Nőnek sosem volt egyszerű lenni a férfiak világában,
de az ókori Rómában meg aztán főleg nem.
Mindegy, hogy uralkodó feleségéről, lányáról,
vagy legyőzött ellenfél megtűrt sarjáról volt szó,
az intrika a mindennapok fegyvereként vágott rendet a sorokban,
az arcok mimikáján ugyanúgy uralkodni kellett,
mint férjen, hatalmon, vagy a népen.

Időszámításunk előtt 30 körül hatalmas diadalmenet hangjai rivalltak bele Róma csendjébe: Caius Iulius Caesar, ismertebb nevén Augustus császár legyőzte Marcus Antoniust, és közvetve öngyilkosságba hajszolta VII. Kleopátrát, Egyiptom uralkodóját. A hős arca vörös festéktől piroslott, úgy volt ez szokásban akkoriban, mint ahogy az is, hogy a diadalmenetben terelt foglyokat nem sokkal utána ki is végezték. A díszmenetben arany láncokkal lekötözve ott haladtak Kleopátra és Antonius gyermekei is, rettegve és életüket féltve. A fiúk nem maradtak életben, de Kleopátra Szeléné Caius Iulius Caesar Julia nevű lányának társalkodónője lesz.

Nem volt egyszerű abban a korban élni, a hatalom folyamatos árnyékában hamar halnak az emberek, tőrtől, méregtől, orgyilkos figyelmétől, és akkor még járványokról nem is szóltunk. A legfontosabb teendő abban a korban: próbálj meg úgy tenni, mintha jól éreznéd magad! Nagyon fontos, hogy melyik arcodat mutatod a nyilvánosság előtt. Fokozottan vonatkozik ez Kleopátra Szelénére, akinek el kell hagynia a Kleopátra nevet, tekintettel ellenségei érzékenységére. Nem rezdülhet az arca szülei gyilkosainak jelenlétére. Mindenre nagyon vigyáznia kell: mit mond, kinek mond, hogyan rezdül az arca. El kell lepleznie bosszúvágyát is: semmi értelme kimutatni. Hiszen az anyja halála előtt egyetlen szót sziszegett örökségül neki: élj!
Vajon le tudja-e győzni ezt a vágyát, képes-e átkonvertálni egyéb érzésekbe? Meg tud-e békülni sorsával?

Aztán ott a nagy intrikus, Augustus felesége, Livia, aki csupa bölcsesség, csupa praktika, és egész élete arról szól, hogy ne bízz senkiben. Senkiben, és kész. Mindenki mindent először saját érdekei fényében szűr át, és annak megfelelően fog cselekedni. Ha ezt képes megérteni és felfogni, már is nyert ügye lehet, legyen az a kérdés bármilyen hatalmas, vagy bagatell ügyben feltéve.

Találkozunk még Lívia mostoha lányával, Juliával, a szép és vágyakkal megáldott, vagy megvert Juliával, akinek sorsa elrendezett házasságok sora Rómáért, gyermekei Róma gyermekei, neki csak ékszerek, villák járnak a trónörökösök megszüléséért, s ha férje kielégítetlen hagyja ott a lepedők között, hát így járt.

Ez a három nő járja vérben és rokoni kapcsolatokban összekovácsolt sorsát a kötelesség hálójába gabalyodott fontos férfiaik körül, kiknek döntései meghatározták az ókori Róma mindennapjait. A főhős Julia, de mellette Livia és Szeléné sorsa is ecsetelve van a műben. Intrikák, el és leleplezések, hatalomvágy, uralom, szex, szerelem, minden megtalálható e műben, az ókor kulisszáinak lelkes asszisztálása mellett.

Szeretnél többet tudni a könyvről? Kattints!

Köszönjük, Agave Könyvek!

Tetszik, amit olvastál?