Távolvíz

2017. szeptember 22. 07:29 - Carbonari

Könyvajánló - László Zoltán: Távolvíz

tavolviz.jpg

„Egyszer csak megjelent százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban,
és mind az emberiséget akarta szolgálni.”
Betojás, nem?

Jön egy idegen életforma, fejlett technológiával, és 40 év óta szolgálják tudásukkal az emberiséget. Krea-nak nevezik magukat és általános jólétet hoztak a bolygóra. Van egy kafa időgépük is – nem vicc! – amelyben néhány órát, napot, hetet eltöltve az ember akár húsz évvel idősebbként lép ki belőle.
Ennek hasznáról megoszlanak ugyan a vélemények, de előbb-utóbb rádöbbennek gyakorlati jelentőségére is. Például a Föld lakóinak etetése kipipált ügy, távlatokban pedig a Naprendszer kolonizálása nem is olyan megvetendő cél, de az sem kutya, ha a Marsra egy hét alatt elérünk. Persze, vannak még a témában megoldandó feladatok, mint például a víz és a vákum kapcsolatának összehozása… mert a kreák csak vízben működnek. És az emberiség jó része vízre költözik a kontinensekről, megalakítják az úgynevezett Távolvíz nevű helyet (is).

Tehát időgép, amelyben lelassul az idő.
Egy ilyen gépbe szorulva töltött el viszonylag rövid időt a tudós dr. Bartok Jana és kisfia, Gellard is, amely csak a külvilágnak volt kis idő, ők 20 évvel idősebben léptek ki belőle. Azért húsz év összezárva egy anyával mindenkinek sok(k) lenne. Amikor kikerülnek az időgépből, döbbenettel konstatálják, hogy kinn Jana házastársa fiatalember, mondhatni, egy korosztály Gellard-dal, a fiúkkal. A család életében nyilván semmi sem folytatható ugyanúgy, mint eddig.

Jana, a feleség a munkájába temetkezik, meg akarja érteni, hogy mi történt, miért érkeztek a kreák a Földre, és főleg! miért nem rendelkeznek maguk a kreák semmiféle információval az utazásukat megelőző időszakból.
Véletlen vagy nagyon is tudatos terv része ez a felejtés?
Jana az Atlanti-óceán mélyén, a kreák kiürített sziklahajóján igyekszik megfejteni az érkezésüket kísérő számtalan rejtélyt. Abból pedig rengeteg akad.laszlo-zoltan.jpg

Gellard még nagyobb bajban van: a világtól elzártan nevelkedett fel, most igyekszik valamiféle normális emberi életet összerakni, amivel egyáltalán nincs egyszerű dolga. Ha nem lenne elég gáz, hogy az apja közel vele egyidős, hirtelen sokak érdeklődését kelti fel, és nem mindenki akar jót neki. Mert az emberek közül nem mindenki ért egyet azzal, hogy a krea-ember viszony feltétlenül szükséges valami, és ami most van, az egyáltalán nem felel meg nekik. Egy időgépben felnőtt ember, akinek az anyja az anomália kutatásával foglalkozik, és az apja sem kutya, pedig akár tudhat is valamit, ami számukra hasznos lehet. Gellard éli (élné) a mindennapjait Tengerbudapest szigetvárosában, de a történtek után ez egyszerűen nem lehetséges.

Jana tehát a kreák múltját kutatja, Gellard pedig – kelletlenül ugyan - próbál közvetíteni az anyja és apja között, amikor Jana egyik barátja eltűnik, valamint egy azonosítatlan jel kerül felfedezésre a kreákkal kapcsolatban. Mi történhetett?
Az idő pedig sürget, és válaszokat kell találni azokra a kérdésekre, hogy kik valójában a kreák, mi történt a Lótuszon (a kreák sziklahajóján, amellyel a földre érkeztek), mi az az Anomália, ahol a tér-idő sajátos konfiguráláson megy keresztül, és valóban veszélyt jelentenek-e az emberekre ezek a szolgálatkész lények?

laszlo.jpg

A kötetet az Agave Könyvek bocsátotta rendelkezésünkre, melyet ezúton is köszönünk!

A képre kattintva a kötetet kedvezményes áron megvásárolhatod a kiadó honlapján.

A cikkben a fotó a szerzőt ábrázolja.

Kövess minket a Facebookon is!

Ha pedig érdekel "hol hasad ketté a valóság", kattints!

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpara.blog.hu/api/trackback/id/tr3512747852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.