megy ki a divatból. Igaz ez a fotózásra is. A fekete-fehér technikával készült fényképek egy teljesen más látásmódot igényelnek, fényekkel és árnyakkal kell komponálni. Selmeczi Dániel ebben is rendkívül tehetséges. Dél-Afrikában a szardíniák vonulása különleges alkalom, melyre a ragadozók is készülnek. Legtöbbször a delfinek leválasztanak egy csoportot és a felszín felé kényszerítik őket és kész is a terülj, terülj asztalka. Ezt sikerült megörökítenie, a képnek pedig a Szardíniákra vadászó delfinek címet adta.

Ezt a színvonalasan összeállított kötetet az Alexandra Kiadó bocsátotta a rendelkezésünkre recenziós céllal, melyet ezúton is köszönünk!

A képre kattintva kedvezményesen megvásárolhatod a kiadótól.

Tetszik, amit olvastál?

 Fotók forrása: Magyar Természetfotósok Szövetsége