Szeretett hőseink, Royce Melborn és Hadrian Blackwater kalandjai folytatódnak a Riyria-krónikák lapjain! Tartsatok velük egy fiatal birodalom születésének pillanatain át a messzi múltba nyúló történetekig, amikor az Örökös nyomába erednek!
A sorozat harmadik kötete már belevág a közepébe: az álnok, hazug egyház megtalálta az Örököst! Méghozzá egy szegény parasztlány személyében. Természetesen a birodalmat létre kell hozni, a számtalan királyságot egyesíteni kell most, hogy az Örökös előkerült. Alrik király, a fiatal uralkodó, aki szép lassan felér apjához, válaszút elé érkezik: ha nem csatlakozik, lerohanják. Ha csatlakozik, tudja, hogy az egyház kezébe kerül minden hatalom, és nincs kétsége afelől, hogy az általuk talált Örökös csak egy imposztor, akit irányítani tudnak majd. Royce és Hadrian Aristával, a hercegnőhöz méltóan makacs és hercegnőhöz nem méltóan erős nővel az oldalán útnak indul, hogy megpróbáljon békét kötni a nemzetelvűekkel. Hadriant a kétség gyötri, ő a nagyobb jó érdekében munkálkodna, és feladná már az intrikákat. De valami rejtőzik a múltjában, ami nem hagyja nyugodni a barátját. Eközben a Császárnő, Modina gyakorlatilag egy élőhalottá válik, még bábnak is rossz. Egy fiatal mosogatólányé a megtiszteltetés és a felelősség, hogy életet leheljen Modinába...
A két borítóra kattintva eléritek a könyveket a kiadó honlapján!
A krónikák negyedik kötetében fény derül Hadrian titkára, ám nincs idejük ezzel foglalkozni: egy elfogott levélből kiderül, hogy hatalmas összeesküvés van készülőben, így nincs más választásuk, a Smaragdvihar fedélzetére lépni. A kedvelt Aristától sem kell megválnunk, az ő szála összefonódik egy véletlen folytán Modina császárnőével. A hat kötetből ez az első, ami nem élvezhető maradéktalanul a megelőző kötetek ismerete nélkül. Egyetlen történetet mesél el végig, de mégis úgy, hogy önmagában is szerethetőek és élvezhetőek, érthetőek a könyvek. Sullivan érdekes figurája a fantasy-irodalomnak: lehetetlen beskatulyázni műveit egy-egy ismert alműfajba. Tökéletesen elegyíti az ismert kliséket az egyediséggel, az ismert klasszikus fantasy-lényeket az emberekkel, a gonoszságot, gyarlóságot a jósággal. Nem nevezhető dark-, low- vagy high fantasynak sem, vannak benne klasszikus elemek, de szakít a hagyományokkal, sötét, de mégis összességében mégis pozitív és szerethető (ellentétben pl. Martin vagy Lawrence világával), egyszerű, de mégis csavaros. Az embereké a főszerep, az elfek, törpök, goblinok csak amolyan biodíszlet, de ott vannak, ahogy a félvérek is, mint Royce. De a különbség csekély az emberekhez képest, inkább a népek egymással való viselkedését mutatják meg: kirekesztik és gyűlölik őket.
Érdekes kapcsolatom van ezekkel a könyvekkel. Az első, amit megszereztem a sorozatból (800 Ft-ért, akciós volt), az éppen a Birodalom születik. Neki is akartam állni olvasni, hogy eldöntsem, tetszik-e, és ha igen, akkor kell a többi is. Aztán rájöttem, hogy ez a harmadik kötet. Nem néztem meg, csak cím alapján hittem, hogy ez az első, elvégre egy monumentális történet egy birodalom születésével kezdődik, nem?.... Hát, nem feltétlen. Egy időre félre is tettem a dolgot, aztán megkaptam ajándékba az első részét. Elolvastam. Utána megrendeltem a többit, kivéve az utolsót, ami akkor még nem jelent meg. Az öt könyvet egy hét alatt nagyjából befaltam, és élénken emlékszem még a benyomásaimra, a történetre, a karakterekre, még a nevekre is, ami pedig nem jellemző (volt már, hogy 2 nappal a regény befejezése után, amikor írtam az ajánlót belőle, elő kellett vennem a könyvet ismét, mert egyetlen egy névre emlékeztem az összes szereplő közül... a szerepük, történetük megvolt, de a nevük nem... siralmas a névmemóriám ilyen szempontból...) A történetből képregény is jelent már meg, de én jobban örülnék egy sorozatnak belőle :)
Ha érdekel az első két része is, itt megtalálod!
Kövess minket Facebookon!
